Facebookon is keresik
A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló mivoltát is megmutatjuk.
„Facebookon is keresik...” – ha nem lenne elszomorító a hír, viccesen hozzátehetnénk, hogy „az eltűnt névelőt”. A nyesten többszörösen foglalkoztunk már azzal, hogy milyen sajátos szabályai vannak a magyarban a határozott névelő használatának, elhagyhatóságának. Írtunk arról, hogy személynevek előtt dialektustól függ, hogy ki mit fogad el. Szakértőnk kimerítően tárgyalta a tulajdonnevek, ezen belül is a földrajzi nevek esetét. És egészen a létezés lényegének kutatásáig jutottunk el, amikor a névelő elhagyhatóságát vizsgáltuk bizonyos kérdő mondatokban. Ma pedig szembe jött velünk az a mondat, amely elárulhatja a Facebookról, hogy milyen típusú tulajdonnév, sőt, hogy tulajdonnév-e egyáltalán.
Az egyik internetes hírújság egyik mai hírének a címe így hangzott:
Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
A szomorú hír címében arra lettünk figyelmesek, hogy számunkra a címből nagyon hiányzik a névelő. Ha mi írtuk volna a hírt, biztos névelővel állt volna a cím:
A Facebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt
Miért hiányzott nekünk a névelő? – Valószínűleg azért, mert számunkra az internetes univerzum egy helye a Facebook, azaz „földrajzi név”, egy adott információnak, személynek képnek stb. mindig a lelőhelyét adja meg. Az, hogy a népszerű közösségi oldal „az online közösség tere” nem csupán metafora, hanem nyelvi tény is: helyhatározóragokkal látjuk el, mintha valóságos hely lenne:
Felmegyek a János-hegyre.
Felmegyek a Facebookra.
Az utcán találtam.
A Facebookon találtam.
A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév. Ebben az esetben persze – Kálmán László szakértőnk nyomán – azt mondhatjuk, hogy dialektustól függ, hogy kinek jó névelővel, illetve névelő nélkül. A cikk szerzője vélhetően a miénktől eltérő nyelvváltozatot használ.
Ugyanakkor hozzátehetjük még azt is, hogy más online „terek” esetében is előfordul ez a fajta kettősség, és számunkra egyformán furcsák a névelő nélküli változatok:
YouTube-on megtalálod. vagy A YouTube-on megtalálod.
Fentvan Myspace-en. vagy Fentvan a Myspace-en.
Twitterről ismerik egymást. vagy A Twiterről ismerik egymást.
Megkeresem Facebookon. vagy Megkeresem a Facebookon.
Ezek a névelő nélküli alakok tehát léteznek a címtől és a bővítménynek (Facebookon) az ige előtti helyzetétől függetlenül is. Ugyanakkor a mi esetünkben nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy címről van szó, méghozzá bulvárcímről. Ugyanis nem biztos, hogy más dialektust beszélünk a hír fogalmazójával, csak annyi történt, hogy a címben szokásos módon ő elhagyta a névelőt. Ez ugyanis nem egyedi eset és nem csak a tulajdonneveket érinti.
Az ideális bulvárhír címében ugyanis az ige előtti főhangsúlyos (úgynevezett fókusz) pozícióban egy névelőtlen névszó (vagy névszói szerkezet) áll; a névszó pedig lehetőleg valami, az adott kontextusban meghökkentőre utal:
Konyhakéssel császározta kutyáját
Fiú miatt verekedtek
Parancsnoki fülke állította meg a részeg sofőrt
Bánya keseríti a cserszegtomajiak életét
Ez a fajta nyelvi szerkesztésmód kiválóan alkalmas arra, hogy a szövegkörnyezetben meghökkentő elemet kiemeljék, és a főhangsúlyos helyre tegyék a mondatban. A fenti hírcímek által közölt eseményeket semlegesen így írhatnánk le:
Megcsászározta a kutyáját egy konyhakéssel
Összeverekedtek egy fiú miatt
A részeg sofőrt megállította a/egy parancsnoki fülke
Megkeseríti a cserszegtomajiak életét a (közeli) bánya
(Forrás: Wikimedia Commons / David Dring / CC BY-SA 2.0)
A bővítmények fókuszálásának azonban vannak bizonyos következményei. Ha azt olvassuk egy címben, hogy A bánya keseríti a cserszegtomajiak életét, azt várjuk, hogy a hír arról fog szólni, hogy vannak Cserszegtomajon mindenféle, a lakosság számára nem feltétlenül kellemes körülmények (például magas vastartalmú a víz, a közelben egy csirkebontó üzem működik, a közelben található egy bánya stb.), és ezek közül jelenleg a bánya az (és nem a többi szerencsétlen körülmény), amely megkeseríti az ott élők életét. Csakhogy a hír nem erről szól, hanem arról, hogy a bánya megkeseríti az életüket. Ha a névelőt elhagyják, a „csalás”, a félrevezetés nem olyan vészes, hiszen a köznyelvben vannak olyan szerkezetek, amelyekben az ige előtt névelőtlen bővítmény áll (persze ezekben az esetekben nem hangsúlyos):
Moziba megyünk.
Elmegyünk a moziba.
Visszatérve eredeti példánkhoz: tehát lehetséges, hogy csak egy ilyen sajtónyelvi fogás az oka a névelő elhagyásának, és nem arról van szó, hogy a hír írója más nyelvváltozatot használ, mint mi. És kedves olvasóink névelővel vagy anélkül használják a Facebookot?
Forrás
"A Facebook tehát nyelvérzékünk szerint lehet a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév."
Engem az idegesít, de nagyon, hogy a "Belváros"-t névelő nélkül használják hivatalos közleményekben/újságokban.:
www.belvaros-lipotvaros.hu/index.php?pg=news_1_450
@Grant kapitány: A leadben ott van névelővel is: „Alapkőletétellel és időkapszula elhelyezésével nyitotta meg hivatalosan is Puskás András, Belváros alpolgármestere és Szeneczey Balázs, Budapest főpolgármester-helyettese a Belváros új főutcájának kiépítése - II. ütem - Ferenciek tere és környéke rehabilitációja projektet 2012. december 14.én.”
@szigetva: És akkor még lehetne kisbetűvel is, igaz, csak névelővel. ;)
Nem egyszerűen arról van itt szó, amit Nádasdy is megjegyez a Modern Talkingban: "A mai fesztelen társalgási nyelvben létezik egy ettôl teljesen független jelenség: a mondat elejérôl (főleg kérdésekben, felszólításokban) elhagyható a határozott névelô: _Igazgató tud róla? Kulcsot ne hagyd itt! Szobában nincs semmi._" seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/19.html
@LvT: Szóval Nádasdy! Egész nap ezen gondolkodtam, hogy mintha itt erősen közrejátszana a mondat eleji pozíció, és mintha erről valaki már írt volna! Mondjuk a cikk is kitér a fókusz ilyen használatára, de Nádasdy mondatai nem ilyenek (bár azok közül nekem inkább csak a „Kulcsot ne hagyd itt!” az igazán meggyőző, ráadásul az „igazgató” szerintem az a tulajdonnév-jellegű használat, a „mint Miniszterelnök Úr kifejtette” jelelgű szerkezetekben használatos.
Mondjuk nekem a „Fentvan Myspace-en.” egyáltalán nem hangzik meggyőzően, de a „Megkeresem Facebookon” igen, szóval azt sem hinném, hogy csak a mondatkezdő helyzet játszik szerepet.
Mindenesetre köszönöm, hogy eszembe juttatta Nádasdyt!
@Grant kapitány: Hiszen az a városrész neve, hogy Belváros. Zugló, Kőbánya és Újpalota elé sem teszünk névelőt.
@szigetva: Ha jól sejtem, itt a névelő nem Belvárosra, hanem a projektre vonatkozik.
@Yogi: A -város végű nem önállóak elé szoktunk: a Terézváros, a Józsefváros.
@Yogi: Igazad lehet. Csak addig olvastam, hogy „kiépítése”.
@Yogi: Amit mondasz, az alapján számíthatunk arra, is hogy rövidesen a "Vár"-at is névelő nélkül használják majd, merthogy az is városrész (I. kerület). Pl. A polgármester Várban mondott beszédet.
Ennek elterjedése (is) lehet majd a fene nagy tolerancia eredménye.
@Yogi: A belváros egyben köznév is. Nekem személy szerint elég furcsa az ilyen használata: „Józsi Belvárosban dolgozik.” Én max. viccből mondanék ilyet.
@Grant kapitány: Ha terjedni kell a használat, akkor szerinted mit kéne tenni?
Persze lehet azt is mondani, hogy az Árpádok fene nagy liberalizmusa koptak le a tővégi magánhangzók...
@Fejes László (nyest.hu): "Ha terjedni kell a használat, akkor szerinted mit kéne tenni?"
Hát te lehet, hogy ölbe tett kézzel ülsz majd, én viszont nem akarom tétlenül nézni az "újmagyar" térhódítását. Mert ez a jelenség egyértelműen ebbe az irányba mutat. Először a névelők tűnnek el, aztán a "fölösleges" hangok is.
"Haló! Öcsi, te vagy az?
MZ/X: Én vagy, visz nek oly fur han van. Nem ism tég.
- Ja, igen. Kapcs ford! Kapcs ford!"
www.hocipo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=2229&Itemid=
@Grant kapitány: „én viszont nem akarom tétlenül nézni” Kicsit konkrétabban?
Nem lehet, hogy névelő nélküli fészbúkon keresik-ben a fészbúk a net szinonimája, és tulajdonképpen nem fókusz, hanem igevivő, vö. postán küldi, rádión hallgatja, cseten beszéltek, vonattal jár, kocsit vezet stb.? (Szerintem a konyhakéssel császározta, fiú miatt verekedtek stb. esetében is ez a helyzet.)
@Grant kapitány: miért, te mit tudsz tenni a nyelvi változás ellen? Nyelvi rendőrséget alakítasz és bilincsbe verve rácsok mögé zárod a deviánsokat?
Mondjuk sok új, magyar nyelvi tendencia nekem sem tetszik, ba'/be', névelővel keverés, de ha egyszer ebbe az irányba haladunk, akkor nincs mit tenni.
Persze lehet ellenállást szervezni, nyelvi szabványt kialakítani szóban és írásban, médiában azt használni, elit iskolákban, hivatalokban, szónokokon keresztül azt propagálni, de az átlag anyanyelvi beszélő tesz ezekre, ösztönösen úgy beszél, ahogy öntudatlanul helyesnek véli. Neki a nyelv csak eszköz az életben maradáshoz, nem érdekli a nyelvhelyesség, szabatosság, következetesség, kiejtés, sem más. Nem csak nálunk van ez így, hanem külföldön is, sőt, nagy nyelveknél, nagyobb területű, kulturálisan színesebb országokban még nagyobb a káosz ilyen téren.
@don B: Miért kell ehhez feltételezni, hogy a Facebook itt a net szinonimája? Egyébként ez a felvetés sem rossz, de megint nem ad választ arra, hogy miért jó a „Megkeresem Facebookon/neten/stb.” mondat.
@El Vaquero: „sok új, magyar nyelvi tendencia nekem sem tetszik, ba'/be'” Egy újszülöttnek minden nyelvi változás új... www.nyest.hu/hirek/itt-az-n-hol-az-n
@Fejes László (nyest.hu): Miért, a vezet kocsit, küldi postán jó semleges mondatban?
@don B: Nekem ezek csak akkor jók, ha az ige van fókuszban. A „Megkeresem Facebookon/neten/stb.” esetben viszont a meg az igevivő. Persze jó az „Elküldöm postán” is, de a „postán” ott sem lehet igevivő. Tehát akkor mégsem az igevivőség számít. (Egyébként általában csak a névelőtlen tárgyi bővítményt szokás igevivőnek tekinteni, más esetben állókat legfeljebb kivételesen, ha jól rémlik.)
@Fejes László (nyest.hu): „Egyébként általában csak a névelőtlen tárgyi bővítményt szokás igevivőnek tekinteni” – háát,
budling.nytud.hu/~kalman/arch/konyv01.pdf
Ez az egész onnan jön, hogy a web 1.0 a könyvoldalakkal hozható párhuzamba. "Megnézem a 26. oldalon." <> "Megnézem az origón, elolvasom a nyesten stb." Tehát nem nem onnan ered, hogy egyre több a (nemcsak a külföldi, hanem balatoni) nyaralást is kihagyni kénytelen csóró, akik gondolatban elkezdenek utazgatni a szörfdeszkájukon. A web 2.0 (tehát facebook és társai) pedig örökölték ezt a toldalékot. A névelő elhagyása egyelőre nem általános, emiatt fülsértő kicsit.
@Fejes László (nyest.hu):
Mindenkit fel kell pofozni aki nem úgy mondja, ahogy nekem tetszik, nincs más megoldás! :-)
@don B: Na jó, már akinél... :)
@arafuraferi: Milyen toldalékról beszélsz?
@don B: Igen, abszolút igevivő (pozícióilag). Csak miért használjuk ilyen konstrukciókban?
@Fejes László (nyest.hu): "a földrajzi nevekhez hasonlóan viselkedő tulajdonnév" hát szerintem nem, hanem a könyvoldal mintájára viselkedik inkább egy weboldal, és az ilyen közösségi oldalak csak örökölték ezt a toldalékot a régi statikus weboldalaktól. Oda meg kell névelő elvileg, de nekem aztán mindegy. Az meg, hogy felmegyünk rá, az onnan jön, hogy felcsatlakozunk az internetre.
Ha földrajzi névként érzékelnénk, akkor inkább a facbookban kotorászok terjedt volna el, meg úgy lenne a cím, hogy Facebookban is kersgélik a csajt.
Bár lehet, hogy csak nekem nincs elég fantáziám, és gondolhatnék valami luxusutazásra, ha odatéved a szemem (azaz odatévedek)
Szóval én úgy képzelem, hogyvan egy bazi nagy könyv, és abban rohadt sok oldal, és az oldalszámok helyett oldalcímek vannak.
@El Vaquero: miért, te mit tudsz tenni a nyelvi változás ellen? Nyelvi rendőrséget alakítasz és bilincsbe verve rácsok mögé zárod a deviánsokat?
Itt a válasz, olvass erről, mielőtt hülyeségeket kérdezel:
en.wikipedia.org/wiki/Language_planning
És azt még el se kezdtétek elemezni, hogy a Facebook eredetileg Thefacebook volt. Akkor vajon hogy lenne helyes:
"Thefacebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt" vagy "A Thefacebookon is keresik az eltűnt fiatal lányt"
:)
Természetesen az "A Facebookon", "A Twitteren" stb. a helyes. Szvsz. nem azért hagyják el a bulvárhírben a névelőt, mert "más nyelvváltozatot beszélnek", hanem mert hanyagul fogalmaznak.
A névelő pedig azért szükséges, mert itt elliptikus szerkezetekről van szó: 'A Facebook [nevű webhely]', 'A Twitter [nevű oldal]' stb.
@Földönkívüli: Na de egy csomó helyen sose marad el a névelő. Azért erről kell tudni mondani valamit.
@Grant kapitány: nem tudom mit akarsz ezzel a möhögős Wikipédia-cikkel. Ez csak felsorolja a szabványosítási lehetőségeket, a szabványosítást én is írtam.
Maradjunk abban, hogy bármilyen szervezetet, akadémiát létrehozhatsz, alkothatsz bármilyen szabványokat, a nyelv változására nem tudsz érdemben ráhatni. Főleg ilyen morfológiai-szintaktikai dolgokra, mint ragozás, névelőhasználat, szavak cserélődése végképp nem. Kiejtésre szintén nem lehet hatni, média, politika párosának sem sikerül. Hagyományosan a helyesírásnál mentek a szabványosítás ügyében legmesszebbre, de ott is csak ideig-óráig tudják a szabványt az emberekre ráerőltetni. Átlag polgár elbukdácsol belőle iskolában, aztán ahogy kijön a padokból, a mindennapokban tesz rá, hogy hogyan kell írni, nem is érdekli, és nem is akarja betartani.
Legfeljebb csak hivatalokban, tudományos helyeken, kiadók korrektorai használják a szabványt. Írott média már nem ez a kategória, meg lehet nézni, milyen helyesírást produkálnak.
Érdekes vita.
Szerény véleményem szerint a törvények (szabványok, nyelvi szabályok) nem azért vannak, hogy betartsuk őket, hanem azért, hogy bizonyos helyzetekben tudjuk, mihez kell tartsuk magunkat.
Szerintem arról van szó, hogy akik ezeket az oldalakat napi szinten használják, azok számára ezek szolgáltatások és nem webhelyek. Tehát ahogy don B írta korábban: elküldöm postán, elküldöm faxon, felhívom telefonon, írok neki facebookon, felvettem iwiwen.
Tehát itt az interakció módjáról van szó, nem a helyéről. A felhívom telefonon esetében is az a hangsúlyos, hogy milyen módon, nem az hogy milyen eszközökkel, melyik hálózaton stb.
Emellett viszont én is látom, hogy sok helyen ezzel nem magyarázható a névelők kikopása. Egyszerűen ez valamiféle átalakulás. Régen se volt, lehet, hogy később megint eltűnik.