Boldog, áldott, békés vagy kellemes?
Elgondolkodott, hogyan fogalmazza meg jókívánságait karácsonyra? Rossz megoldás persze nincs, de a megfogalmazásmódok különböző beállítódásokról, hitekről és viszonyulásokról árulkodhatnak. Kinek áldott és kinek kellemes a karácsony?
Karácsony táján rengetegszer kell megfogalmaznunk ünnepi köszöntést: szóban, írásban, kollégáknak, ismerősöknek, barátoknak és családtagoknak. Talán az olvasónak sem ismeretlen az érzés, amikor azon töprengünk, hogyan is fogalmazzunk... Egyfelől borzasztó egyszerű a dolgunk, hiszen megvannak a bevett kifejezések:
Boldog karácsonyt!
Kellemes ünnepeket!
Áldott ünnepet / karácsonyt!
Békés és boldog karácsonyt!
Stb.
Ezeknek a kifejezéseknek azonban éppen az a hátrányuk, ami az előnyük is. Nem is kell őket megfogalmaznunk, mert készen vannak, bármelyiket felhasználhatjuk kedvünkre, gondolkodás nélkül. Ennek azonban az a hátránya, hogy úgy érezhetjük, hogy a személyes köszöntés sablonossá, személytelenné válik. Ez a fajta gépiesség pedig ellenkezik az ünnep és a köszöntés igazi tartalmával.
Éppen ezért lehet megnyugtató megoldás, ha a köszöntés mellé valamilyen személyes üzenetet is írunk, mondunk. A sablonos köszöntési formákat azonban nem tudjuk megkerülni. Az ilyenfajta ünnepi jókívánságok olyanok, mint a köszönések. Nem gondolkodunk rajtunk, nem a tartalmuk a fontos, hanem a gesztus, hogy kimondjuk őket.
Ahogyan a köszönéseknél sem mindegy, hogy melyiket választjuk, úgy az ünnepi köszöntések is hordozhatnak külön információkat. Egy köszönésből például azonnal megtudjuk, hogy a partnerek nagyjából milyen viszonyban vannak egymással (tegeződnek, magázódnak, közvetlen a kapcsolatuk vagy formális stb.). A karácsonyi jókívánság megfogalmazásával is üzenünk, üzenhetünk.
Ha valaki az áldott jelzőt használja a semleges boldog helyett, valószínűsíthetjük, hogy vallásos meggyőződésből teszi ezt. Ha viszont valaki még a karácsony szót is kerüli, és a vallástól teljesen független ünnep vagy ünnepek kifejezést használja, arra gondolhatunk, hogy azt akarja demonstrálni, hogy ő maga nem tekinti vallási ünnepnek a karácsonyt, vagy egyszerűen a lehető legsemlegesebben akar fogalmazni.
Az is igaz azonban, hogy a semlegesebb megfogalmazások kevésbé tűnnek intenzív jókívánságnak. A kellemes jelző enyhébb, mint a boldog, ez pedig kevesebb, mint az áldott és a békés. Lehetséges tehát, hogy valaki egyszerűen csak azért használja az áldott jelzőt, mert intenzívebb jókívánságot akar kifejezni.
Vallási, hitbéli meggyőződéseket azonban nem csak a karácsonyi jókívánságokkal tudunk kifejezni. A köszönések szintén alkalmasak erre. Üdvözlésként az Isten hozott/hozta!, búcsúzásnál pedig az Isten áldjon/áldja! nem semleges megfogalmazások, ezekkel lehet, hogy a beszélő a saját hitét, világnézetét akarja kifejezni. Ugyanakkor éppen azért, mert a köszönések sablonosak, előre legyártottak, nem gondolunk bele, hogy valójában mit is kívánunk, csak gépiesen kimondjuk őket, sokszor nem nem jelentenek többet és sima köszönésnél.
További olvasnivaló
Az én legszebb karácsonyi történetem - s talán mindenki az emberség és a szeretet fontosságát fogja kihallani belőle. Mert én azt szeretném.
Kijottem (szöktem) a legkisebbel, a 9 éves kislányommal. Eljött az első karácsony előestéje. Már az itteni férjemmel voltunk együtt (áldott legyen az emléke). Én hallgattam, mert tudtam, hogy ő nem nagyon szereti... Ö azonban kapcsolt: "Nálatok eddig mindig volt karácsonyfája, igaz? Akkor most is kellene - legalább még az idén, mindenesetre. De már sehol se fogok kapni, tűnődött... (Itt is vannak keresztények, meg csak "otthoni" hagyományőrző bevándorlók is, lehetett volna azért kapni. De ma már nem lehet.. Mindjárt jövök, mondta. Itt rengeteg fenyő van mindenfelé, hamarosan hozott egy kis növendék fát. Cukor, csoki, nápolyi volt otthon. Meg a "sátoros ünnep" diszecskéiből is maradt, még világító lámpácskák is voltak. Zsuzsika díszítette fel a fát. De mennyire igaza volt a férjemnek, mert fel is hívták Zsuzsit Magyarországról, hogy nálunk ma Karácsony este van, emlékszel még? "Persze! Nekem is van. A Karesz hozta és én díszítettem fel!!"
Kellemes, Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok.
@okeyo:
Nyelvészkedve, a másnap ebben az esetben második napot jelent, ami az előző mása.. (De azétttt jó vitzzz vóóót amit írtáááá. :) )
@menasagh:
Köszönöm, én is csatlakozom a jó kívánságokhoz.
Kiegészítésként hozzá tenném, hogy jó egészséget kívánok mindenkinek, és kulturált vitapartnereket! :)
Békés Boldog Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag Új Évet kívánok minden szerkesztőnek, moderátornak, írónak és olvasónak !
tellumi napokat.
.
a sötétség karacsongi napján született meg a fény.
és győzte le végül.
mederi,
Tehát 26-án a 'másnaposságot' ünnepeljük? :)
@Niki0204:
Háromnapos ünnep, ezért "karácsonyi ünnepek":
december 24.
ÁDÁM ÉS ÉVA – "SZENTESTE"
december 25.
KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE
december 26.
KARÁCSONY MÁSNAPJA
@Niki0204: Karácsony+Újév(+Vízkereszt meg amit akartok).
Üdv!
Szeretném megkérdezni és a kérdésem a mai naptól (dec 23) érvényes és így szól, hogy miért kívánnak ünnepeket és mért nem csak ünnepet a karácsonyra vonatkozólag?