Mi újság a helyesírásban?
Az új helyesírási szabályzat tárgyal majd olyan kérdéseket is, melyekről eddig nem szólt, és többé nem szabályoz néhány kérdést, melyet eddig szabályozott. A következetesség azonban továbbra sem lesz a szabályzat erénye.
Nemrégiben áttekintettük, milyen változások várhatóak a helyesírási szabályzatban. Folytatjuk az áttekintést: arról lesz szó, hogy milyen olyan kérdéseket fog tárgyalni a szabályzat, amelyről eddig nem szólt – illetve mik azok, amelyeket többé nem fog szabályozni.
Nagybetű vagy kisbetű?
Nem a helyesírást érinti, de az új szabályzat szerint betűrendbe soroláskor figyelembe kell venni, hogy a szót nagy- vagy kisbetűvel írjuk-e – de csak akkor, ha egyébként a szó betűről betűre azonos. Ilyenkor a kisbetűs kerül előre: arany, Arany. (Azt, hogy a helyesírási szabályzat miért szabályozza a betűrendbe sorolást, magunk sem értjük: ez egyáltalán nem helyesírási kérdés.)
Fellélegezhetnek az ügyvédek: ezentúl a helyesírási szabályzat is engedni fogja, hogy a szerződésekben bizonyos közszavakat (mint Vevő, Felperes, Megbízott, Kezes stb.) nagybetűvel írjanak. Nem csupán lehetséges, de kötelező is lesz nagybetűvel írni a csillagképek nevének minden elemét: Kis Kutya, Nagy Medve. Az új szabályzat kitér már arra is, hogy bizonyos tárgyak (ereklyék, fegyverek, drágakövek, járművek stb.) is viselhetnek nevet, A Szent Jobb és a Szent Korona már korábban is így szerepelt a szabályzathoz kapcsolódó szótárban, ám szabály nem vonatkozott rá. (Az 1998-as Helyesírási kéziszótárban azonban még szent jobb szerepelt. és ezek is nagybetűvel írandók, így például a Szent Korona és a Szent Jobb, vagy akár a Rózsaszín Párduc (a képzeletbeli rózsaszín gyémánt). Szintén nagybetűvel írandóak a fegyvernevek, melyek ezentúl hivatalosan is márkanévnek minősülnek: Uzi, Kalasnyikov.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A nemesi előnévvel rendelkezők viszont ezentúl nem írhatják nagybetűvel előnevüket: a nagybányai Horthy Miklós lesz az egyedüli elfogadható forma. Kicsit bonyolult lesz az idegen nevek névkiegészítőinek írása: Jean-Claude Van Damme csupa nagybetűvel írja a nevét, ezért mindig így kell majd írni; Erich von Däniken viszont kisbetűvel írja a vont, ezért kisbetűvel kell majd írni, de csak akkor, ha a teljes név szerepel – ha a keresztnév elmarad, akkor Von Däniken lesz az egyedüli helyes forma. Szomorkodhatnak azok a lakóparkok is, melyek eddig nevükben nagybetűvel írták a lakópark szót: ezentúl kizárólag a kisbetűs, Fenyőliget lakópark típusú megoldás számít majd helyesnek. A díjak, kitüntetések neveinek szabályozása pedig olyan bonyolult lesz, hogy meg sem próbáljuk összefoglalni a szabályait: mintájául az Osiris-féle Helyesírás javaslatai szolgáltak (l. a kötet 225. oldalától kezdve). Ez a szabályozás nem csupán a kis- és nagybetűket, de a kötőjelek használatát is érinti.
Kötőjelek
A szabályzat leszögezi, hogy ha egy kötőjeles szó összetételi taggá válik, akkor a másik tagot is kötőjellel kapcsoljuk hozzá: E-vitamin-túladalgolás. Az általunk látott példákban azonban az eredetileg is kötőjeles alak mindig előtagként szerepel, így nem tudjuk, hogy a kör-e-mail típusú összetételeket is szentesíti-e majd a szabályzat. A közterületek neveinek szabályozása tulajdonképpen a nyolcvanas évek második felétől érvényes, a szabályzathoz csatlakozó szótár is ezt követi, de magában a szabályzatban eddig nem szerepelt.Ha azonban közterület neve lesz egy kötőjelet tartalmazó földrajzi név, akkor a kötőjel kiesik: ha pl. egy Anna-hegy tetején levő teret a hegyről szeretnénk elnevezni, akkor az Annahegy tér lesz. (Ez korábban csak szaknyelvi szabályozás része volt, mostantól általános iskolásokat is lehet vele nyúzni.)
Kötőjellel kell írni az egy tulajdonnévből és egy köznévből álló csillagászati neveket (Magellán-felhő), az összetett kistérségneveket Hévízi-Keszthelyi kistérség (melléknévi alakban: hévízi-keszthelyi kistérségi!). A kistérségek nevének szabályozása azért érdekes, mert 2013. január elsejétől a kistérségek megszűntek.Szintén a kötőjeleket érinti, hogy az url-ekhez a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni: a nyest.hu-n.
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)
Szintén a kötőjelekkel kapcsolatos, hogy az idegen elemek közül nem csupán azokat kell külön összetételi elemnek tekinteni, amelyek önálló szóként is használatosak (centi, deci, extra stb.), hanem azokat is, melyek ha önálló szóként nem is használatosak, önálló használatú utótag is járul hozzájuk (pl. szupra- a szupravezetőben). Ez azért lényeges, mert korábban a szupravezetőgyártást egybe kellett írni, mivel csak egyszeres összetételnek minősült: most már többszörös összetétel lesz, ezért kötőjelesen írandó: szupravezető-gyártás. (Igaz, az ilyen kötőjelek többé nem kötelezőek, így a korábbi írásmód is helyes marad.)
A nagykötőjellel kapcsolatos új szabály, hogy a dátumok közötti nagykötőjel nem tapad, előtte a pont megmarad: 2013. I. 1. – III. 7.; 2013. március 11. – 2014. április 1. Mivel azonban a nagykötőjelet éppen az különbözteti meg a gondolatjeltől, hogy előtte és utána szóköz található, a gyakorlatban ez mégiscsak azt fogja jelenteni, hogy a dátumok közé gondolatjelet kell írni. (Az ilyen használatot egyébként a korábbi szabályzat is tartalmazta, pl. a f. hó 5. – f. hó 25., illetve a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum példák „bonyolultabb” esetében. Helyesebb lett volna ezt elhagyni.)
Ha már az írásjelek tapadásánál tartunk: az új szabályzat részletesebb tipográfiai leírást fog tartalmazni az írásjelekről: így például a pontról, a három pontról, a kérdő- és felkiáltójelről, a vesszőről, pontosvesszőről, kettőspontról le lesz írva, hogy előttük sosem állhat szóköz, utánuk viszont kötelező – és persze az is, hogy a nagykötőjel és a gondolatjel egyforma, az utóbbi sosem tapad, az előbbi viszont általában igen...
Ennyivel is könnyebb...
Bár a jelenlegi szabályzatból bőven lett volna mit kidobni (mint a fent említett betűrendbe sorolást vagy a nagykötőjel rendhagyó, gondolatjelszerű használatát), csak viszonylag kevés szabályt töröltek. Ezek egyike a korábbi 159. pont, mely az asszonynevek írásmódját szabályozta, amúgy is a jogi előírásokra hivatkozott. Annak nyilván semmi értelme, hogy a szabályzat folyamatosan kövesse a jogi előírásokat (lehetőség sincs rá), ha pedig a jog valamit amúgy is szabályoz, azt felesleges a helyesírási szabályzatnak megismételnie.
Hasonlóan jó oka van a 298. pont törlésének. Ez a postai címzést szabályozza, és a posta által közzétett címzésminták követésére biztat – itt sincs értelme, hogy egy máshol kialakított szabályzást a helyesírási szabályzat megismételjen.
(Forrás: Magyar Posta)
Szintén törölték a 263 d) szabályt, mely éppen a géptípusok nevéhez kapcsolódó számok írását szabályozta: ez írta elő, hogy a fenti Szojuz–24, Szaljut–5 esetében nagykötőjelet kell használni. A szabály törlésével azonban ebben az esetben is használhatunk kiskötőjelet, tehát a már bemutatott szerkezet nyugodtan írható Szojuz-24–Szaljut-5 űrkomplexum formában, azaz a „nem tapadó nagykötőjel” abszurditása kiirtható lett volna, ha nem erősítik meg a dátumos szabályozással.
Akarom mondani, nem azonos, hanem középhosszú nagykötő- és gondolatjelet. Bocsi.
@Theszisz: erről a témáról külön cikk volt a nyesten, ez: www.nyest.hu/hirek/kiskotojel-nagykotojel-gondolatjel
A lényeg: 2000-től már a magyar helyesírás szabályai is azonos hosszúságú kötő- és gondolatjelet használ.
A "nem tapadó nagykötőjel abszurditását" végtelenül egyszerű megérteni. Ha két elem tól-ig viszonyban áll egymással, de az elemek magukban szóközt is tartalmaznak (mint pl. a dátum), akkor a nagykötőjel is szóközzel kerül közéjük. Más esetekben pedig szóköz nélkül.
Ennyire egyszerű. Semmi abszurd, csak tiszta logika.
A nagykötőjel és gondolatjel nem csupán használatában különbözik egymástól! Ez két különböző karakter, ugyanannyira különböző, mint az 'a' és 'á' betű. Ezt egy nyelvtudománnyal és helyesírással foglalkozó cikk szerzőjének illene tudnia, vagy valakinek észrevennie a "nyelv és tudomány" szerkesztői közül. A nagykötőjel középhosszú vízszintes vonal (ASCII numerikus kódja 0150), a gondolatjel hosszú vízszintes vonal (ASCII kódja 0151). Tehát ha szóköz kerül a nagykötőjel elé és mögé, attól az még NEM VÁLIK GONDOLATJELLÉ!
Igénytelenséget jelent, ha valaki nagykötőjellel helyettesíti a gondolatjelet, bár kétségkívül gyakori, e cikkben is valamennyi esetben így van... és ezt pont ebben az esetben nagyon fájlalom, mert nyelvi igényesség címén nyelvi igénytelenséget terjeszt szóban és látványban egyaránt. De tessék megnézni egy olyan könyvet, amit még a nyelvi igényesség idején (kb. 1985 előtt), egy magára valamit adó (tehát nyelvi lektort alkalmazó) kiadó adott ki: ott bizony különbözik... ott bizony valóban gondolatjel a gondolatjel... ahogy az 'a' és 'á' betűt sem cseréljük fel egymással.
Bár az "okos"telefon és tablet-kor veszélyezteti az effajta "igényességet" is. Igy lesznek effele allati hulyesegek leirva, kepernyon, elobb-utobb nyomtatasban is...
@challengeofusenglish: Kizárt.
És a nemcsak-t végre normálisan elmagyarázza az új szabályzat? Lehet, hogy csekélyértelmű vagyok, de amit a nemcsak-hoz írtak, egyáltalán nem értem.
"Ha azonban közterület neve lesz egy kötőjelet tartalmazó földrajzi név, akkor a kötőjel kiesik".
Ha jól értem, a Malom-patak mellett lévő utca neve helyesen így írandó: 'Malompatak utca'.
Eszerint a 'Búcsúkút utca' alakot veszi fel annak az utcának a neve is, amelyik a Búcsú-kút nevet viselő vízforrás alatt fekvő, a lakosok által egykoron szántónak, közös legelőnek használt földterületen halad át, de az utóbbi neve - mivel nem közterületről van szó - helyesen így írandó: Búcsú-kút (nevű földek és rétek értelemben). Amennyiben ez a földterület beépülne, s rajta egy falurész alakulna ki, akkor annak lehetséges neve Búcsúkút lenne.