Hagy biciglizzek a fridzsiderben!
Ön szerint hogy helyes? „Had adjak egy puszit” vagy „Hagy adjak egy puszit”? Cikkünkből ez is kiderül, mint ahogy az is, hogy mi köze a biciglinek a fridzsiderhez.
Kálmán László a dz és a dzs státuszáról szóló cikkében megjegyzi, hogy bár ő idegen szóval fridzsidernek hívja hűtőszekrényt, ezt mégsem írhatja le, mivel a helyesírási szabályzat, pontosabban az ahhoz csatolt szójegyzék szerint ezt frizsidernek kell írni. De miért is?
(Forrás: Wikimedia commons)
Az alapelvek
Helyesírásunknak hivatalosan négy alapelve van: a kiejtés szerinti, a szóelemző, a hagyomány szerinti és az egyszerűsítő írásmód. Esetünkben csak a kiejtést tükröző és a hagyomány szerinti írásmód küzdelméről lehet szó, a kérdést tehát annyival el is intézhetnénk, hogy a fridzsidert a hagyomány alapján írjuk frizsidernek, és pont.
Valójában a kérdés nem ennyire egyszerű, hiszen a szabályzat nem csak az elvet tartalmazza, hanem azt is bemutatja, hogy ez az elv mikor érvényesül: a családnevek írásmódjában (87. pont), a dz és a dzs rövid írásában akkor is, ha azok hosszú hangot jelölnek (88. – erről Kálmán László külön szólt is), az ly használata (89.), az [ë] hang az [e]-vel azonos jelölése (90. – persze erősen vitatható, hogy az [ë] mennyire jellemző a mai köznyelvi ejtésre), ill. egyes szavakban még jelöli a valamikori szerkezetet (hág+csó), illetve őrzi a régies írásmódot (pünkösd – abból az időből, amikor a s a [zs]-t is jelölte – 91.). A frizsider esetében azonban egyik sem érvényesül.
Persze a fenti okoskodás mind érvényét veszti, ha meggondoljuk, hogy a hagyomány elve mennyire áthatja a helyesírást: hiszen leginkább a hagyomány alapján döntjük el azt is, hogy mikor melyik alapelvet részesítjük előnyben.
A szabadság határai
A helyesírási szabályzat általánosságban lehetővé teszi, hogy a szavakat, legalábbis a tőszavakat úgy írjuk le, ahogyan kiejtjük őket. Ez teszi lehetővé, hogy a nyelvbe bekerült új jövevényszavakat is le tudjuk írni (már ha éppen nem akarjuk követni az átadó nyelv írásmódját). Azaz azt a szót, amelyik nem szerepel valamelyik helyesírási szótárban, azt úgy írjuk le, ahogyan szeretnénk (azaz egyszerűen a kiejtést tükröztetve).
A frizsider szó feltehetően azért került így a szótárba, mert valaha tényleg így ejtették. Egy másik lehetőség, hogy soha nem ejtették így, csak mert német/francia jövevényszó, etimológiai alapon okoskodtak úgy, hogy nem lehet benne [dzs]. De akárhogy is, ez az ejtésmód már régen eltűnt (én legalábbis személyesen sosem találkoztam a [zs]-s ejtéssel), és semmi nem indokolja, hogy így írjuk, ha nem így ejtjük.
(Forrás: Wikimedia commons)
Hasonló a bicigli esete: ezt etimológiai alapon kell biciklinek írnunk, mivel a latin szóban is [k] van. Az így érvelők még gyakran azt is hozzáteszik, hogy a [k] csak az [l] hatására vált zöngéssé, azaz [g]-vé, és a zöngésségi hasonulást a helyesírás sosem jelöli. Csakhogy az érvelés sántít: az [l] előtt a zöngésülés nem szokott bekövetkezni: míg a biciglivel rokon ciklus szóban senki nem ejt [g]-t, addig a bici[g]li ejtésmód igen elterjedt, ha nem kizárólagos. A bici[k]lit ejtők esetében is feltételezhető, hogy tudatosan, a helyesírás hatására változtatták meg a kiejtésüket, azt hívén, hogy ha így „helyes” írni, akkor így „helyes” ejteni.
És hogy a bevezetőben feltett kérdésre is válaszoljunk: pillanatnyilag csak a hadd adjak egy puszit írásmód a „helyes”, függetlenül attól, hogy hosszan vagy röviden, [d]-nek vagy [gy]-nek ejtjük-e a szóvégi mássalhangzót. Miért? Mert csak ezt a formát tartalmazza a szabályzat, illetve a hozzá tartozó szójegyzék és a bővebb szótár.
A szabályozás célja
A kérdés leginkább az, hogy miért kell ezeket az alakokat felvenni a szótárba. Különösen érvényes ez a kérdés a fridzsider és a bicigli esetében, hiszen ezek nem a „művelt köznyelv” szókincsének részei (habár az utóbbi időben a bicigli egyre inkább afele tart), hivatalos szövegben amúgy is inkább a hűtőszekrény, illetve kerékpár terminusokat illene használni. Ráadásul azok számára, akik fri[zs]idert és bici[k]lit ejtenek, ezeket felesleges felvenni a szótárba, hiszen kiejtésük alapján amúgy is úgy írnák le, ahogyan most a szótárban szerepelnek. A formák szótározásának csak egyetlen célja van: hogy a fridzsider, illetve bicigli írásmódot helytelennek minősítsék.
(Forrás: Wimedia commons)
Mondhatnánk, persze, hogy a helyesírás feladata az egységesítés, de valójában ez sem igaz. Nagy megdöbbenést keltene, ha például egy következő szabályzat úgy jelenne meg, hogy csak a föl változatot fogadná el, a felt nem. A frizsider és a fridzsider, illetve a bicikli és a bicigli éppen olyan alakváltozatok, mint a fel és a föl, semmi sem indokolja, hogy közöttük valamelyiket kizárólagossá tegyük. Azt meg végképp nem, hogy az elterjedtebb ejtésmódot bélyegezzük meg a helyesíráson keresztül helytelennek.
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (37):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Ace-i: A magyarban olyan jövevényszónak számít, amelyik nyelvből belekerült. Az angolban a paprika magyar jövevényszó, a magyarban pedig szerb. De az angolban ettől még nem szerb.
Az is igaz, hogy sokszor nehéz megmondani, milyen nyelvből kerül egy másikba egy szó, hiszen ritkán van ott az etimológus, amikor először használja valaki.
"német/francia jövevényszó"? Dehogy! Az amerikai Frigidaire cég volt az első, aki "self-contained refrigerator"-t gyártott. Lásd még: fridge.
@Fejes László (nyest.hu): Beteg-e vagy? Kevered a szabályzatot a szótárral? A szabályzat szabályozza a helyesírást, nem a szótár.
Sőt a szótár előszavában az is benne van, hogy "munkánk nem akar a nyelvhelyesség tekintetében döntőbíró lenni".
Azonkívül ha az Osiris szótár nem mérvadó, akkor mi az ördögnek jelent meg egyáltalán? Már bocsánat, de használhatatlan és szart sem ér, ha nem hagyatkozhat rá az ember helyesírási kérdésekben.
De szerencsére nincs baj, mert már megint HAZUDSZ, hiszen mérvadó az Osiris-szótár (idézet az alábbi linkről) „(…) az Osiris-helyesírás is, amely minden ellenkező híresztelés ellenére hiteles (nemcsak azért, de azért is, mert az akadémiai kiadás szerzői lektorálták)”.
www.nytud.hu/oszt/nyelvmuvelo/gyik/beiratkozik.html
Itt egy húsvéti találós kérdés neked. Az akadémiai szótár szerint "házinyúl", az Osiris szerint "házi nyúl" a "helyes" írásmód. Bárki leírhatja bármelyiket, nem követ el helyesírási hibát.
Neked viszont, Fejes László (nyest.hu), az abszolút biztosnak tűnő "háziasított nyúl" írásmódot javaslom.
@Grant kapitány: „az Osiris Idegen szavak szótára azonban a „fridzsider” alakot is hozza, ezért ebben a formában sem helyteleníthető” Ez az egész érvelés nem áll meg a lábán, hiszen az Osiris kiadványai nem szabályozzák a helyesírást. Kár, hogy az e-nyelven nem lehet kommentelni, most oda is leírhatnád, hogy hazudnak. :)
@Grant kapitány: Székelykapu egybe, oszt lyó. S amék még mindig nem röhög, hogy a lyó, az egyáltalán nem jó, az nem tud magyarul.
Az egész cikk egy mondvacsinált, felfújt (fölfújt) "problémáról" szól.
www.e-nyelv.hu/2010-04-15/szekely-kapu-frizsider/
@Annie: „ szerintem nehezebb is g-vel mondani, mint k-val, így nem állja meg a helyét, hogy az természetesebb lenne” Szerintem meg sokkal nehezebb lenne úgy élni, hogy nem mozdulhatunk, mert egyes testrészeink belelógnak a talajba. Szóval szerintem nincsenek fák, bokrok, stb.
Hogy kissé konkrétabb érvet mondjak: a zöngés környezetben sokkal „természetesebb” a zöngés g ejtése, mint a zöngétlen k-é.
Senki nem beszélt „igazi”-ról, arról volt szó, hogy mindenki írhassa, ahogy az ő nyelvében van.
A kokárdával meg mi is foglalkoztunk, éppen elég forrást megvizsgáltunk hozzá: sehol fel nem merült, hogy a kétféle kokárda politikai hovatartozást jelölne. Nem véletenül lett cikkünk konklúziója az, ami. www.nyest.hu/hirek/amit-a-kokardarol-tudni-kell
Én még senkit nem hallottam, aki g-vel ejtette volna a biciklit, szerintem nehezebb is g-vel mondani, mint k-val, így nem állja meg a helyét, hogy az természetesebb lenne. Persze aki nem a helyesírás által jóváhagyott alakot használja, és bigiclizik az ovodába, annak biztos jó érzés a tudat, hogy „de a valóságban az enyém az igazi, az övék meg csak hiperkorrekció”, de ez kb. olyan, mint amikor pár éve kitalálták heraldikusokra hivatkozva a kifordított kokárdát, mert a rendeset a fideszesek kezdték hordani :)
@Pesta: Hát ez a baj, mert szerintem semmi értelme azon vitatkozni, hogy "mi az a normanyelv". Az, amit egyezményesen (s ezen van a hangsúly) kidolgoztak és rögzítettek. Vitatkozni azon lehetne esetleg, hogy bizonyos szabályokat mi alapján rögzítettek. A magyarhoz nem értek, de abban egyetértek a nyelvészekkel, hogy a magyar helyesírás tök következetlen. A spanyolról tudnék ezzel kapcsolatban rengeteget írni, de az meg senkit nem érdekel. :)
Egyébként visszatérve röviden az "óvoda" vs. "iroda, uszoda" témához, szerintem itt az volt a mérvadó, hogy az óvoda esetében van még, aki ezt hosszú ó-val ejti, míg az utóbbi két esetben senki nem mondaná, hogy [úszoda] vagy [íroda]. Sőt, a tendencia épp ellenkező: a nyelvjárásokban (és nagyon sokszor a budapesti köznyelvben is) a hosszú í, ú, ű rövidül a beszédben, ami a nyelvjárásokban szerintem még elterjedtebb (volt egy debrencen környékéről származó idős kolléganőm, aki pl. [irógép]-et és [hütő]]-t mondott, előfordult, hogy félre is értettük, amikor [kis hütő]-t említett, hogy milyen "sütőről" beszél? :))).
@drino: @tenegri: "Jelenleg a két változat közötti megértést az is nehezíti, hogy a két helyesírás más elvekre épül: az erza a magyarhoz hasonlóan inkább szóelemző, a moksa viszont a kiejtést követi: egy magyar olvasó számára is rendkívül zavaró lenne, ha egy magyarhoz hasonló nyelven olyanokat kellene olvasnia, mint az alutt a szégben (pedig ez magyarul is pont így hangzik)."
www.nyest.hu/renhirek/x
@szigetva: Igazából azért visszakoztam, mert a "minden hasonulás" kicsit megfoghatatlan és ellenőrizhetetlen, ezért a megfogalmazást éreztem valóban túlzónak. Konkrét esetek alapos feltérképezésére, kielemzésére és a "de itt mégis van kivétel" jellegű reagálások megválaszolására viszont most nem volt energiám.
@drino: „@tenegri: "Vannak olyan helyesírású írott nyelvek, melyek jelölik az összes ilyen hasonulást"
Kérek rá példát.” Szanszkrit, ógörög.
@drino: "Akkor ön egyfajta aspektusvakságban szenved, pl. biztos vagyok abban, hogy ön Fülig Jimmy levelének nyelvi megformálásában sem találna semmi vicceset - sajnálom miatta, higgye el, de semmit nem tudok tenni önért."
A szokatlanság a viccnek valóban fontos összetevője (viszont hogy mi szokatlan, az ugye pont hogy megszokás kérdése csak). Fülig Jimmy levelei emlékeim szerint elsősorban nem helyesírásukkal igyekeztek viccesek lenni (noha ez is hozzátartozott természetesen valamelyest), hanem a megfogalmazással.
"Kérek rá példát."
Ez ilyen formában túlzó állítás volt részemről - visszavonom, elnézést.
"Azért van szükség szóelemzésre a bátyja alakban, mert a "báty" egy csonka tő (a bátya szóból, mint ahogy az anyja alakban is az anya szó csonka töve fordul elő).
Ezzel szemben az "öcs" önálló tő."
A báty pont annyira önálló, mint az öcs. Egyébiránt a bátya valószínűleg már eleve tartalmaz egy birtokos személyjelet (aminek természetesen mára semmi jelentősége és szerepe nincs) , s az én nyelvváltozatomban a jelentése nem is egyezik a báty szóéval (akkor sem, ha ragozási paradigmájuk átfedi egymást). Továbbá még mindig nem értem, hogy ha igaznak is fogadjuk el a feltételezését (miszerint a báty kötött morféma, s az öcs nem), akkor is ennek mi köze van a hasonulás írásban való jelöléséhez vagy nem jelöléséhez? Véljem úgy, hogy a kötött morfémák környezetében végbemenő hasonulások nem jelölése egy következetes szempont lenne a magyar helyesírásban? Mi a helyzet mondjuk a fusson ~ *futjon, másszon ~ *mászjon, üssön ~ *ütjön, *ájjon ~ álljon, *haggyon ~ hagyjon, stb. szavakkal? Itt nem kötött morfémák vannak, mégis hol van jelölve a hasonulás, hol nincs. Természetesen lehetséges minden szó mellé helyesírási rendőrt állítani, aki egyenként kiötöl valami magyarázatot hozzá, de kevés értelmét látom. Egyszerűen felesleges olyan dolgokat kényszeresen előírni, amiknek semmi gyakorlati jelentősége nincsen, s nem látom be miért is kellene mindenképpen uniformizálni dolgokat. Nem mondom, hogy mindenkinek legyen előírva, hogy mostantól mindent egészen pontosan kiejtés szerint írjon, csupán azt mondom, hogy nem szabadna olyan helyzetet teremteni, amikor az, aki egy önkényesen felállított helyesírási előírástól a saját kiejtése szerint eltér, ezáltal üldözendő, kigúnyolandó és kiröhögendő legyen (ugyanez áll a szóbeli megnyilatkozásokra is).
@szigetva: "De ha az óvodában szóelemzünk, akkor az uszodában vagy az irodában miért nem?"
Hát ezekben tényleg nem, mert történetileg így alakult az írásmódjuk, de ezek egyúttal fonetikusak is, szemben az óvodával.
De úgy gondolom nem ez a lényeg: Fejes úrral azon vitatkoztunk, hogy szerinte a helyesírási szótár szerkesztői "(egyes szavak) elterjedtebb ejtésmódját bélyegzik meg a helyesíráson keresztül".
Én meg azt állítom, hogy ezen kár fennakadni, mert rengeteg olyan szó van még, mint pl. az óvoda, vagy a szóelemzés szerint írt alakok, amelyeknek a helyesírása (majdnem) kivétel nélkül MINDENKI esetében "megbélyegzi az ejtésmódjukat", aztán mégis gyakorlatilag senkinek sem okoz gondot a helyesírásuk.
@tenegri: "Nem látom hol röhejes ez."
Akkor ön egyfajta aspektusvakságban szenved, pl. biztos vagyok abban, hogy ön Fülig Jimmy levelének nyelvi megformálásában sem találna semmi vicceset - sajnálom miatta, higgye el, de semmit nem tudok tenni önért.
@tenegri: "Vannak olyan helyesírású írott nyelvek, melyek jelölik az összes ilyen hasonulást"
Kérek rá példát.
@tenegri: "vajon miért kell azt írni, hogy "bátyja" (a hasonulás jelölése nélkül, szóelemző írásmóddal), ha az "öccse""
Azért van szükség szóelemzésre a bátyja alakban, mert a "báty" egy csonka tő (a bátya szóból, mint ahogy az anyja alakban is az anya szó csonka töve fordul elő).
Ezzel szemben az "öcs" önálló tő. Ezért az "öccse" alakban jelölt hasonuláson fennakadni olyan, mintha valaki a "vízzel" alakon azt kifogásolná, hogy miért nem vízvel-nek írjuk, hiszen a szóelemzés szerint víz+vAl.