0:05
Főoldal | Rénhírek
Mackó sajt vagy mackósajt?

A nevek dzsungelének szélein

Olvasónk ártalmatlannak tűnő kérdéseire szakértőnk válaszol: kiderül, hogy a jó helyesírónak nem csupán a nyelvészethez kellene értenie, de tisztában kell lennie azzal is, milyen márkaneveket jegyeztek be, milyen intézménynek mi a hivatalos elnevezése, és egyáltalán: mi az, hogy „hivatalos”?

Kálmán László | 2011. november 3.

A helyesírással kapcsolatos válaszok elején mindig elmondom, hogy nem nyelvészeti kérdésekről van szó. Igaz, a jelenleg egyetlen magyar helyesírási szabályzat, az „AkH”, vagyis az akadémiai helyesírás, A magyar helyesírás szabályai tartalmaz olyan szakkifejezéseket, amelyeket nyelvészek találtak ki, és amelyek nyelvi jelenségekre próbálnak utalni, mégiscsak meg lehet kérdezni ezzel kapcsolatban a nyelvészeket. A baj csak az, hogy a legtöbb ilyen kérdésre a nyelvész, ha tájékozott és lelkiismeretes, legfeljebb azt mondhatja, hogy a vélemények eltérnek, és inkább problémákat sorolhat fel, mint megoldásokat. Jó példa erre az ún. „összetett szavak” köre: még nyelvészek is gyakran használják ezt a kifejezést, és sokszor egyet is értenek abban, hogy mit értenek rajta, de valójában csak informális szóhasználatról van szó, mivel sem a szó, sem az összetett szó kifejezéseknek nincsen általánosan elfogadott szakmai meghatározásuk. Az iskolában tanult (és a helyesírási szabályzatban használt) meghatározás homályos fogalmakon alapul, és használhatatlan ismérveket tartalmaz.

A helyesírásban annyi a nyelvészet, mint mackósajtban a brummogás...
A helyesírásban annyi a nyelvészet, mint mackósajtban a brummogás...
(Forrás: Pannontej)

Ugyanezt mondhatjuk el az ún. tulajdonnevek kategóriájáról, és az összes ezen belüli alkategóriáról, például az ún. intézménynevek vagy a márkanevek terminusokról. A hétköznapi használatban nem sokat problémázunk azon, hogy milyen kifejezés melyik körbe tartozik (már csak azért sem, mert ez általában teljesen érdektelen), de ha egyes esetekben megszorongatnak, valószínűleg nem tudnánk éles határokat meghúzni – a nyelvészek sem tudnak, és legtöbbjük nem is akar. Krisztina pont olyan eseteket említ, amelyekkel bárkit zavarba lehet hozni, mert ezek a perifériáján vannak a nevek helyesírásának amúgy is átláthatatlan dzsungelének, és tudjuk, az erdő határa sosem éles. Íme az első eset:

Helyes-e a Mackósajt egybe írva? Az interneten (tudom nem ez a megfelelő forrás), sok helyen egybe írják. Kérem, hogy véleményében a helyesírási szabályzatban található ide vonatkozó szabálypontot is említse!

Az internet valóban nem a megfelelő forrás, ha a szabályzatnak megfelelő írásmódra kiváncsi valaki, mert nincs rá garancia, hogy többen ismerik vagy követik azt a szabványt, mint ahányan nem. (Nincs is rá semmi okuk: a helyesírást csak akkor kell követnünk, ha olyan kiadvány szövegéről van szó, amelynek kiadója ragaszkodik a szabvány betartásához. Félrevezető, hogy ennek maga a szabályzat is ellentmond néhány helyen, ahol például belebeszél, hogy magánlevelekben mit szabad, és mit nem.)

Nos, ha már szabálypontot kér az olvasó, a 193–194. pontok vonatkoznak a márkanevekre. Ezeknek az a lényege, hogy magát a márkára utaló szót nagy kezdőbetűvel kell írni, és utána kötőjel nélkül külön szóba kell írni „a típust, a dolgot jelölő szót”. Eszerint Mackó sajt a helyes írásmód. Ezt nyilván Krisztina is megtalálta, hiszen a szabályzat az interneten is olvasható. Ugyanakkor azt tapasztalta, hogy rengeteg helyen egybeírják. Vajon miért? Egyrészt, mert nem világos, hogy a mackó mennyire márkanév, és mennyire csak egy termékfajta neve, amit esetleg többen is gyárthatnak ugyanezen a néven. (Nem néztem utána, hogy valaki bejegyezte-e, de ha igen, arról miért kellene tudnia bárkinek, aki a „hivatalos” helyesírás szerint akar írni?) A szabályzat nem határozza meg, mit kell márkán érteni, de bizony sok olyan átmeneti eset van, amelyeknél ez kérdéses. Például ilyen volt a PC vagy a notebook, amelyek eredetileg egy bizonyos cég egy bizonyos termékére vagy termékcsaládjára utaltak, de ma már vagy sokan gyártják, vagy „köznévként” is elterjedtek. A másik ok az egybeírásra az, hogy a mackósajt szót így egyben, egy hangsúllyal mondjuk ki, és teljesen ugyanúgy kezeljük, mint a többi sajtfajta nevét, amelyek nem utalnak márkára (krémsajt, füstölt sajt stb.). Még becézzük is: macisajt.

Én azt javasolnám, ha a szöveg egy bizonyos sajtgyártó cégről szól, és azt taglalja, hogy milyen nevű sajtokat állít elő, akkor írja a szabályzat által előírt módon (Mackó sajt), hogy hangsúlyozza, egy hivatalosan számontartott elnevezésről van szó, bár akkor valószínűleg a sajt szót nem is kell hozzátenni. Minden más esetben én úgy írnám, ahogy mondjuk: mackósajt.

A magam részéről egyébként azt tartanám kívánatosnak, ha a helyesírás általános elveket mondana ki, amelyeket rugalmasan figyelembe lehet venni, és nagyon bajosnak gondolom, ha ennyire kötődik a külvilág teljesen külsődleges és sokszor nem is könnyen tisztázható körülményeihez, mint például hogy be van-e jegyezve egy név hivatalosan márkanévként, vagy hogy elég sokan használják-e „köznévként”.

Krisztina második kérdése:

Intézmények nevénél, pl. Fodros Általános Iskola az így helyes (az iskola hivatalos elnevezése). Ha azt mondom, hogy Fodros utcai Általános Iskola (nem ez a hivatalos név, hanem az előző), akkor az „utcai” szóban az „u” nagy, vagy kicsi?

Erre egyértelmű a válasz: kicsi, de még az általános és az iskola szavakat is kis kezdőbetűkkel kell írni. Erre a 188. paragrafus (a) pontja érvényes: ha az intézmény neve megegyezik azzal, ahogy nem hivatalosan említeni szoktuk, akkor a nem hivatalos említésnél csupa kis kezdőbetűvel írjuk: Fodros utcai általános iskola (a Fodros más okokból nagy kezdőbetűs, mint „földrajzi név” része). Ha nem teljes az egyezés a hivatalos név és a hétköznapi említés között (ahogy Krisztina példájában sem), akkor pláne nem kell nagy kezdőbetűket használni, bár ezt az esetet a szabályzat nem említi – gondolom, magától értetődőnek tekinti.

Mennyire sűrűn kell állniuk a fáknak, hogy erdőről vagy dzsungelről beszélhessünk?
Mennyire sűrűn kell állniuk a fáknak, hogy erdőről vagy dzsungelről beszélhessünk?
(Forrás: Wikimedia Commons / Chris Light / CC BY-SA 3.0)

Az más kérdés, hogy mit nevezhetünk „nem hivatalos említésnek” – érthetjük úgy, hogy csak az a hivatalos említés, ami hivatalos iratban szerepel, de lehet, hogy a szabályzat szerzői másképpen gondolták. Mindenesetre szerintem ilyen homályos fogalmakat sem szabadna egy szabályzatban használni. Ebben az esetben is jobbnak találnám, ha néhány fő elvet kimondana, és nagyobb szabadságot hagyna a felhasználóknak. Semmi baj nem történne ettől, nem válnának nehezen olvashatókká a szövegek ebben az esetben sem. Például: ha az intézmény jelleget akarjuk kiemelni, akkor használjunk nagy kezdőbetűket, amúgy meg nem muszáj. De a szabályzat szerkesztői – úgy látszik – azoknak az igényeit akarták kielégíteni, akiknek a szabadság nem esik jól, nem olyan fontos dolog.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2011. november 4. 07:08
10 kalman

@spinakker: "De a nyelvnek, még inkább a helyesírásnak van szabályszerűsége, amit ha kihasználunk, azt a benyomást kelthetjük, hogy műveltek vagyunk - nekem pedig pont ez a célom. Ha a neten, vagy magamnak írok, persze, hogy nem vagyok szőrszálhasogató, de ha publikálni akarok, hivatalos levelet vagy szakdogát írni, akkor nem szeretném, hogy hülyének nézzenek. És már csak azért is hülyének néznének, mert - a cikk javaslata ellenére - sokan hisznek a helyesírás merev szabályaiban.

Talán megoldás lenne A magyar helyesírás szabályainak frissítése?"

Persze, én is arról beszéltem, hogy másmilyen szabályzat kellene. Abban a másik világban, amelyikben a szabályzat legalább azokban a kérdésekben "engedékeny" lenne (vagyis több megoldást is elfogadna), amelyekben úgyse lehet okosat mondani, senkit nem "néznének hülyének" attól, hogy az egyik vagy a másik változatot használja (mondjuk, hogy "Mackó sajt"-ot vagy "mackósajt"-ot, "végül is"-t vagy "végülis"-t ír).

8 éve 2011. november 3. 21:59
9 Fejes László (nyest.hu)

@Pesta: Köszönjük.

8 éve 2011. november 3. 21:56
8 Fejes László (nyest.hu)

@spinakker: „Talán megoldás lenne A magyar helyesírás szabályainak frissítése?” Nem, teljes újraírásra lenne szükség.

8 éve 2011. november 3. 19:03
7 spinakker

@tenegri: "a szabályzat szerkesztői – úgy látszik – azoknak az igényeit akarták kielégíteni, akiknek a szabadság nem esik jól, nem olyan fontos dolog." Én a szabadság elkötelezett híve vagyok, és az ostoba, merev szabályok elleni lázadó. De. De a nyelvnek, még inkább a helyesírásnak van szabályszerűsége, amit ha kihasználunk, azt a benyomást kelthetjük, hogy műveltek vagyunk - nekem pedig pont ez a célom. Ha a neten, vagy magamnak írok, persze, hogy nem vagyok szőrszálhasogató, de ha publikálni akarok, hivatalos levelet vagy szakdogát írni, akkor nem szeretném, hogy hülyének nézzenek. És már csak azért is hülyének néznének, mert - a cikk javaslata ellenére - sokan hisznek a helyesírás merev szabályaiban.

Talán megoldás lenne A magyar helyesírás szabályainak frissítése?

8 éve 2011. november 3. 18:26
6 Ed'igen

@tenegri: Azt hiszem a Gellért-hegy és a Gellérthegy a mai magyar helyesírás szerint mást is jelent. Az egyik a hegyet a másik a városrészt. Talán ilyen a Margit-sziget és a Margitsziget is. Meg talán Albert-falva és Albertfalva is.

8 éve 2011. november 3. 18:17
5 lleho

Hát ez vicces...Szerintem ha mackóból csinálják, mindenképpen egybe írd!:)

8 éve 2011. november 3. 18:06
4 Pesta

Kedvenceim a szabályok őserdejéből:

(,) anélkül, hogy

nem csak (nemcsak)

figyelemre méltó

Szerintem amúgy egyszerűen az a baj, hogy nem lehet két lovat megülni: a HSZ egyszerre akar közérthető és szakmabeli is lenni. Diákként mindig sokkal több hasznát vettük a régi vastag szótárnak, amiben csak föl van sorolva a szókincs, hogy így köll írni, de ne akarjad tudni, miért.

És mivel senki nem észrevételezte eddig:

„Semmi baj nem történne ettől, nem válnának nehezen olvashatók a szövegek ebben az esetben sem."

válnának helyett lennének, vagy olvashatók helyett olvashatóvá :)

8 éve 2011. november 3. 12:28
3 tenegri

@spinakker: "Szóval a cikk lényege, hogy A magyer helyesírás szabályai se tud mindig segíteni? "

.

Inkább az lenne a lényege, hogy 1) a helyesírási szabályzat sok helyen túlszabályoz, 2) de azt is rosszul csinálja, mert homályosan vagy nem egyértelműen fogalmaz. A szerző pedig úgy tűnik inkább azt javasolná, hogy a helyesírási szabályzat szerint is hadd legyen tökmindegy, hogy írja valaki a mackósajtot :) Ettől függetlenül most is mindenki úgy írhat bármit, ahogy jólesik. Számomra (de gyanítom mindenki másnak is) pl. pontosan ugyanúgy érthető a "mackósajt", a "mackó sajt" és a "Mackó sajt" is, de a "Mackó-sajt" szintén. Ahogy a "gépjármű felelősségbiztosítás", a "gépjármű-felelősségbiztosítás", a "gépjárműfelelősség-biztosítás" vagy a "gépjárműfelelősségbiztosítás" is. Meg a "Gellér hegyi", a "Gellért-hegyi", a "Gellérthegyi" és a "gellérthegyi" is. És természetesen a "végülis" és a "végül is" szintén. Stb, stb, stb.

.

"Akkor mire támaszkodjak?"

.

Magadra? :) Vagy te lennél az, akire a cikk utolsó mondata célzott? :)

8 éve 2011. november 3. 12:07
2 Fejes László (nyest.hu)

@spinakker: Végülis nem baj…

8 éve 2011. november 3. 11:10
1 spinakker

Szóval a cikk lényege, hogy A magyer helyesírás szabályai se tud mindig segíteni? Akkor mire támaszkodjak?

Pl. itt van a 'végül is' esete, amit külön illene használni (a Word is azt mondja), de ahogy a mackósajtot is egybeírjuk, amiért egyben mondjuk ki, miért baj, ha egybeírom a végülist?