0:05
Főoldal | Rénhírek
Aki átmond, mondjon keresztül is!

Át és keresztül

Olvasónk kérdésére keresztültekintjük, mit tudunk két hasonló jelentésű szó használatának különbségéről. Bár senkinek sem akarjuk áthúzni a számításait, néhány kérdést keresztül kell gondolni.

Kálmán László | 2013. augusztus 2.

Az emberi nyelvekben nagyon ritka a teljes szinonímia, vagyis az, amikor két kifejezés pontosan ugyanazokban az esetekben használatos. És ha mégis előáll ez a helyzet, akkor a beszélők általában elkezdenek eltérő értelmezéseket tulajdonítani a két kifejezésnek, mintha a nyelv természetéhez tartozna a szinonimák kerülése. Erről írtam nemrégiben azzal a faluval kapcsolatban, ahol a sünkutya és a sündisznó szó egyaránt használatos volt ugyanarra az állatra. Egyszer Deme Lászlótól olvastam egy tanulmányt arról, hogy a magyar nyelvterületen milyen változatos, területenként eltérő különbségeket éreznek az emberek az egyes szám második személyű felszólítások rövid (pl. adj) és hosszú (pl. adjál) alakja között.

Magát Szatmárinénak nevező olvasónk hasonló szinonimákkal kapcsolatban érdeklődik:

Az át és a keresztül határozók között nincs sok különbség, de gyakran felcserélhetők. Nekem egy eset jut eszembe, mikor nem csereszabatosak: átfestem a falat. Vajon van-e általános stiláris különbség a két szó használata között, amikor éppen egyenértékűnek látszanak?

Annak alapján, amit a bevezetőben írtam, aligha elképzelhető, hogy hosszabb távon az át és a keresztül használatának megoszlása teljesen egyforma maradjon. Többféle oka lehetett annak, hogy a szinonímia egyáltalán létrejött. Például lehet, hogy a két változat két különböző nyelvváltozatból származik (mint a sündisznó és a sünkutya esetében), és az is lehet, hogy a kialakulásukkor még eltérő funkciója volt a két alaknak, és a használati különbség fokozatosan elmosódott. De ha már az a helyzet, hogy nagyjából egybeesnek a használatuk körülményei, akkor várható, hogy előbb-utóbb a funkciójuk el fog térni egymástól.

Mi a helyzet az át és a keresztül esetében? Mindkettőre a 16. századból vannak az első írásos adatok, de feltételezhető, hogy az át a régebbi, mert a keresztül alakban jól felismerhető, hogy a kereszt szó képzett származéka. Az át az által közeli rokona (a 18. századig ált volt az alakja), és az adatok szerint sokáig ezek is nagyjából szinonimák voltak. Aztán az történt velük, amiről fent már szóltam: a funkciójuk eltérővé vált, és az által névutó ma már csak arra szolgál,hogy néhány személyre nem utaló igealak mellett arra utaljon, ami ragozott ige esetén alannyal van kifejezve: az önkormányzat által felvett hitelek.

Az át és a keresztül határozói elemeknek (amelyek névutóként és igekötőként is használatosak) egymástól eltérő lehetett a funkciójuk, és a különbség ma is érezhető, bár levélírónk erre nem tér ki. Az át használatakor csak a mozgás kezdőpontja és végpontja érdekes, az útvonala nem. (Amikor mozgásról beszélek, azt tágan kell értelmezni, mert a magyarban, mint minden más nyelvben, mozgásként ábrázolunk olyan változásokat is, mint pl. a hang terjedése, vagy a tulajdon, hozzáférés megváltozása.) A keresztül ezzel szemben elsősorban a mozgás útvonalát emeli ki. Például: – Hova dobjam a csikket? – Át a szomszédba. (Nem tudom elképzelni, hogy ebben a helyzetben valaki azt mondja, hogy Keresztül a szomszédba.) Vagy: – Hova mentek? – Át a túlpartra. Itt sem elképzelhető az a válasz, hogy Keresztül a túlpartra. A folyó vagy tó esetén a keresztül az útvonalra utal, arra, hogy átszeljük a vizet, míg az át olyan mozgásra, aminek a kezdőpontja az egyik part, a végpontja a másik: átdobom a követ a túlpartra, nem pedig keresztüldobom.

Át, de nem keresztül
Át, de nem keresztül
(Forrás: Wikimedia Commons / Dwight Sipler / CC BY 2.0)

Természetesen a kezdőpont és a végpont létezése feltételezi, hogy a kettő között egy útvonal is van, ezért van az, hogy az át és a keresztül általában felcserélhető, kivéve azokat az eseteket, amikor világos különbség van a kezdőpont–végpont, illetve az útvonal között (ilyen a kő átdobása). És persze vannak olyan esetek is, amikor az át vagy a keresztül már egyáltalán nem társul a gondolkodásunkban a 'mozgás' gondolatával, nem mozgás kezdő- és végpontjára vagy útvonalára utal. Ilyen az átfest, amit olvasónk említ. Említettem, hogy a mozgás szót nagyon tágan kell értelmezni, mindenféle más változást is bele kell érteni. Az át igekötő ilyen asszociációk révén társult mindenféle változásokkal kapcsolatos igékhez (pl. átalakul, átöltözik), de ezeknek az esetében nincs értelme útvonalról beszélni, és a keresztül ilyenkor nem is alkalmazható.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (7):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. augusztus 12. 18:49
7 Janika

Szerintem a magyarázat teljesen korrekt. Az át vonatkozhat az útra és a célra egyaránt, a keresztül csak az útra. Át a folyón, keresztül a folyón, át a tùlpartra. De nincs keresztül a túlparta.

A fentieken kívül még stílusbeli különbséget is érzek: a keresztül használatát inkább egy regényben, elbeszélésben használnám, mint az élő beszédben.

Továbbá elülönül egyéb jelentésekben is, amikor nem az út, nem. is a cél, hanem a tárgy a fontos:

a csaló átvágott, nem keresztülvágott

ezzel keresztülhúzta a számításaimat, nem áthúzta

a tanár viszont áthúzta a megoldásomat, nem keresztülhúzta

én viszont keresztülviszem az ötletemet, nem átviszem.

6 éve 2013. augusztus 6. 11:13
6 pind

Az angol "across" szó is hasonlóan keletkezhetett a mi "keresztül" szavunkhoz.

6 éve 2013. augusztus 2. 22:05
5 nyelves

A cikkről jutott eszembe:

www.youtube.com/watch?v=PT29zJXRNlU

6 éve 2013. augusztus 2. 13:52
4 Krizsa

Az XT gyökszavai: ÁT - ÉT(el) - ÖT (karom, ujj) - ÚT- ÜT.

A héber át = odavetődött, lecsapott rá, et = ásó, ata = most.

Az ősi kép: ragadozó támadása mind a mai napig velünkszületett. EZ ILYEN EGYSZERŰ.

6 éve 2013. augusztus 2. 12:39
3 mederi

Szerintem a cikk nagyon jól megvilágítja az át és a keresztül közötti különbséget, köszönöm.:)

6 éve 2013. augusztus 2. 11:05
2 gorilla

Szerintem egyszerűbben összefoglalható.

A keresztül mint névutó mindig -n/-on/-en/-ön ragos alakhoz kapcsolódik. És ilyenkor mindig lecserélhető "át"-ra.

Az "át" állhat önállóan is (nem névutóként), ilyenkor nem lehet belőle keresztül.

A keresztül csak néha lehet igekötő, ilyenkor azonban lecserélhető át-ra (árnyalatnyi jelentésmódosulással). Az át többször lehet igekötő, és nem minden esetben lehet belőle keresztül.

Az át univerzálisabb.

6 éve 2013. augusztus 2. 10:04
1 Sultanus Constantinus

"És persze vannak olyan esetek is, amikor az át vagy a keresztül már egyáltalán nem társul a gondolkodásunkban a 'mozgás' gondolatával, nem mozgás kezdő- és végpontjára vagy útvonalára utal. Ilyen az átfest, amit olvasónk említ. Említettem, hogy a mozgás szót nagyon tágan kell értelmezni, mindenféle más változást is bele kell érteni. Az át igekötő ilyen asszociációk révén társult mindenféle változásokkal kapcsolatos igékhez (pl. átalakul, átöltözik), de ezeknek az esetében nincs értelme útvonalról beszélni, és a keresztül ilyenkor nem is alkalmazható."

Szerintem ezekben az esetekben is értelmezhető a kezdőpont és a végpont az "át"-nál, mert a változás is arra utal, hogy valamilyen cselekvésnek vagy történésnek van egy kiindulópontja ("kezdőpont") és van egy eredménye ("végpont"), tehát szerintem ilyen értelemben bőven belefér ebbe az "átfest" (ti. 'az egyik végétől a másikig ismét befest'), "átalakul", "átköltözik" stb. is.