Kulturális Kft. védi az örökséget?
Mi számít kulturális örökségnek? Helyesírásunk aligha. Az illetékesek legalábbis nem érzik védelemre méltónak. Még betartásra sem.
Pál nevű olvasónk helyesírási kérdéssel keresett meg minket:
NKÖV Nemzeti Kulturális Örökség Védelmi Nonprofit Kft. – ez így helyes? Nekem a Kulturális Örökségvédelmi Nonprofit Kft. tűnik helyesnek.
Olvasónknek igaza van abban, hogy valóban az általa kifogásolt írásmód a hivatalos, és abban is, hogy ez az írásmód nem helyes. Olvasónknak abban is igaza van, hogy az örökségvédelem, illetve az örökségvédelmi egybeírandó: a helyesírási szabályzat az ilyen szerkezeteket jelöletlen tárgyas összetételeknek nevezi, és a szabályzat 123. c) pontjában ezek egybeírását írja elő. (Arról, hogy állami hivatalok még neveikben sem tartják be a helyesírási szabályokat, korábban már írtunk.)
Olvasónknak azonban aligha van igaza abban, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Nonprofit Kft. lenne a helyes megoldás. Ebben a szerkezetben ugyanis a Kft. lenne kulturális, míg a név megalkotói aligha ezt szándékoztak közölni. Minden bizonnyal olyan szervezetet kívántak létrehozni, mely a kulturális örökséget védi, azaz az örökség az, ami kulturális.
A szerkezetet tehát így kell felépíteni: kulturális örökség → kulturálisörökség-védelem → kulturálisörökség-védelmi → Kulturálisörökség-védelmi Nonprofit Kft. A legfurcsább lépés ezek közül az első lehet, ezt a szabályzat 139. b) pontja – az úgynevezett második mozgószabály – írja elő:
Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó részt egybeírjuk, és ehhez az utótagot (szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár.
(Forrás: Wikimedia Commons / EtelkaCsilla / CC BY-SA 3.0)
Ezt a szabályt kritizálhatjuk amiatt, hogy hosszú és szokatlan szóalakokat hoz létre, de kétségtelen, hogy jól tükrözi a kifejezések szerkezetét, segíti megértésüket. Az persze vitatható, hogy helyesírásai szabályaink mennyiben tekinthetőek kulturális örökségnek, de az egyértelmű, hogy az egykori Nemzeti Erőforrás Minisztérium (helyesen: Nemzeti Erőforrás-minisztérium vagy Nemzetierőforrás-minisztérium) nem tekintette annak, és utódja sem sietett kijavítani a hibákat. Sőt, az általa létrehozaott (létrehozandó) Magyar Pedagógus Kar neve is fittyet hány a szabályoknak.