Kemény verseny Észak-Magyarországon
Ahány intézmény, annyiféleképpen szerepel a nevében az „észak-magyarországi” jelző... Találunk csúnya hibát is, de a tökéletes megoldást a helyesírási szabályzatban sem könnyű megtalálni.
Ádám nevű olvasón egy korábbi cikkünk kapcsán írt:
Elég csak a Google-be beírni, hogy „északmagyarországi” és már az első oldalon találkozhatunk is egy anomáliával, pedig nem jelentéktelen vállalatokról van szó. Pontosabban:
Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
Északmagyarországi Regionális Vízművek Rt.
NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Nem néztem utána, de bizonyára a többi régió nevéhez kapcsolódóan is fennáll ez a probléma.
Ádám nem írja le, mi a helyes megoldás. Az biztos, hogy az égtájak nevét kötőjellel kapcsoljuk a tágabb régiók elnevezéshez: Észak-Afrika, Dél-Amerika, Délkelet-Magyarország stb. A vízügyesek tehát máris kiestek a versenyből – nem is igazán világos, hogyan tudtak ilyen ordas hibát elkövetni.
Ha ezekhez -i képző járul, akkor kisbetűssé válnak: észak-afrikai, dél-amerikai, délkelet-magyarországi. Az igazi bonyodalmat az okozza, hogy mi van akkor, ha ezek az -i képzős formák több szavas tulajdonnévbe kerülnek. Ezeknek a kezdőbetűit nagybetűkkel írjuk, de vajon szókezdőnek számítanak-e az ilyen kötőjeles kifejezések elemei?
A helyesírási szabályzat példái szerint nem: az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-budai Vendéglátó Vállalat stb. A szabályzatban azonban nem sikerült olyan szabályt találnunk, amely ezt világosan meg is fogalmazza. A 179. pontban pl. ezt találjuk:
Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.
Csakhogy az észak-atlanti, dél-afrikai, dél-budai szavakban az atlanti, afrikai, budai elemet éppúgy tekinthetjük „tulajdonnévi elemnek”, mint az égtájmegnevezéssel kiegészített szerkezetet. Persze dönthetünk úgy is, hogy ne tekintsük annak, de ez nincs kimondva. Ráadásul a megfogalmazás máshol is félrevezető:
A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk.
Ez a megfogalmazás értelmezhető úgy is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság helyett Dél afrikai (Afrikai?) Köztársaság írandó, hiszen „minden tagot külön szóba írunk”. A helyesírás szakértőinek talán világos, hogy a dél és az afrikai itt nem minősül külön tagnak, na de az egyszerű nyelvhasználó számára?
Hasonlóképpen félreérthető a 187. pont is:
A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. [...]
Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi értékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
Itt sem világos, mi minősül az elnevezés tagjának, elemének. Mindenesetre a nordások ezen az emelt szintű feladaton elvéreztek. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.-nek viszont gratulálunk a nem mindennapi teljesítményhez!
@Wenszky Nóra: igen, helyesírása pontja egyértelműsége fogalmazása birtokviszonya alapján.
@El Sultano: nana, a másik topikban még sírtál, hogy te inglisül nem, erre tessék, ilyen WTF-ozásokat tanulsz el. Azért tudod ám.
@El Cabezudo: nem egy nagy szám cikk, de legalább az új helyesírással foglalkozik. Ennyire nincs cikkötlet? Még a nyelvvédőket sem gyapáltad el rendesen, napi adag híján így hiánybetegséget kapnak. A cikk végén felröhögtem, ez a gúnyos dicséret üt, közlekedési központék nagyon ügyik voltak valóban, elengedett kézzel biliznek már.
A földrajzi nevek helyesírása (FNH) 3.26. pontja egyértelműen fogalmaz.
Az intézménynévi földrajzi megjelölések tagjait különírjuk egymástól, és a név tagjait - az és kötőszót kivéve - nagybetűvel kezdjük. [...] Az intézménynevekbe került, kötőjellel kapcsolt alakulatok írásmódját megtartjuk: Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalt, Halivadék-nevelő Intézet.
Érdekes párhuzam a spanyol helyesírásban, hogy 2010 óta a földrajzi nevek köznévi tagjait kisbetűvel kell írni. A szabályalkotók szerint így ami 2010 előtt Península Ibérica volt, az most helyesen "península ibérica", de a korábbi "Mar Cantábrico" az most "mar Cantábrico" (WTF?). Ebből persze rögtön kitört a "balhé", hogy ki és mi alapján fogja azt eldönteni, hogy egy ilyen típusú (tehát egy főnévből és egy melléknévből álló) földrajzi névben mi számít köznévnek és mi tulajdonnévnek? Mitől lett hirtelen nem földrajzi tulajdonnév az Ibériai-félsziget? Na persze van egy olyan kikötés is, hogy akkor kisbetűs, ha csak "általánosságban utalunk" rájuk, ami szintén egy nagy "nesze semmi, fogd meg jól" elv: mit értenek az alatt, hogy valamire általánosságban utalunk és nem névként? Ebből számomra az jött le, hogy mindenki úgy írja, ahogy akarja (vagyis jó a "Península Ibérica", a "península Ibérica" és a "península ibérica" is).