0:05
Főoldal | Rénhírek
Helyesírás és helyes írás

5 csúnyán elrontott intézménynév

Nehéz frappáns nevet adni egy minisztériumnak, egyesületnek, intézetnek vagy tanszéknek. Ha végre megvan a név minden alkotórésze, már csak le kell írni. Ez sem egyszerű feladat.

Wenszky Nóra | 2015. május 7.

A magyar helyesírási szabályokat betartani nagyon nehéz – többek között erről tanúskodik Mindennapi helyesírás sorozatunk is. Néha még a minisztériumok vagy fontos intézmények nevét sem sikerül leírni a szabályzatnak megfelelően. Pedig az intézménynevek esetében a szabályzat viszonylag elnéző, és a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételek esetében nem követeli meg a kötőjel használatát: Belügyminisztérium, Pénzügyminisztérium (AkH. 187.) Most öt olyan intézménynevet mutatunk be, amelyekben helyesírási hibát találtunk.

1. Csak az írja, aki bírja

Azoknak a szavaknak a leírása, amikben a hosszú magánhangzó egyes toldalékok előtt rövidre vált, sokszor nehézséget okoz: víz, vízi ~ vizet, vizes, tűz, tűzi ~ tüzet, tüzes. Ennek többek között az az oka, hogy az írott forma sokszor nem tükrözi a kiejtést. A vízimadár, tűzifa szavak első szótagjában sokan rövid magánhangzót mondunk. A rövid magánhangzóval írt alakok hosszú ejtésére is van példa: előfordul a [vízet] ejtés is. Hasonló példa a bír, bíró ~birok, birkózik is – vannak beszélők, akik [biró] alakot használnak, mások pedig [bírkózik]-at ejtenek.

Így voltak ezzel feltehetőleg a birkózók bíróinak bizottságát elnevezők is. A szervezet honlapjának tanúsága szerint a bizottság neve Magyar Bírkózó Bíróbizottság. A helyesírási szótárak szerint a helyes forma azonban ez lenne: Magyar Birkózó Bíróbizottság.

Mit bír a bíró a birkózók között?
Mit bír a bíró a birkózók között?
(Forrás: Wikimedia Commons / John Trainor / CC BY 2.0)

2. Az intézet, ami kutat

Helyesírásunk másik neuralgikus pontja a külön- és egybeírás, ugyanis sokszor nehéz eldönteni, mi számít összetételnek és mi nem. Különösen gyakran nyúl az ember a helyesírási szótárért akkor, ha egy -ó/-ő képzős igenév és főnév együttesét szeretné leírni: kiinduló helyzet vagy kiindulóhelyzet?

Ezek írását az AkH. 112. pontja szabályozza. Eszerint az alkalmi jelzős szerkezeteket két szóban írjuk: izzó fém. Emellett akkor is külön kell írni a szókapcsolatot, ha az egyik tag már önmagában összetett szó: növényvédő szer, szélező körfűrész. Ha azonban a szókapcsolat tagjai összeforrtak és egyik tag sem összetett szó önmagában, akkor a szókapcsolat egy szóba írandó: pihenőnap, belépőjegy.

Ezt a szabályt hagyja figyelmen kívül kétszer is a Türr István Képző és Kutató Intézet. A szabályzat szerint a nevet így kellene írni: Türr István Képző- és Kutatóintézet. Azt, hogy honnan kerül oda a kötőjel a képző szó végére, a következő pontban mutatjuk be.

3-4. Kötőjelek minden mennyiségben

Bár a hosszú, összetett intézménynevek esetében a szabályzat nem követeli meg a kötőjel kitételét a fő összetételi határon, más esetekben mégis csak szükség van a kötőjelekre. Intézménynevekben a legtöbbször akkor fordul elő kötőjel, amikor egy felsorolásban az egymást követő összetett szavaknak azonos az utótagja vagy az előtagja: bel- és külkereskedelem, gépgyártó és -javító üzem.

Ezek írásmódját az AkH. 262. c. pontja szabályozza. Az elhagyott közös tag helyét jelöli a kötőjel. A fenti 2. példában a képzőintézet és kutatóintézet felsorolást egyszerűsítették, ám az első tagból kihagyott intézet szó helyére nem tették ki a kötőjelet.

Ehhez hasonló az Asram Jóga és Meditációs Központ és a Tantusz Képző és Oktatási Központ neve is. A jógaközpont és meditációs központ kifejezés összevonásából keletkezett nevet így kellene írni: Asram Jóga- és Meditációs Központ. A másik név esetében pedig ez lenne a helyes forma: Tantusz Képző- és Oktatási Központ.

Jógázni nem csak a jógaközpontban lehet
Jógázni nem csak a jógaközpontban lehet
(Forrás: Wikimedia Commons / Earl McGehee / CC BY-SA 3.0)

5. Ha nagy a baj

A végére hagytunk egy olyan nevet, amit igen nehéz megfejteni. Látszólag minden rendben van benne, az összetételek utótagja helyett kötőjelek állnak. Ám a kifejezés bonyolultsága miatt szinte kideríthetetlen, melyik szó melyikkel áll kapcsolatban.

A valamikori Honvédelmi Egészségügyi Tanszék utódját, több összevonás és átnevezés után ma egy egyetemi szenátusi határozat értelmében 2014 tavasza óta így hívják: Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszék.

Ahhoz kétség sem fér, hogy a tanszéken fontos munka folyik: itt tanítják azt, mit kell tenni az orvosoknak, ha nagy baj van háború lesz vagy katasztrófa történik. De mik a névben az előtagok és az utótagok? Kicsit elveszünk a sok összetétel tengerében.

Mi az utótagja például a honvéd szónak? A védelem vagy az orvostan, esetleg a tanszék? Ilyen felsorolásokban akkor használhatunk kötőjelet, ha azonos utótagot hagyunk el (AkH. 262. c.). Ebből azt gyanítjuk, hogy a védelem szó helyett állhat a kötőjel (katasztrófavédelem, rendvédelem) – ám a honvédvédelem valószínűleg nem az a szó, amire a név alkotói gondoltak. Sokkal inkább a honvédelemről lehet szó, ám akkor az előtag csak hon-.

Szerkesztőségünk szerint a Hon-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Orvostan Tanszéke elnevezés kicsit szerencsésebb lenne, de még ez is túl bonyolult. A témában való járatlanságunk miatt azonban jobb javaslattal egyelőre nem tudtunk előállni.

Honvédelmi orvostan?
Honvédelmi orvostan?
(Forrás: Wikimedia Commons / Wellcome Images / CC BY 4.0)

Források

A magyar helyesírás szabályai (AkH.)

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás (OH.)

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2016. március 14. 17:53
11 Nagypeti Bp

"Hon-, Katasztrófa- és Rendvédelmi Orvostan Tanszéke" Praktikus javaslatom a szórend cseréje: Rend-, Katasztrófa- és Honvédelmi Orvostan Tanszéke. Már amennyiben egyéb (számunkra ismeretlen) szempontok alapján is megfelelő.

9 éve 2015. május 12. 15:07
10 Fejes László (nyest.hu)

@Rodney Harrison: „Mondjuk kevesen értenék.” Nyilván kevesen értenék a mai körülmények között, amikor a magyar nyelvváltozatok része meg van bélyegezve. Persze nem baj, ha valaki birut mond, csak csinálja a négy fal között. Ellenben ha a magyra társadalom – nyelvileg is – nyitott lenne, akkor sokan tudnának, tudhatnának róla, hogy van biru alak, és értenék, ha találkoznának vele.

9 éve 2015. május 12. 14:47
9 Rodney Harrison

"vannak beszélők, akik [biró] alakot használnak,.."

Sőt, megint mások akár a (biru) alakot, focipályán lehet ilyet hallani, mennyivel költőibb lenne már így:

Magyar Birkózó Birubizottság.

Mondjuk kevesen értenék.

mek.oszk.hu/01600/01635/01635.htm

9 éve 2015. május 11. 07:43
8 Szaladó

@Galván Tivadar: "Itt lehet borot- és hajatválkozni."

9 éve 2015. május 8. 08:49
7 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): @szigetva: Bocsánat, igazatok van. Hangmagasságra gondoltam.

9 éve 2015. május 8. 08:19
6 szigetva

@Sultanus Constantinus: Hangmagasságot jelülök vele, csak nem tudom felső indexbe tenni. A hangsúly a magyarban nem lehet itt, szerintem még neked se.

9 éve 2015. május 8. 08:17
5 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Érdekes nyelvjárást beszélhetsz, ha neked az utolsó előtti szótagra esik a hangsúly...

9 éve 2015. május 8. 08:09
4 Sultanus Constantinus

@szigetva: Ha az "É"-vel hangsúlyt jelölsz, akkor kb. igen.

9 éve 2015. május 7. 21:10
3 szigetva

@Sultanus Constantinus: Ha kérdezed, akkor neked tényleg "pénzügyminisztÉrium?"?

9 éve 2015. május 7. 21:06
2 Galván Tivadar

"Ilyen felsorolásokban akkor használhatunk kötőjelet, ha azonos utótagot hagyunk el (AkH. 262. c.)". L. pl. Karinthynál: "minden csütör- és vasárnap" ;)

9 éve 2015. május 7. 20:15
1 Sultanus Constantinus

Hirtelen nem értettem, hogy a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium miért lenne több, mint hat szótag. Aztán kapcsoltam, hogy a "sztenderd" magyarban valóban 7 szótag, nálam viszont csak 6, mert az iu-t [ju]-nak ejtem.