Doktorok, miniszterek
sem tudnak helyesen írni
Olvasónkat nagyon zavarja, ha valaki nem tudja helyesen leírni a saját nevét – illetve a hozzá kapcsolódó címet.
László nevű olvasónk kérdése inkább költőinek tűnik, de ha már feltette, igyekszünk rá válaszolni:
Miért is nem tudják helyesen leírni a "dr."," prof.", mint cím rövidítést? Aláírásban, címzésben, névsorban, szövegben, stb. A lehető legváltozatosabb formában jelennek meg, lelhetők fel, mintha nem is lenne szabályozva. Nemcsak a nevek használói, de még miniszterek (illetve leíróik) sem!
(Forrás: Wikimedia Commons / Nelson Santos / CC BY 2.0)
Arra korábban már többször felhívtuk a figyelmet, hogy a hivatalok sem tartják be a helyesírást, sőt megsértődnek akkor, ha a hibákra figyelmeztetik őket – ezek után olvasónk sem csodálkozhat azon, hogy a hivatalnokok, miniszterek vagy akár egyetemi tanárok sem törődnek a helyesírással. (És akkor most más hivatalos személyt ne is említsünk.) Aki munkát vállal egy Nemzeti Erőforrás Minisztérium vagy Magyar Ösztöndíj Bizottság nevű helyen, pláne aki embertársait Magyar Pedagógus Kar írásmódú intézménybe kényszeríti, az sokkal nagyobb gazemberségekre is képes. Ehhez képest a fokozatok feltüntetésének szeszélyei aprócska kihágásoknak minősülnek.
A prof. rövidítést sem a szabályzatban, sem a szótári részében, sem a Magyar Helyesírási szótárban nem találtuk. Sajnos László nem írta meg, hogy milyen helytelen írásmódokkal találkozik. A magyar helyesírás szabályai két pontjában foglalkozik a doktor szó rövidítésével. A 282. pontban a gyakoribb rövidítések felsorolását találjuk, itt a „Dr. v. dr.” szerepel, tehát két forma is használható. A kettő közötti választást a 153. pont szabályozza, eszerint:
A családnevek előtti doktor, idősb, ifjabb, özvegy stb. szót, illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel [...]. Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók [...].
Valljuk be, ennek azért van egy kis komikuma: ha a névsorban minden sorban egy név áll, a rövidítést nagybetűvel írjuk, ha vesszővel van elválasztva, kicsivel. A kérdés finoman szólva túlszabályozottnak tűnik, tekintettel arra, hogy kommunikáció, olvashatóság szempontjából teljesen mindegy. Esztétikai szempontból talán érthető, ha a folyó szövegben a nagybetűs írást nem javasolják, ám azt, hogy oszlopba rendezett névsorban, címzésben vagy aláírásban a nagybetűt teszik kötelezővé, semmi nem indokolja (valójában sokszor ekkor is inkább a kisbetű lenne esztétikusabb).
A doktor rövidítésével kapcsolatban a helyzetet bonyolítja, hogy a kétféle írásmód között funkciómegoszlás alakult ki: a dr. rövidítést a kisdoktorokra (egyetemi doktorokra), a Dr.-t a nagydoktorokra (akadémiai doktorokra) kezdték alkalmazni. Bár ezt a gyakorlatot a helyesírási szabályzat sosem kodifikálta, annyira elterjedt, hogy semmiképpen nem lehet hibáztatni. (Hibáztatni esetleg azokat lehetne, akik nem kodifikálták. Mivel azonban a kisdoktori cím időközben megszűnt, ma már nem javasolnánk ilyen változtatást.) És akkor még nem beszéltünk arról az esetről, amikor a rövidítés egy idegen név előtt jelenik meg, és az illető nyelvének helyesírásai szabályai (vagy szokásai) mást írnak elő, mint a magyar szabályozás...
Összefoglalva: úgy tűnik, olyan kérdésről van szó, melyet a helyesírás teljesen feleslegesen szabályoz. Egyszerűbb lenne azt leszögezni, hogy a személynevek köznévi elemeit kisbetűvel írjuk – a szabályzat által kiemelt helyzeteknek nevezett pozíciók pedig sajátosak, felesleges rájuk külön szabályt alkotni. A helyesírásnak vannak sokkal fontosabb, a kommunikációt sokkal inkább befolyásoló elemei (egybeírás-különírás, központozás), ezek hibás használata valóban okozhat bosszúságot. Ebben az esetben azonban nem igazán értjük, mi zavarja olvasónkat – hacsak nem az, hogy rájött, hogy teljesen feleslegesen tanult meg egy értelmetlen szabályt.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@El Vaquero: Ebben egyetértek. Nem becsülöm le őket, de szerintem semmilyen olyan extra tudással vagy képességgel nem rendelkeznek, hogy azért alapból doktori címet kapjanak. lyen alapon az egyetemet végzett mérnöknek is járjon alapból a doktori cím. Az orvosoknál még érthető, mert ők életeket mentenek, operálnak stb.
@Galván Tivadar: Én egy 15 éve voltam velük „adatkapcsolatban”. Akkor a feleségedet ők még „HEGED#S”-nek ismerték – de lehet hogy ma is…
@Galván Tivadar:
Az is szép kavarodást tud okozni, ha valakinek két keresztneve van. Én majdnem ezért nem tudtam férjhez menni - az anyukám leánykori neve ugyanis az én személyimben és anyakönyvi kivonatomban két keresztnévvel szerepelt, az önkormányzati nyilvántartásban pedig eggyel. Így közölték, hogy nem tudnak nekem olyan igazolást adni, hogy hajadon vagyok. Aztán a gordiuszi csomót úgy sikerült feloldani, hogy mivel az anyukám is kerületi lakos volt, elővették az ő személyi lapját (akkor ugye még csak papíron volt minden) - és kiderült, hogy valóban azonos önmagával és tényleg két keresztnévvel anyakönyvezték, csak az én lapomról náluk lemaradt.
@LvT: "nagygépes adatfeldolgozó őskövület maradt, amely [...] nem ismeri a kisbetűket"
Ha még csak azokat nem ismerné! Az asszonynak állandó problémája ez. Leánykori neve (nevezzük Hegedűsnek) a nyilvántartási szisztémák egy részében "Hegedüs"-ként szerepel, az igazolványai egy része is erre a névre van kiadva, más szisztémákban meg a rendes Hegedűsre. Ne tudd meg, mi történik, ha a szisztémák egymásnak rontanak... :( :(
@El Vaquero: >> ha valaki nevet változtatott, új nevet vett fel (pl. feleség családi nevét fel lehet venni jó ideje) <<
Magyarországon két anyakönyv[i név] van*: a születési és a házassági, és ezek szerint két külön (bár nem teljesen független) névalakod van. Ha megházasodsz, akkor csak a házassági [anyakönyvben szereplő] neved változik, a születési [anyakönyvben lévő] név nem. A valódi névváltoztatás azonban a születési [anyakönyvi] nevet is érinti (és a házasságit is akkor, ha a régi születési név, vagy annak része szerepelt benne).
* Plusz még ezek nemzetiségi formái.
@Galván Tivadar: A félreértés alapja az, hogy a „születési név” kifejezést a helyesírási szabályzat elveinek megfelelően egybe kellett volna írni, hogy „születésinév”. Ugyanis a 107. b) szerint „[a] minőségjelzős összetételeket egybeírjuk [, ha] ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentéseinek összege”. Ez esetben ugyanis nek a „születés[kor]i név”-ről van, szó, hanem a „születési [anyakönyvben szereplő] név”-ről. Ha nevet változtattál, akkor voltaképpen ezt változtattad meg, és tulajdonképpen a korábbi születésinevedet váltottad fel az újjal.
Vélhetően az új szabályozással ezt az ellentmondó értelmezést kívánták feloldani, vagyis, hogy a doktorátus megjelenhessen a viselt névben, de ezért ne kell meghekkelni a születésinevet. Ennek ellenére ennek a tartalma a továbbiakban is el fog térni a születési névétől, hiszen névváltoztatással továbbra is le lehet cserélni.
Ui. Itt azért némi turbulenciára lehet számítani. A Magyarorszag.hu-s Ügyfélkapura csatlakozó külső adatrendszerek egy jelentős része a természetes személyes adatokat használja adatkapcsolati azonosítóként. Ha az Ügyfélkapun az édesanyád születésineve még a régi szabályozás szerinti „Dr. X. Y”, de a másik rendszerben már az új módinak megfelelő „X. Y.”, akkor nem fognak összetalálkozni.
@Galván Tivadar: ez azért van, mert valóban az anya nevére kíváncsiak, és nem az anya születéskori vagy lánykori nevére. Valóban félrevezető. Pont ezért van sok nyomtatványon férfiaknál is, hogy neve, aztán külön születési név, mert ha valaki nevet változtatott, új nevet vett fel (pl. feleség családi nevét fel lehet venni jó ideje), vagy doktori címet szerzett, akkor eltér a kettő. A közigazgatásban szellemi egysejtű amőbaként tekergő közszolgákkal nem érdemes vitatkozni, úgyse fogja megérteni a mélyebb nyelvi különbségeket. Nekik a bakteriológus vasutas és kész.
@Sultanus Constantinus: én úgy tudom, hogy egyes országokban a jogászok nem doktori, hanem magiszteri címet viselnek. Ami engem illet, lófaszt sem adnék nekik, nem hogy címet, de mindegy.
@LvT: »az „anyja születési neve” (ill. a „születési név”) rovatokat«
A múltkor megpróbáltam rávezetni az államizgazgatási tisztviselőt ennek a, hogy is mondjam, faramuci voltára. Beballagok a XI. kerületi tanácsba (bocsánat, önkormányzatra), valami ügyes-bajos ügyet intézni.
A Nő: Anyja születési neve?
Én: X. Y.
A Nő (diadalmasan, a lakcímkártyámat lobogtatva) De hát itt az áll, hogy Dr. X. Y!
Én (szerényen): Nem, Asszonyom, ott az áll, hogy a leánykori neve Dr. X. Y., ami igaz is. De a születési neve nem lehet Dr., mert senki se születik doktornak. Születni hercegnek, grófnak, bárónak szoktak, de manapság egyre kevesebb az ilyen.
És ebben a stílusban vitatkozgattunk percekig, de nem tudtuk egymást meggyőzni. Az államizgazgatás változatlanul abban a meggyőződésben él, hogy doktorok is születnek.
@Wenszky Nóra: >> DR. szerepel (így, csupa nagybetűvel <<
A központi személy- és lakcímnyilvántartás több tekintetben nagygépes adatfeldolgozó őskövület maradt, amely – az eredeti környezetben még tolerálható okokból – nem ismeri a kisbetűket. Egyébként a magyarokon és az umlautos Ä-n kívül az ékezetes betűket sem ismeri. Úgyhogy annak a magyarországi nemzetiséginek, aki a személyigazolványba be akarja íratni a nevét, azt a röhejes eljárást tudják felajánlani, hogy leírhatja egy papírra kézzel a nevét, azt beszkennelik és mint grafikát nyomtatják rá az igazolványra.
A most induló elektronikus anyakönyvi rendszer ellenben ismeri a kis betűket, és még a nemzetiségi névalakokat is a magyarral egyezően tudja tárolni. De adatcsere (nemhogy kompatibilitás) a két rendszer között nincs. Aki a régi igazolványai alapján állíttat ki újat, az egyébként sokáig fent tudja tartani az anyakönyvvel nem egyező adatait. Csak akkor kerül szinkronba a két nyilvántartás, ha az okmányirodán anyakönyvi kivonattal indítasz.
@LvT: >> 203. márciusában <<
2013. márciusában
@Wenszky Nóra: Most kezdem én is szétszálazni az ügyet. A változás egyébként 203. márciusában állt be: azóta nem lehet anyakönyvezni a „dr.”-t. Viszont azóta, hogy olvasgatok, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról, a végrehajtásáról kiadott 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet 15/D. pontjába került át. Tehát ezért volt neked elég a PhD-oklevél bemutatása, és ezért nem fog – az előző bejegyzésemben vélelmezettel ellentétben – ez kikopni az okmányokból. Kivéve az „anyja születési neve” (ill. a „születési név”) rovatokat, mert az anyakönyvezés miatt korábban oda is bekerült visszamenőleg a „dr.”.
njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=17345.265392
A fenti kormányrendelet egyébként válaszol @Janika:-nak is. Ezt ideidézem, mert lehetne egy olyan szövegértési PISA-teszt alapja is, amely a felnőtteknek szól:
„15/D. § (1) A doktori címet az érintett kérelmére, viselt nevéhez „dr.” jelzéssel, az azt igazoló okirat adatai alapján, a kérelem előterjesztésének napjával kell a nyilvántartásba bejegyezni. A kérelmező több doktori címe közül csak egy jegyezhető be. Tudományos fokozat – a doktori cím kivételével – a nyilvántartásba nem jegyezhető be.
(2) Ha a polgár a doktori címének a nyilvántartásba való bejegyzése időpontjában házassági nevet visel, a „dr.” jelzőt
a) a feleség esetében
aa) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:27. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően,
ab) a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) pontjának a feleség nevének a férj nevéhez való hozzákapcsolására vonatkozó rendelkezésében és a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a házassági név születési névből álló tagját megelőzően,
ac) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, a házassági nevet követően,
ad) ha a férje családi és utónevét viseli házasságra utaló toldással, amelyhez előző teljes házassági nevét hozzákapcsolja, az előző teljes házassági nevet megelőzően,
ae) ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, az előző házassági nevet megelőzően
kell a nyilvántartásba bejegyezni;
b) a férj esetében a Ptk. 4:27. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha az előző házassági nevét viseli tovább változatlan formában, a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.
(3) Ha a doktori cím viselésére a férj jogosult, a férj doktori címét viselni kívánó feleség csak abban az esetben kérheti a doktori cím bejegyzését, ha a férj már kérelmezte annak nyilvántartásba vételét.
(4) A feleség házassági névviselésében a férj doktori címét a Ptk. 4:27. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a házassági nevet megelőzően kell a nyilvántartásba bejegyezni.”
Segítségül a hivatkozott Ptk-hely:
„4:27. § [Névviselés a házasságban]
(1) A feleség a házasságkötés után, választása szerint viseli
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét;
b) a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét;
c) a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja; vagy
d) a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.
(2) A férj a házasságkötés után, választása szerint viseli
a) a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét; vagy
b) a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét.
(3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként kettőjük családi nevét is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. Az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.
(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, a (2) bekezdés b) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetben a házastársak közös házassági nevet viselnek.
(5) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét.
(6) A házasulók az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről megegyezhetnek. Megegyezés hiányában a házastársak a házasságkötést megelőzően viselt nevet viselik tovább, kivéve, ha a feleség az (1) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt házassági nevet viseli.”
Ehhez még annyi érdekesség, hogy a hispán országokban a jogász és az ügyvéd alapból nem doktor, ezért nem Dr(a). van a nevük előtt, hanem Lic. (Ahhoz, hogy doktor legyen, meg kell szereznie külön a doktori fokozatot, ahogy nálunk bármely egyéb tudományos/műszaki területen.)
Én azt látnám a logikusnak, ha a személynév előtt álló címek/fokozatok nagybetűsek lennének, mivel azok lényegében a névhez tartoznak.
A spanyolban is így van: minden rövidítés, ami a név előtt áll, nagybetűs (Sr./Sra. [señor/-ra], D./Da. [don/-ña], Excmo./Excma. [excelentísimo/-ma], Dr./Dra. [doctor/-ra], Lic. [licenciado/-da -- 'jogász'], Ing. [ingeniero/-ra -- 'mérnök'] stb.). Folyószövegben kiírva viszont kis kezdőbetűvel kell írni (ha nem mondat elején áll).
@LvT:
Kíváncsivá tettél, de a jogszabályok között nem tudtam kiigazodni. Különös tekintettel arra, hogy júliusban újabb változás lesz, ha jól értelmezem.
De megnéztem, mi a valóság. Arra képtelen voltam, hogy megállapítsam, a személyim kiadásának pillanatában mi volt a jogszabályi háttér. Mindenesetre a viszonylag friss, 2013 novemberében kiállított személyimben DR. szerepel (így, csupa nagybetűvel), mint ahogy az összes ennél régebben kiállított okmányomon, meg jelenleg is a TAJ-számos adatbázisban. Ehhez egyszer régen be kellett mutatni a PhD megszerzését tanúsító okiratot az okmányirodában - azóta ezt adja ki a gép.
Érdekességként, egy 2 évvel ezelőtti cikk a szlovákiai helyzetképről:
ujszo.com/online/kultura/2012/03/27/a-doktori-cimek-hazai-hasznalata
@Janika: >> ha a doktori címet a házasság előtt szerezte, akkor marad a neve előtt: pl Kissné dr. Kovács Ágnes, ha viszont utána, akkor egész neve elé kerül: dr. Kissné Kovács Ágnes. Valóban lehet ilyen megkülönböztetés? <<
Amikor megkaptad a doktori címet vagy fokozatot, akkor elmentél az anyakönyvi hivatalba és anyakönyveztetted. Elviekben ez így bekerülhetett a születési anyakönyvbe, vagy a házassági anyakönyvbe. A régi szabályokat nem tudom, de amióta én követem ezt a kérdést (kb. az 1980-as évek közepe óta), ez minden általam ismert személynév bekerült a születési anyakönyvbe, még a házasság után is. Tehát praktikusan a házasság után is <Kissné dr. Kovács Anna> lett <Kissné Kovács Anna>-ból: erre van közvetlen családi példa is. A csak a házassági név elejére belépő <dr. Kissné Kovács Ágnes> eset a tapasztalatom szerint kizárólag azt jelenti, hogy a férj lett doktor, a feleség saját jogon nem. Van még a <dr. Kissné dr. Kovács Ágnes>, amikor mindketten doktorok.
Azonban miközben ellenőriztem a vonatkozó jogszabályokat, meglepetéssel konstatáltam, hogy mind a 2010. évi I. törvény (tv.), mind a 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (tvr.) változott. Így a tv. 53. § (1a) szerint „A doktori cím és más tudományos fokozat […] bejegyzését meg kell tagadni.”. A tvr. 31. § (4) ugyanígy fogalmaz, sőt a 31. § (6) még tovább is megy: „Az anyakönyvbe […] a korábban bejegyzett doktori címet az anyakönyvi kivonat kiállításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
Ezeket az anyakönyvi változásokat a 2012 évi CCVII. törvény és a 2013. évi LXXVI. törvény határozta meg. És nehezen tudom máshogy értelmezni, minthogy törölték (törölni kell) az anyakönyvből a doktori címeket, így azt már jogosan senki sem viselheti a nevében, és a következő igazolványcserével onnan is eltűnik. [Illetve szövegszerű olvasattal a PhD-k (DLA-k) és a régi tudományok doktorai esetleg megtarthatják, mert az nem cím, hanem fokozat volt, a tvr. 31. § (6) pedig csak a doktori címről rendelkezik, a doktori fokozatról nem.]
njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=129886.242811
njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=5276.242620