Zsolnay-rejtélyek
Pécs már jó ideje nem Európa Kulturális Fővárosa, de a rendezvénysorozat máig rengeteg kérdést és problémát vet fel. Például azt, hogy hogyan is kell írni az újonnan keletkezett városrészek és intézmények neveit.
Ervin elégedett volt korábbi magyarázatunkkal, így ismét hozzánk fordult:
Mivel legutóbb is remek választ kaptam kérdésemre, így ismét önökhöz fordulok segítségért.
Pécsett lassan befejeződnek az EKF-es beruházások, ezért egyre több új épületet adnak át, melyek elnevezése körül felbukkant némi zavar. Legalábbis engem zavar egy-két dolog és kíváncsi vagyok, hogy jogos e a kétkedésem. Az új kulturális városrész előkészítése/építése kezdetben a Zsolnay Kulturális Negyed munkacímen futott, amivel több évig barátkozhattunk. Aztán 2010-ben hirtelen Zsolnay Negyed lett a név(bár ez nem minden médiumban honosodott még meg. (És, a hirtelen névváltoztatások kapcsán, most nem is foglalkoznék részletesebben a Kodály Központtal, ami eredetileg egy névpályázat alapján Opus2010-nek hívtak volna, hiszen ez politikai döntés volt.) Ezen még túltettem magam, bár az a gyanúm, hogy akkor már Zsolnay-negyednek kellene lennie, de szerintem is szebb így, meg könnyebb pozicionálni az intézményt. Szóval legyen. Azonban most fogják átadni a Zsolnay-mauzóleumot, méghozzá Zsolnay Mauzóleum néven. Anélkül hogy a szerintem ide vonatkozó szabályokat idézgetném, kérdem, hogy akkor:
Zsolnay Negyed vagy Zsolnay-negyed, és Zsolnay Mauzóleum vagy Zsolnay-mauzóleum?
Reméljük, ismét Ervin megelégedésére tudunk szolgálni válaszunkkal.
(Forrás: Wikimedia commons / Mrszantogabor / CC BY-SA 3.0)
A negyeddel kapcsolatban a a helyesírási szabályzat 176. pontját kell alkalmazni:
Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.
A szabályzatban szereplő példák közül talán a János-dűlő, illetve a Csepel-sziget áll a legközelebb a Zsolnay-negyed példájához. (Bár a Csepel eredetileg személynév, feltételezhetjük, hogy a sziget már a településről kapta a nevét: ebben az esetben a példa nem a legjobb.) Ha már a kérdésnél tartunk, megjegyezzük, hogy a több elemből álló tulajdonnévhez is hasonlóan kapcsoljuk a köznevet, megőrizve az elemek különírását: József Attila-lakótelep.
186. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi. A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.
187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. [...]
Eszerint tehát a Zsolnay Mauzóleum lenne a helyes írásmód. A helyesírás szabályzói azonban nem szeretik, ha ez egyszerű nyelvhasználónak könnyű dolga van, tehát tettek egy kis csavart a szabályzatba:
190. A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar, Katonatelep vasúti megállóhely, Ferihegyi repülőtér, Ugocsa mozi, Kis Rabló étterem, Vén Diák eszpresszó, Rómeó férfiruházati bolt, Lukács fürdő, Kerepesi temető stb. [...]
A szabályzat még azt a szívességet sem teszi meg, hogy pontosan körülírja, melyek azok az elnevezések, melyekben „az intézménynévi jelleg [???] kevésbé érvényesül”. Ha a mauzóleum ilyen, akkor Zsolnay mauzóleum a helyes írásmód. Persze kérdés, hogy a mauzóleumot tekinthetjük-e intézménynek. Ha nem, akkor a szabályzat 168. pontját kell alkalmaznunk:
Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-szobor = Kossuth szobra, Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a
köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa, Ady-vers, Kossuth-díj, Petőfi-kultusz, Kodály-módszer, Celsius-fok, Sabin-cseppek, Bessenyei-kúria, Nádasdy-kastély; Konkoly-Thege-érem; Geiger–Müller-számlálócső, Hadrovics–Gáldi-szótár; Arany János-idézet, Bartók Béla-emlékév; stb.
Azt ne tőlünk kérdezze a kedves olvasó, hogy a Lukács fürdő miért nem tekinthető jelöletlen összetételnek. Mindenesetre e szabály alapján a Zsolnay-mauzóleum írásmód a helyes. Ezt erősíti meg a 140. pont b) alpontja is:
Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i, -s, -ú, -ű, -jú, -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot, kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató, Ady-szobor, Kazinczy-verseny, Mátyás-templom; Balassi-strófás, Kossuth-díjas, Mária-arcú, Herkules-erejű; József Attila-díj, Apáczai Csere János-emlékünnepély; stb.
Mindezek alapján azt tartjuk a legvalószínűbbnek, hogy a Zsolnay-mauzóleum a helyes megoldás, de nehéz lenne megmondani, hogy miért hibás a Zsolnay Mauzóleum vagy a Zsolnay mauzóleum. Elsősorban a két nagybetűs írásmód ellen lehetne érvelni azzal, hogy a mauzóleum nem intézmény – ám nem világos, az intézmény milyen meghatározását használhatnánk itt. A helyesírási szabályzat ugyanis ilyet nem tartalmaz, és milyen más meghatározásra hagyatkozhatnánk? Ha pedig a megállók neveit a szabályzat az intézményneveknél tárgyalhatja, akkor egy mauzóleumot miért ne tekinthetnénk intézménynek?
A tanulság tehát az, hogy a kritika nem a nyelvhasználók írásgyakorlatát illeti, hanem a szabályzatot.
@Ervin: Hmmm.. meglepő, ha egy ilyen szerkezetet valaki csak egyféleképpen lát leírva! :)))
@Fejes László (nyest.hu): Arra gondoltam, hogy korábban, nyomtatásban csak így láttam leírva.
@Ervin: Szívesen. Pontosan milyen hagyomány. Mert a szabályzat úgy van a hagyománnyal, hogy hol hivatkozik rá, hol meg ignorálja.
Köszönöm a választ! Azért a mauzóleum írásához, annyit még hozzátennék, hogy a hagyomány is a Zsolnay-mauzóleum pártján áll...