Kapiskál vagy kapizsgál?
Olvasónk kérdezi, hogy „kapiskál” vagy „kapizsgál”. A válasz erre a kérdésre még egyszerű, de arra, hogy miért létezik két alapváltozat, mi is csak tippeket tudunk adni.
Ágnes nevű olvasónk küldte nekünk a következő kérdést:
Kapizsgál vagy kapiskál? – Én mindig „kapizsgál”-nak mondom, de leírva nagyon gyakran „kapiskál”-nak látom. Mindkét alak elfogadható? És van köze ennek a furcsa szónak a „kap”-hoz?
Mi is gyakran halljuk [kapizsgál] formában, de a helyesírás szerint kapiskál-nak kell írni ezt a szót. Így szerepel az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben, és különböző szótárakban is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az Új magyar tájszótárból idézi a kapizsgál alakot is, tehát ez a kiejtési változat is dokumentálva van.
A kapiskál és a kapizsgál nagyon érdekes párt alkotnak: a szó belsejében levő mássalhangzó-kapcsolat az egyik változatban zöngétlen (sk), a másikban zöngés (zsg). A TESz.-ből pedig azt is tudjuk, hogy a zöngétlen mássalhangzó-kapcsolatot tartalmazó alak az „eredeti”; arra azonban nem ad választ egyik rendelkezésünkre álló etimológiai szótár sem, hogy mivel magyarázható a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolat zöngésedése. (Ez ugyanis nem mondható gyakori jelenségnek a magyarban.)
A szó az olasz nyelvből származik; a TESz. szerint a Lombardiában szolgáló katonák révén kerülhetett a magyarba; első rögzített írásos nyoma 1900-ból való. Az olasz capisco ’értem’ alakra vezethető vissza, ami az olasz capire ’felfog, megért’ ragozott alakja, és latin a latin capere ’kap, elkap, fog, megért’ igére megy vissza. A zöngésedésnek tehát egy lehetséges magyarázata az lenne, hogy már az olasz nyelv azon nyelvjárásában zöngésedik a mássalhangzó-kapcsolat, amelyből az átvétel származik. A TESz. egyébként azt mondja, hogy az ige meghonosodásában szerepet játszhatott a régies kapiál ’ért, megért’ szó.
(Forrás: szikra.blog.hu)
A zöngésedésnek azonban lehet egy másik, belső magyarázata is. A magyarban a -gál/-gél végződésű igék a -dogál/-degél/-dögél gyakorítóképző (fújdogál, üldögél, mendegél stb.) révén jóval többen vannak, mint a -kál végűek. Talán ez hathatott a kapiskál alakra, és így lett kapisgál, ami kiejtve a visszafelé ható zöngésségi hasonulás szerint: [kapizsgál]. De elképzelhetőnek tartjuk még azt is, hogy az igen gyakori vizsgál ige alakjai is hathattak a kapiskál-ra. A zöngésség valódi okát azonban még csak nem is kapizsgáljuk.
Szerintem pl. az "elkap néhány szót egy beszélgetésből" előzmény lehet ahhoz, hogy valaki "kapizsgáljon" valamennyit adott hírrel/ témával kapcsolatban, vagyis közel kerüljön a megértéshez..
Közvetett ("szituáción alapuló") kapcsolata szerintem lehet a "kapizsgál" szónak a "kap" szótővel..
@Szalakóta: de ugye ez is olaszul van, mert a "capito" a "capire" igének teljesen szabályos participio passatoja, míg ez latinul "captum" lenne, ha még jól emlékszem.
@Fonghi: Szerintem nem hülyeség, sőt, talán ez lehetett az analógiás minta is a zöngésüléshez. Az [r] > [z]~[zs] hangváltozás, ahogyan a fordítottja is, eléggé gyakori.
(Én pl. nagyon sokáig azt hittem, hogy a "móresre tanít" kifejezésben a Mózes név szerepel -- mert azt előbb ismertem -- és fel sem tűnt soha, hogy ott nem [z]-t mondanak. :D)
Kapirgál. Az alaki hasonlóság mellett képszerűen is szóba jöhet, hiszen egyrészt azon törekvése során, hogy megértsen valamit, gyakran a fejét vakarja az ember, másrészt, amit nem ért, az magas neki, és ha mégis feléri valamennyire ésszel, akkor megkapirgálhatja. Számomra a kapiskál egy ilyen kezdeti fázisban lévő megértést sugall. Ez persze éppúgy tipp, mint a többi.
@Fejes László (nyest.hu): mondjuk ebben *zsebi-ben tényleg van valami. Azzal nem értek egyet, hogy a zsebkendő összetétel elhomályosult, mert nem csak hogy zsebben van, hanem kendő is, legfeljebb cellulózból készül, talán a kijelentés úgy megállná a helyét, hogy elhomályosulóban van. Nem vethető össze a nyelvújításkori kesztyű esetében, mert annál tényleg nincs esélye az eredetét nem ismerőnek kikövetkeztetni, hogy köze van a kézhez.
@El Vaquero: @MolnarErik: Ennek így kellene lennie, de nem így van. www.nyest.hu/hirek/hagy-biciglizzek-a-fridzsiderben-1
@El Vaquero: „ Nem így a zse"p"kendő, mert ott játszik szóelemzés, és csak a hasonulás "torzít", a fonéma benne az /b/ mint /b/anán, zsep szó nem létezik.” Ez sem ilyen egyszerű.
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/45.html
De ha már El águila no caza moscas, arra lennék kíváncsi, hogy a "kap" igének van-e köze a latin "capio"-hoz, vagy csak véletlen egybeesés (én az utóbbit sejtem).
@MolnarErik: előbb félreírtam, 4 órás alvásetapokkal lehet nem kéne nyestelnem. Így akartam: "a két alak két külön szó-e, vagy egy szónak kétféle kiejtése". Szóval szerintem mindenképp két külön szó, mára semmi közük egymáshoz a nyelvhasználók szemszögéből, még ha egyik a másikból származik is, és az azonos jelentésük mellett a hangzásuk is hasonló. Az egyik szezon, a másik fazon. Kb. mint a fel/föl, fent/fönt/fenn/fönn, és/s, stb.. Esetleg párhuzam lehet a kolibrinek/kolibrinak a kétféle toldalékolásával, ott sem lehet kiindulási alap, ha a helyesírási szótár csak az egyiket említi. Nem így a zse"p"kendő, mert ott játszik szóelemzés, és csak a hasonulás "torzít", a fonéma benne az /b/ mint /b/anán, zsep szó nem létezik.
@El Vaquero: Sztem is, mivel ezek kiejtési variánsok, a magyar helyesírás szabályai szerint mind2 helyes, hisz itt nincs miért életbe lépni a szóelemzés v. a hagyomány elvének, tehát a kiejtés elve érvényesül.
"A zöngésedésnek tehát egy lehetséges magyarázata az lenne, hogy már az olasz nyelv azon nyelvjárásában zöngésedik a mássalhangzó-kapcsolat, amelyből az átvétel származik."
Nem, ez nem lehetséges, mivel a nyugati újlatin nyelvekben (így a galloitáliaiban is) kizárólag a magánhangzók között lévő egyszerű zöngétlen zárhangok zöngésül(het)nek, az -sc- soha.
Az viszont lehetséges, hogy a magyar [s]-sel (vagy [zs]-vel) és nem [sz]-szel történő ejtés a lombard hatása, mert az irodalmi olaszon és a középső dialektusokon kívül majdnem az összes nyelvjárásban lágyul az /s/, északon mindig apikoalveoláris, délen mássalhangzó előtt posztalveoláris (vagy magyar [s/zs] lesz).
Ez egyébként felveti azt a kérdést is, hogy az a két alak egy szó-e, vagy egy szónak kétféle kiejtése. Én hajlok az előbbire, így a "kapizsgál" formát nem tekintem helyesírási hibának. Ahogy a kunyhó is hiába van csak kunyhónak feltüntetve a szótárban, ha egyszer ott van a gunyhó (jó ez elég régies, kiveszett, tájnyelvi alak). Szerintem még a múltkor írt kalcium/kálcium párosra is ez áll.
Gimnáziumi latintanárnőnk, egyben osztályfőnökünk az Értettétek? helyett így kérdezett vissza: Capito?