0:05
Főoldal | Rénhírek
Itt az a(l/z), hol az a(l/z)

A patikus hungarikum!

Van, amikor orvosát, gyógyszerészét kell megkérdeznie. A patikussal kapcsolatban azonban kérdezze etimológusát, nyelvtörténészét!

Fejes László | 2015. április 15.

Közismert az a történet, hogy a magyar patika szó úgy keletkezett, hogy a görög eredetű latin apotheca ’raktár, lerakat’ (az orvosi nyelvben ’gyógyszertár’) szóból keletkezett apotéka, apatéka szó szerkezetét átértelmezték (az alakot átszegmentálták): a szó eleji [a]-t a határozott névelővel azonosították, és csak a maradékot vélték tőnek: így keletkezett a patika. (A defektista nyelvművelők szerint tehát ez is helytelen – persze a puristák szerint is, de szerintük azért, mert „a rendes magyar ember” azt mondja, hogy gyógyszertár.) A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) olyan párhuzamokat hoz erre, mint az Amadéfalva > Madéfalva, alombik > lombik. De hasonló – vagy inkább fordított – eredetű már az alombik is: a görög ἄμβυξ [ambiksz] ’csésze, edény’ szót átvette az arab, és ez lett névelővel الأنبيق [al-ambík] – a spanyol azonban a névelőt is a tő részének értelmezte, és ez az alak terjedt el Európa nyelveiben. A magyar aztán ennek az egykori névelőnek az egyik első felét értelmezte névelőnek, és dobta el. Az alombikhoz hasonlóan keletkeztek az olyan szavak is, mint az alkímia, alkohol, algebra, vagy a régies Alkorán. A magyarban is van példa hasonlóra: a zacskóból nyelvjárásokban az acskó lett, de említhetjük az ironikusan használt a zemberek formát is.

A TESz. azonban azt is jelzi, hogy a magyar patika forrása lehet a kései latin potheca ~ potecha [potéka] ’műhely, bolt’ is. Tény az, hogy a magyarban már a 15. század elejéről is van példa a-tlan formára, és a 19. század végéről is van példa a-sra: a két alak századokon át egymás mellett élt, és használták őket általánosabb ’raktár(ház), bolt’, de ’gyógymód’ jelentésben is.

A ’gyógyszerész’ jelentésben a latin az eredetileg ’raktárszolga’ jelentésű apothecariust [apotekariusz] használta, számos idegen nyelvben ma is ennek leszármazottját találjuk: francia apothicaire, német Aptheker, orosz аптекарь [aptyekarj] stb. Régebben a magyarban is előfordult (a)patikárius, -ros, -rus és hasonló alakokban (’árus, boltos’ jelentésben is) – a -ros végződés esetében a mészáros, kocsmáros stb. a -rus esetében az árus szolgálhatott párhuzamul. Hasonló jelentésekben előfordult a magyar képzéssel alakult patikás (mester) is (erre a TESz. nem hoz a-s példát).

A patikus
A patikus
(Forrás: Wikimedia Commons / Keith Weller, USDA)

A muzsika a latin musica ’zene’, a muzsikus a latin musicus ’zenész’ átvétele.

A patikus azonban egészen sajátos magyar megoldás, tudtunkkal nincs párhuzama más nyelvekben. A TESz. szerint olyan párhuzamok mintájára keletkezhetett, mint a muzsika : muzsikus. Komoly feladvány ez a logicista nyelvészkedőknek: egyfelől ez a képzés „nem felel meg a nyelv logikájának”, hiszen nem szabályos képzés; másfelől nagyon is szabályos, hiszen hasonló szópárra épül.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (10):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2015. április 16. 12:47
9 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Kutakodtam közben tovább, és kiderült, hogy a nyelvjárási olaszban van potega, potiga is, illetve ugyaninnen a francia boutique is, és katalán botiga.

Az az érdekes egyébként, ahogy mondod, hogy pl. a spanyolban van egy sor olyan szó, amelyben a magánhangzók közötti zöngétlen zárhang nem zöngésült, amikor kellett volna, a katalánban pedig igen. Az egyik legérdekesebb eset a lat. quiritare > sp. gritar, kat. cridar, ol. gridare. Szerintem itt mindenféle zöngésségi hasonlulás-elhasonulás szólhatott közbe.

9 éve 2015. április 16. 11:42
8 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Nem, a dolgok általában sok tényező összejátszásából jönnek létre. Még amikor valaminek egészen világosnak látszik az oka, akkor is számolni kell azzal, hogy mi minden állt együtt ahhoz, hogy ne legyen akadálya a változásnak... Hiszen a változás számos esetben nem megy végbe, amikor elvben végbemehetne, de ott a csakhogy (ill. csakhogyok sora).

9 éve 2015. április 16. 10:48
7 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Igen. Végső soron mindennek van valamilyen konkrét oka, csak nem mindig tudni.

Meg előfordul az ellenkezője is, a spanyolban egy időben előszeretettel toldtak egy [a]-t a szavak elejéhez, ami sok esetben a latin ad-ból jön, máskor analógia.

9 éve 2015. április 16. 10:27
6 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: @Sultanus Constantinus: Na ez már érvelés. Csakhogy ez nem egyszerű magánhangzó-lekopás, mint állítottad, hanem ez is átszegmentálás.

9 éve 2015. április 16. 08:39
5 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Egyébként létezik a spanyolban "botica" alapkban is, ami pontosan azt jelenti, mint a magyar 'patika'. Az utóbbi valószínűleg kései átvétel a görögből.

Megnéztem mindkettőt a történeti korpuszban. A bodega 1228-ból, a botica 1251-ből dokumentált először. Feltételezem, hogy a beszélt nyelvben először *abodega, *abotica lehettek, majd a határozott névelő hatására, téves elemzés folytán kophatott le az a- az elejéről: *la abodega [labo'dega] > la bodega.

9 éve 2015. április 15. 21:44
4 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): A források ezt nem támasztják alá, továbbá ha így lenne, akkor *podega alakot kellene várni. A szókezdő zöngétlen zárhang ugyanis nem gyengül.

9 éve 2015. április 15. 21:32
3 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Ha volt kései latin potheca ~ potecha, akkor a bodega minden bizonnyal abból származik. Kivéve persze, ha a spanyolban bizonyos helyzetben rendszeresen lekoptak a szó eleji a-k (vagy más magánhangzók is).

9 éve 2015. április 15. 21:11
2 Xebulon

Vicc: Mi a különbség a patikus és a medikus között?

A patikus nem tudja azt tenni a patikával, mint medikus a medikával.

9 éve 2015. április 15. 20:32
1 Sultanus Constantinus

Apotheca > sp. bodega. Az ilyen magánhangzó-lekopások eléggé általánosak más nyelvekben (is).