A gyorsúszás is hungarikum?
A gyorsúszást angolul nem „fast swimming”-nek, hanem „freestyle”-nak, azaz „szabad stílus”-nak hívják. Honnan ered ez az elnevezés? Tényleg bármilyen stílusban lehet úszni a freestyle számban? Na de akkor miért nem úszik senki kutyaúszásban?
A napokban bizonyára sokan ragadnak a képernyők elé, hogy szurkoljanak kedvenc sportolóiknak. Magyarország egyik szokásos nyerő sportága pedig az úszás. A mai este folyamán is két magyar versenyzőért izgulhatunk: Jakabos Zsuzsannáért a 200 méteres pillangóúszás döntőjében és Gyurta Dánielért a 200 méteres mellúszás döntőjében. A századmásodpercekért folyó küzdelmek szüneteiben pedig nyelvi izgalmakra is lelhetünk.
A közvetítések során még nyelvet is tanulhatunk, ugyanis a magyar szöveg mellett, alatt sokszor halljuk az angolt, illetve látjuk az angol feliratokat. Sokaknak feltűnhetett például, hogy az úszásnemeknek milyen angol neveik vannak. A mellúszás breaststroke [bresztsztrók], ami a breast ’mell’ és a stroke ’csapás, tempó’ szavakból áll össze. Ehhez hasonló a hátúszás elnevezése: backstroke [beksztrók], amiben a back ’hát’ szó szerepel. Talán a legegyszerűbb a pillangóúszás, amit angolul is butterfly-nak [bátörfláj] (’pillangó’) hívnak. Van még a vegyes úszás, amelynek a hivatalos angol megnevezése medley [medli], illetve a vegyes váltó, ami angolul medley relay [medli riléj]. De mi a helyzet a negyedik alap úszásfajtával, a gyorsúszással?
Ha kitartóan figyeljük a közvetítéseken megjelenő feliratokat, észrevehetjük, hogy a gyorsúszást angolul – nem annyira meglepő módon – nem fast swimmingnek [faszt szviming] hívják – a fast ’gyors’ és a swimming ’úszás’ szavak összetételével. A gyorsúszás angol neve freestyle [frísztájl], azaz szó szerint fordítva magyarra: ’szabad stílus’. Ha körülnézünk a többi európai nyelvben, azokban is az ennek megfelelő kifejezéseket találunk: németül Freistilschwimmen (’szabad stílusú úszás’), franciául nage libre (’szabad úszás’), olaszul stile libero (’szabad stílus’), finnül vapaauinti ’szabadúszás’, észtül vabaujumine ’szabadúszás’, csehül volný způsob ’szabad mód’, és így tovább. Most már csak arra kell megkeresnünk a választ, hogy miért ezt az elnevezést használják.
A gyorsúszás elnevezés persze érthető: bizony elég gyorsan lehet ezzel a technikával haladni: 100 méteren a férfiak esetében a gyorsúszás világrekordja 46.91, míg mellen ugyanezen a távon 58.46, háton 51.94, pillangóban pedig 49.82. De hogy jön ide a szabad stílus? Hogy kell ezt érteni?
Nagyon egyszerű: szó szerint. A freestyle-nak nevezett úszó számban ugyanis valóban szabadon választott technikával lehet úszni. A szabály csupán annyi, hogy a medence mindkét végét meg kell érinteni a fordulóknál, valamint nem lehet függeszkedni a medence szélén és nem lehet a sávokat elválasztó kötélbe csimpaszkodni. Alacsonyabb szintű versenyeken tehát tényleg nincs más megkötés: úszhatunk, ahogy a leggyorsabbak vagyunk.
Az olimpiai játékokon azonban azt is kikötik, hogy nem lehet más, szabályozott úszásnemben úszni (azaz háton, mellben vagy pillangóban), de lehet bármilyen nem szabályozott technikával: háton úgy, hogy egyszerre csapkodunk a két karunkkal és békatempózunk a lábunkkal, és bizony kipróbálhatjuk a kutyaúszást is. Arra azonban oda kell figyelnünk majd az olimpián, hogy a vegyes úszás számában a freestyle-t nem válthatjuk ki mellel, háttal, gyorssal, pillangóval, marad a kutyaúszás.
És hogy mi az oka annak, hogy mégis mindenki nagyjából egyféle technikával csinálja a freestyle úszást, méghozzá azzal, amit magyarul gyorsúszásnak hívunk? Ez is nagyon egyszerű: a kutyaúszással próbálkozóknak nem sikerült még olimpiai kvótát szerezniük, mert úgy tűnik, ez a technika gyorsabb. A gyorsúszás technikáját angolul front crawl-nak [frant król] hívják a front ’elülső’ és a crawl ’csúszik, siklik’ szavak összetételével. A front crawl jelenti azt a bizonyos jellegzetes technikát, amelyben a láb ollózó mozgást végez, a fej a medence alja felé néz (kivéve, amikor oldalra fordul levegővételkor), és a kezek váltva a fej fölé emelkedve nagyjából körző mozgást végeznek. Az európai nyelvek szintén az ezzel összefüggő kifejezést használják a technika elnevezésére: németül Kraulschwimmen, franciául crawl, spanyolul crol, csehül kraul stb.
Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik. Magyarul a technikát és a számot is gyorsúszásnak nevezzük. Így ne lepődjünk meg majd azon, ha egyszer valaki a gyorsúszó számban nem gyorsúszással fog indulni!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (44):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
"Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik."
Ez azért nem teljesen igaz, hiszen a magyar szakterminusban is szerepel a krallozás kifejezés.
@challengeofusenglish: "más dolog az idegen nevek magyar környezetben való említése és az angol szavak kiejtésének jelölése." – Na, szerintem ide pont jó az előbbi attitűd, ebben egytértek a Nyesttel.
-----
Ez meg elsikkadt a nagy flémelésben:
@gorilla: "»a freestyle-t nem válthatjuk ki mellel, háttal, gyorssal, pillangóval, marad a kutyaúszás« Tenyleg gyorssal se?"
@szigetva: jó, de én téged kérdeztelek, nem a Google-t. Nem akarok ebből további offolást, nem erőltetem, mert ezek szerint rajtam kívül senkit nem érdekel. Azért még leírom: úgy gondolom, hogy mivel a velarizációnál felmegy a nyelv háta, ezért megy vele felfelé a nyelvcsont is, a nyelvcsontra kapaszkodó izmok pedig felfelé húzzák a gégét is. Saját tapasztalatból kiindulva az összes veláris, velarizált hangnál (legyen az vokoida vagy kontoida) emelkedik a nyelvcsont és vele a gége is. Talán a prevelárisoknál nem.
@El Vaquero: www.google.hu/search?client=ubuntu&channel=fs&q=dark+l+raised+larynx
@szigetva: azt tudom, hogy mi az a velarizáció. Angolosnak meg azért kell hozzá lenni, hogy tudja valaki ejteni (bár nem csak angolban van), meg érdekelje a vakertéma. Pusztán arra vagyok kíváncsi, hogy velarizált l közben neked pl. megemelkedik-e a gégéd. Attól hogy a nyelvhát emelkedik, attól akár emelkedhet a gége is, meg akár nem is, erre keressük a választ. Szerintem emelkedik. Majd El Phortoricanót is lerohanom a kérdéssel, ilyen ügyben ő is használható.
@El Vaquero: Azért azt gondold még egyszer végig, hogy mit jelent az, hogy egy szótárban benne vannak egy másik szótárnak a címszavai.
@El Vaquero: Ehhez nem „angolosnak”, hanem fonetikusnak kell lenni. Szerintem az [ł]-nél nem a gége, hanem a nyelvhát emelkedik, ezt nevezik ugyanis velarizációnak. A vokalizálódó [l] mindig velarizált (az angolban).
Ha már itt vagyok, akkor felvetem El Phedrónak és a többi angolosnak. Sötét l-nél mondták egy videóban, hogy az ejtése közben a gége felemelkedik. Szerintem ez így van, de azért írhatnátok rá megerősítést. Aki nem tudná: a gége az, amelyikben a hangszálak is találhatók, és a gége kidudorodása az ádámcsutka, szóval ez utóbbit érdemes nézni. Kíváncsi vagyok, másnál is felemelkedik-e ennél a hangnál. El Phedró még Lindzíjevicset is meginterjúholhatná az ügyben, sőt, akár azt is meg lehetne vizsgálni, hogy vokalizált sötét l-nél hogy alakul a gége magassági szintje (szerintem azoknál is megemelkedik, ahogy a magyar u/ú-nál is).
@El Vaquero: a CUBE-ot mégse ajánlom, most olvasom az Aboutban, hogy a Huron anyaga van benne, eddig ez elkerülte a figyelmem.
@challengeofusenglish: azok ellen jobb, ha az ellenőrző kérdést (captcha) kapcsolod be, és nem a jóváhagyást.
@El Vaquero:
Köszi szépen!
Bocs, most nem látok jóváhagyásra váró kommentet.
Kénytelen voltam a moderálást bevezetni, mert meztelen nős képek linkjei kezdtek megjelenni, amit nem nagyon tartottam célravezetőnek.
Amúgy nagyjából naponta benézek a bloggerbe.
@challengeofusenglish: A Huront nagyon nem ajánlom. Nem akarod El Pedro ellen beszélni, de sajnos nem valami jók benne az átírások. Szerintem már túl vagy a szintjén, plusz RP alapján jelöl. Ha már annyira El Pedrós Dėksönerire vagy kiéhezve, akkor ezeket ajánlom, ebben a sorrendben:
seas3.elte.hu/epd/index.pl
seas3.elte.hu/cube/
(mondjuk kár, hogy utóbbiból kiszedte a hangsúlyok IPA-jelölésének lehetőségét, régen mintha be lehetett volna állítani)
Neked mindenképp azt javasolnám, hogy maradj az LPD-nél és a Websternél, mindkettő letölthető már Goldendict-hez is. Ebben a kettőben tényleg minden benne van, esetleg nagy ritkán, ha valami híres ember nevének a kiejtése kell, arra meg a youtube-on érdemes rákeresni, mikor interjút vagy műsort csinálnak vele vagy díjátadón vesz részt, akkor felkonferálják, és hallani hogy ejti(k) a nevét.
@challengeofusenglish: ezt már én is feltöltöttem neked, pár napja, hangmintákkal. Először nagy sokára jóváhagytad a blogodon, mire megjelent hozzászólásként, de addigra a benne lévő link nem működött. Aztán odaírtam a jó linket is, de az a mai napig nincs jóváhagyva az az új komment. Íme a jó link még egyszer:
n0zer0.uw.hu/angol/webster_jelek.pdf
Egyébként meg ha ennyire szigorúan moderálod a blogod, akkor sok hozzászólásra nem számíthatsz.
Megnéztem a Huron's English szótárat.
Ha benne van a nemzetközi átírás és a magyaros átírás is, akkor részemről OK.
És most ellentmondok majd kicsit magamnak látszólag. Thatcher volt angol miniszterelnök neve tényleg tartalmaz a magyarban nem létező hangot. A zöngétlen TH. Ha magyarul beszélek és szóbe kerül "Szecsör asszony" szecsört mondok, mert a magyar beszédbe nem illik bele ez az idegen hang. Ez egy név.
Viszont más dolog az idegen nevek magyar környezetben való említése és az angol szavak kiejtésének jelölése.
@szigetva: A Websteres linkért köszi. Hát igen kézzel írtam. Épp nem volt nálam gép. De átírom majd egyszer. Egyébként nekem tetszenek a Webster hosszú magán hangzó jelei. Azt mutatják, hogy ez egy szótag. Bár az éppen nem, hogy kettős hang.
@szigetva:
Én meg azt remélem Te nem neheztelsz rám. Érdekes ez a vita, mert azt hiszem nem fogjuk egymást meggyőzni, de sokat tanultam már most belőle. :)