Mi köze a mutyinak a trafikhoz?
Meglepő dolgot fedeztünk fel: a mutyi és a trafik már az etimológiai szótárban is találkozik egymással. De vajon honnan ered ezen új összetett szó két eleme?
Az utóbbi hónapok divatszava lett a trafikmutyi – azon sem lepődnénk meg, ha ezt választanák meg az év szavának. Bizonyára sokakat érdekel a szó eredete. Az összetétel jelentése nem különösebben homályos: ’olyan mutyi, mely trafik(ok)kal kapcsolatos’. Az összetétel tagjainak jelentése, eredete azonban nem ilyen egyértelmű.
Ha a mutyi szó eredetére vagyunk kíváncsiak, és felcsapjuk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát (TESz.), meglepő dolgot tapasztalhatunk – a mutyi már ott a trafik mellett szerepel:
mutyi 1838–45: „mutyiz: »tráfikál, cserél-berél, üzérségre elegyedik valakivel. Enyedi szó.«” sz. (MNyTK. 107. sz. 29); [...]
A szótár használatában kevésbé járatos olvasóink kedvéért megfejtjük a meglehetősen tömör adatokat: a mutyi szó legkorábban nem önállóan, hanem a belőle képzett mutyiz alakban (még nem ikes igeként!) bukkan fel, méghozzá A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai sorozat 107. kötetének 29. oldalán található, az idézet pedig arra utal, hogy nem szövegbe ágyazva, hanem egy szójegyzékben, magyarázattal. Könnyen kideríthető, hogy ez a kiadvány Szabó T. Attila: Gáspár János tájszógyűjteményei. 1838-1845 című kiadványa, mely 1964-ben jelent meg.
A mutyiz meghatározásában a tráfikál igét találjuk: ez is megtalálható a TESz.-ben: nemzetközi szó, az angolban traffic, a régi németben traffegieren vagy traphigirn, a franciában trafiquer, az olaszban trafficare, a románban trafică alakban használatos, jelentése ’kufárkodik, üzérkedik’, az olaszban ’valamiben mesterkedik’ jelentése is van. Az olaszból terjedt el, az olasz szó eredete azonban nem világos, talán a katalán trafegar ’átönt, áttesz, átrak’ átvétele. A magyarba az olaszból vagy a németből kerülhetett.
Az olasz trafficare alakból született a tràffico ’üzlet, kereskedés’, ez trafic formában átkerült a franciába, onnan pedig Trafik formában az ausztriai németbe. Ott azonban szinte kizárólag a Tabaktrafik ’dohánybolt’ összetételben használták, más boltokat nem neveztek Trafiknak, így a Trafik jelentése is ’dohánybolt’-ra szűkült, a magyarba már ebben a jelentésben került be.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ewecht / GNU-FDL 1.2)
Látható tehát, hogy a mutyi(z) első felbukkanásakor máris a trafik szóhoz kapcsolódott. De honnan van maga a mutyi? Erre a TESz. sem tud egyértelmű választ adni.
Az egyik lehetőség, hogy a francia moitié (kb. [muatje]) ’fél, felerész’ szóból származik, ez pedig a latin mediatas ’közép, fél’ szóból, melyet a medius ’középső, fél’ szóból képeztek. A francia szó bekerült a németbe is, innen pedig a magyar kártyanyelvbe, ahol ’felezés’ jelentésben használták. Innen került a közös vállalkozásban való felezésre, illetve használták ’a vállalkozásban részt vevő egyik személy’ jelentésben is. 1896-ból adatolt a mutyiban ’titokban’ forma, mely a kártyában való tisztességtelen, titkos osztozkodás alapján fejlődhetett.
(Forrás: nemzetidohanytrafikreklam.hu)
A másik lehetőség, hogy a mutyi úgynevezett hangulatfestő szó, és ebben az esetben bizonyára összefügg a tutyi-mutyi második elemével. Nyelvjárásokban van mityimutyi ’ravasz’ is, hasonló a sunyi és a suttyomban szavakhoz. (Érdekes módon azonban a suttyomban esetében nem említi a szótár, hogy hangulatfestő lehet.) Ha viszont hangulatfestő szó, akkor a ’titokban, sunyi módon’ lehet az eredeti jelentése.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (13):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva:
-Talán nem mindenkinél, de nálam működik a helyesírást ellenőrző automata jelzés szaggatott pirosvonalas aláhúzással, ami azonnal mutatja bejegyzésem során, ha bármit hibásan írok, vagy "mellé ütök" egy szót. Az egybe vagy külön írási szabályok elég gyakran változnak, és nagyon sok a vita ezek helyességét illetően.. :)
-A kérdésemre nem vártam ugyan választ, de amiket te képtelenségeknek gondolsz pl. az 5. pontban írt véleményemet, azt éppen megindokoltam egy olyan szóval kapcsolatban, aminek a nyelvészek jelenlegi konszenzusa alapján az eredete bizonytalan.
Az általuk kidolgozott szabályok alapján, ami az írásbeliség kialakulásától érvényes időszakra vonatkozik, és egy feltételezett őshazában hangmegfelelésekre épített, valószínűsített alapnyelvből következtetéseket von le a finnugorizmus esetén. A nyelvtudománynak láthatóan szüksége van további irányvonalakra is, mert ilyen célú kutatások folynak..
Az ősnyelv amiről én gondolkozok nem azonos a jelenlegi szabályos nyelvészeti irány célkitűzésével (nyelvcsaládok kutatása).
Megjegyzés:
A "gondolkozni" ikes ige Esz.1.sz.-ben nem lehet tárgyas ragozású! :)), mert aminek a tárgya elvont jellegű és határozatlan, mégis általános, hiszen nincs családfákhoz kötve, de hely(ek)hez sem, és alapnyelvhez sem, vagy kiderülhet a későbbiekben hogy igen, nyelv nélkül is működik, ha egy személynek vannak a környezettel és a társadalommal kapcsolatai amelyek sokrétűek.
-A magyar nyelv mint "magyarázó, elvont személyiségű adatközlő" (hangos, de lehetett a korábbi ős időkben, akár "jelelő" is úgy mint mutogatás+ mimika, és tánc, melyek szituációs kapcsolatokba ágyazottan, zárványokban megmaradtak, ma is legtöbbször érthetőek, és amelyeknek idővel átvitt értelmű változatai is születtek, és használatosak (vagy eltűntek a fejlődés folyamán, de írott formában még megtalálhatók)..
@mederi: Szerintem arra gondolt, hogy fogalmad sincs az egybe- és különírásra vonatkozó helyesírási szabályokról (se). Ezt én nem vetném fel, ez csak annak a kérsése, valaki mennyire figyel oda olvasás és írás közben, a butasággal párosuló önbizalmad sokkal irritálóbb.
Mondanám, hogy már a kommenteket befogadó szkript is érzi ezt, de sokkal valószínűbb,hogy a böngésződ (vagy te) csináltál valamit. A nyestet nem felügyeli ilyen szempontból senki, ne várd, hogy valaki azonnal közbelép, hogy te zavartalanul ideírhasd a képtelenségeidet.
@Fülig James:
A "Másik ké"-re gondolsz?
Onnét a rendszer nem engedte a további beírást, ezért nem folytattam és úgy küldtem el.. _( Remélem, kijavították a rendszer hibát..
@mederi:
Ha nem tudsz helyesen írni, miért gondolod, hogy bármilyen nyelvészeti kérdést meg tudsz közelíteni?
@szigetva:
Szerinted az ős nyelvet, ha ez alatt azt értjük, hogy az ős ember már használta a hangos beszéd kezdetleges formáját, milyen módszerekkel lehet megközelíteni?
Másik ké
@szigetva: @szigetva: @szigetva:
@mederi: „Ami kézenfekvő”, „ki lehet mondani”: benned a bizonytalanság szikrája sem merül fel. Ebből látszik, hogy fingod nincs, miről beszélsz.
@szigetva:
..amit megadtál, abból idézek:
"Bizonytalan eredetű, esetleg francia jövevényszó, valószínűleg német közvetítéssel is. |".. szóval nem biztos..
Ami kézenfekvő, hogy a "mu-" ősi szótő, amihez ha "-tat" toldalékot teszünk, magának a szituációnak a megjelenítése későbbi lehet, mivel toldalékkal nyer értelmet magyarul. Megjeleníti azt, hogy beszéd nélkül közlünk valamit, ami viszont nem torzítja el az eredeti, mai szóval mondva "néma" jelentést, csak a szituációval megmagyarázza.
A "muszáj" szóösszetétel alátámasztja a fentieket, mert azonos jelentésű a "kell" szóval, ami azt jelenti, hogy nincs visszabeszélés, vagyis "Némulj el!", amit mondok, szó nélkül (némán) tedd meg..
Ki lehet mondani, hogy a "mu" ősi szó, és némaságot jelent, amit a mai magyar nyelv (is) használ.
@mederi: A mutyi a francia moitié 'fél' szóból van. Ld. uesz.nytud.hu
-Egy olyan szó a "mutyi", ami diák-tanár kapcsolatban születhetett, egyfajta szleng szó.
A szituáció:
A diák szavak között szerepel a "muti" szó, ami azt jelenti, hogy "Mutasd csak!" Olyan diák mondja a másiknak, aki nem tud valamit pl. dolgozat írás közben és ha nem néz oda a tanár, kéri a másik diákot, hogy mutassa meg, hogy ő mit írt.
A tanár ha észre veszi a szituációt, azt mondja: Mit "mutyiztok" ott!? Nyilván meghallotta a suttogást is..
A mutyi nyilván ősi héber eredetű gyökszó, és a matyizáshoz van köze.
van még egy összefüggés a trafik-mutyi párosnál. Az első világháború után is mutyizásba fulladt a trafikok újra osztása. Ez már magyar szabadalom.