Miért bóvli?
Az elkövetkező napokban bizonyára még sokszor találkozhatunk a „bóvli” szóval. De honnan jön és mit jelent?
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a magyarba a szó a németből került, s bár első említése 1920-ból ismert, valószínűleg régebbi átvétel. Első felbukkanásakor már főnévként (’értéktelen áru’) és melléknévként (’értéktelen’) is használatos.
A németben Bovel, Bofel és Bofl alakban is előfordul – ez azonban csak heylesírási különbség, ejtése körülbelül [bóföl]. Feltehető, hogy a magyar alak forrása Bovel írott alak (innen a [v]), a szó vége pedig a korabeli német átvételek mindtájára alakult: gigerli, hokedli, nudli (v. mai Google [gugli]).
A szó a németbe a jiddisből került, ahol Bowel [bóvöl] alakban és ’rossz áru, értéktelen holmi’ jelentésben fordul elő. Az sajnos nem derül ki a szótárból, hogy a magyar alak közvetlen forrása miért nem lehet a jiddis: a [v] sokkal inkább ezt sugallná. A jiddisben a szó a talmudi héber babel, bafel ’állott, csekély értékű, silány áru’ jelentésben fordul elő.
"Talmudi héber", mint eltérő nyelv(változat) nem volt. Sajátos kifejezései persze lehetnek.
A jiddis német alapú nyelv, de nagy százalékban tartalmaz, "szejpített" héber szavakat (úgy, mint a görög és a csángó) . Ez azt jelenti, hogy a T hangok helyett Sz-et mondanak. Ami egyáltalán nem véletlen...
Térjünk a tárgyra: bóvli.
A B-B/V gyök közös jelentése héberben-magyarban: ÜREGES.
Magyar gyökszavak:
bab, báb, baba, bábu, (bába), bébi, bibi (seb), búb, bubó(pestis).
A baba eredetileg játék volt, csak aztán lett gyerek, így a bába már nem illik ide - de belátható...
B-B/VL váz: A héber bavli = babiloni, biv = csatorna, babúa = hólyag, buborék, tükörkép - és az arámban baba = pupilla.
A bóvli - mindezek esszenciája. Üres, buborék, csak tükörkép, csatornába való, de a pupilla rányílik.
Babilón az idegenség, értéktelenség (bálványimádás), stb. jelképe volt: BÓVLI.
@Fejes László (nyest.hu):
(Ismét) Kiváló az illusztráció és a hozzá tartozó képmegnevezés! Éljen Bulgakov!
@scasc: Bennem is felmerült, hogy a kölcsönzés irányának általános tendenciái miatt gondolják, deszerintem ilyenkor pont a hangtani kritériumnak kellene arra utalnia, hogy ez kivétel (ha egyáltalán tényleg igazolhatóan a németen át jöttek a jiddis szavak tömegei).
Az l előtti zöngétlenedés nem tömeges, a bicigli éppen hogy kivétel! Persze ez jó magyarázat lenen, de a szótár szerint a bófli egyáltalán nem dokumentált!
Talán azért gondolják, hogy a németen át érkezett, mert sok (de nem az összes) jiddis szó német közvetítésű nálunk.
Ha valóban németből (és nem a jiddisből) eredne, van még egy lehetséges magyarázata a v-nek (valószínűbb, mint egy szlegnszónál valószínűtlen írásképi befolyásolás). L előtt, szeretünk zöngésíteni. V.ö. a nem is olyan régen tárgyalt bici[g]livel.
A helyzet valóban nem kóser.
Elnézést, hogy ilyen apróságba belekötök, de szerintem nem mindegy: Karinthy LEGFÖLJEBB öt főre tippelt, vagyis ő nem átlagot mondott, hanem maximumot.