Honnan jön a strici?
Vannak szavaink, melyek eredete az ősidők homályába vész, vannak azonban olyanok is, melyek nem olyan régen kerültek nyelvünkbe. Gondolhatnánk, hogy ezek története sokkal könnyebben felderíthető. Ám nem mindig ez a helyzet.
A magyar strici esetében egy ideig elég könnyű dolgunk van: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szó a bécsi argóból származik, ahol a Strizzi [stricci] a szótár szerint ’jobb fajta naplopó, csavargó’, illetve ’selyemfiú; csavargó’ jelentésben fordul elő.
Innen azonban már nehéz visszavezetni. Egyes vélemények szerint a cseh strýc [sztríc] ’nagybácsi; atyafi, koma; szomszéd’ szóból ered, és az ’(alkalmi) pajtás, partner’ jelentésen keresztül fejlődött ki a ma ismert.
A másik lehetőség, hogy az olasz strizzare [sztriccáre] ’kinyom, kifacsar, sajtol’ szármezéka, és, ahogy a TESZ írja, „a selyemfiúknak a prostituáltakat kihasználó tevékenységére utalhat”. És itt álljunk meg még egy szóra! Mi az a selyemfiú?
A fenti definíció alapján arra kell gondolnunk, hogy a TESZ szerzői szerint prostituáltakat futtató személy. Ezt erősíti meg, hogy a jelentésmegadásnál a selyemfiút a német Zuhälter megfelelőjeként használják, mely szintén prostituáltakat futtató férfit jelent. A selyemfiú szócikk viszont a ’nő által kitartott férfi’ jelentést adja meg, és szerinte a selyem- előtag az elpuhultságra utal. Csakhogy a prostituáltakat futtató férfi aligha lehet elpuhult, ha a lányokat uralma alatt akarja tartani!
Szerkesztőségünk tagjai a selyemfiú szót valóban ’nő által kitartott férfi’ jelentésben ismerik, de nem olyan férfiként, akit prostituáltak tartanak el, hanem olyanként, aki maga is prostituáltként áll (főként idősebb, gazdagabb) hölgyek (esetleg urak) rendelkezésére, vagy legalábbis anyagi előnyökért cserébe jobb társadalmi és anyagi helyzetű hölgyeket udvarol körbe. Erre a szerepkörre sokkal inkább illik az elpuhultság, mint a lányok futtatására. Most kissé bizonytalanok vagyunk: nem zárható ki ugyanis, hogy éppen a közös jelentéselemnél fogva a selyemfiúnak is kialakult ’prostituáltakat futtató férfi’ jelentése, de alig hihetjük, hogy ez lett volna az eredeti jelentés. (Nehezen képzeljük azt is, hogy ez lett volna a selyemfiú szinonimáiként megadott selyemlovag, selyemlegény, bankfiú, szépfiú vagy zsúrfiú jelentése.)
A TESZ a stricinek megadja a ’csibész, csirkefogó’ jelentését is. Azt nem tudhatjuk, hogy a ma szitokszóként használt ’aljas gazember’ jelentése a hatvanas években, a szótár készültekor megvolt-e a szónak – valószínűleg igen, ám vagy a szótár készítésekor használt írásos forrásokban nem fordult elő, vagy a szótár készítői ezt a jelentéséről úgy vélték, hogy messze túl van az irodalmi nyelv határain.
A héber gyöknyelvben a soter = rendet tart fenn (ige) és rendőr.
A strici tehát soter-tesz-i,
éspedig azért, mert a C = TSz, a héber osze = tesz, taasze! = teszed! (csináld!)
Ez az oka annak, hogy a magyar (nemcsak magyar) szavakban előforduló C hang gyakran önálló értelmű: a "tesz, tosz (tól), tusz (-kol)" igecsoportot rejti.
Példák: morcos - mor(gó)-tesző / tárca - tár-tesza / mocorog - motszorok (motoszkál), ahol a k-g hangváltozás miatt az utóbbi a régebbi alak.
A cseh sztric (sz) azonban inkább oltalmazó, menedéket adó lesz...
furcsa probléma ez a selyemfiús. feltételezzük, hogy valakit anyagi függésben tartani és tevékenységéből megélni (selyemben öltöztetve magunkat) az olyan nagyon kemény megviselő meló, mint mondjuk szexmunkásnak lenni vagy szoftverfejlesztőnek, neadj'isten dokkmunkásnak? szerintem teljesen helyénvaló a mások (fizikai) munkáját kizsákmányoló selyemfiút elpuhultnak sztereotipizálni, ilyen kontextusban legalábbis. (persze lehet attól még egy brutális állat valaki, hogy nem dolgozik.)
A r Strich 'prostitúció', "auf dem Strich sein" 'árulja magát' kifejezéssel nem függ össze a Strizzi. Egyébként ez utóbbi mai osztrák jelentése 'Krimineller, Zuhälter'. Egész nyugaton (Tirolban, Vorarlbergben) nemigen ismert/használatos. Ez inkább utal a cseh eredetre, mint olaszra.
És ha nem a főnevet nézzük, hanem az igét? A „strihelni" csak a magyarul a magyarban létezik, vagy a németben is?