Ratyi
A szlengszavak eredetét nagyon nehéz pontosan meghatározni, mivel a jelentések és a hangalakok a szlengben meglehetősen gyorsan és szeszélyesen változnak. A nyest egy kérdés nyomán elindult néhány nyomon…
Máté már nagyon régen feltette kérdését, mely minden eddigi kérdésnél nehezebbnek bizonyult:
mai weboldalon olvastam, hogy Piroska a rima szó etimológiáját szeretné kérni Önöktől. Akkor én is bátorkodom: a ratyi szó érdekelne. Ezt Pesten a buzi szinonímájaként használják, de a lovári nyelvben éjszakát jelent. Sok romani jövevényszó honosodott már meg a magyar nyelvben (dzsuva, séró, csaj, csávó, verda, gizda. ez utóbbi sztem viszont téves, mert az büszkét jelent, ellenben soványként, girhesként használjuk. ez is lehetne a kérdésem akár...) Szóval, van valami köze a ratyi szónak a romani nyelvhez, vagy teljesen máshonnan ered?
Piroskával könnyű dolgunk volt, hiszen csak fel kellett csapnunk A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát. Ebben az esetben erről már csak azért sem lehet szó, mert a szót még a nyolcvanas években sem használták, legalábbis nem adatolt.
Mint Kis Tamás szlengkutató tájékoztatott minket, a szó a börtönszlengből származik, eredeti jelentése ’női szerepet alakító (passzív) homoszexuális férfi’ volt. Elvben elképzelhető, hogy a cigány ratyi ’éjszaka’ szóból származik, de eredhet a ráklji, raklji, rakji, rakli ’(nem cigány) lány’ szóból is, vagy akár a kettő együtt is hathatott: ’éjjeli lány(ként használt férfi)’. Később az általánosabb ’homoszexuális férfi’ jelentése mellett felbukkant a ’nem normális, hülye ember’, illetve a ’silány, hitvány’ jelentés is – ez utóbbi kialakulásában szerepet játszhatott a hasonló hangzású gagyi is. Mint Kis Tamás elmondta, „a szlengszavak (és jelentésük) elég távoli szavakat, asszociációs mezőket képesek összekapcsolni akár csak a szavak első hangjának azonossága miatt”.
(Forrás: Wikimedia Commons / marine_perez / CC BY 2.0)
Megkérdeztük a kérdésről Tálos Endrét, a cigány nyelvek szakértőjét is. Ő úgy nyilatkozott, hogy a szó forrásaként a rakľi hangtanilag elképzelhető forrása a ratyinak, sőt, a bosnyák- és albáncigány forrásokban előfordul a ratyiéhoz nagyon közeli ejtésű raćí is – ilyen változatot azonban Magyarországon nem beszélnek. Ugyanakkor ezek mind ’(nem cigány) lány’ jelentésűek, a magyarban megjelenő jelentéshez közelebb álló jelentésük nincs. Éppen ezért Tálos Endre ezt nem tartja jó etimológiának, és úgy véli, egy megfejtési kísérlet sem tekinthető sikeresnek, helyesebb tehát a ratyit ismeretlen eredetű szónak nyilvánítani.
@poppara: Bocsánat, nem vettem észre a kérdést. Igen, az adatolt, adatolható azt jelenti, hogy van rá adat, azaz tényként kezelhetjük, hogy a kifejezés létezett (jó esetben az is megállapítható több-kevesebb pontossággal, h mit jelentett).
@poppara: Az adatolás jellemzően írásban (vagy 19. sz.-tól hangfelvételen is) előforduló adattal történik. Persze, pont rétegnyelvi, illetve a műveltséghordozó elittől távoleső társadalmi rétegek nyelvezete esetén előfordulhat, hogy az első írásos adat jóval (évtizedekkel, vagy akár évszázadokkal) később jelenik meg.
Egyébként egy érdekes példa erre: a lecsó. (Pedig ez még csak nem is szleng, csak éppen bizonyos értelemben "konyhatudományi szakszó"). Még húsz éve is (1990 körül) csak 1940-ből volt ismert adat rá, azaz 50 éves volt. Az utóbbi években sorra kerültek elő adatok a 30-as évekből, sőt, legújabban Szelp 2011: www.c3.hu/~magyarnyelv/11-1/szolasok_111.pdf ) 1914-ből is! Tehát simán lehet, hogy most csak 1980-ból ismerünk adatot, de hogy előkerülhet ratyi az 1940-es évekből. Ha így történne, valószínűsödhetne a felvetésed. Anélkül csak "érdekesség" kategóriában, de nem komoly elmélet címszó alatt fut.
@Fejes László (nyest.hu): Nos, nyilván nem tudományos megközelítés az enyém, viszont nem is az ujjamból szoptam. Kölyökkoromban (1980-as évek) bújtam a sportkönyveket és talán Peterdinél olvastam az előbbi megfejtést. Kopó memóriám miatt persze ez sem perdöntő érv, mindenesetre szerintem érdemes volna elindulni ezen a nyomon is. Érdemes lenne öregeket megkérdezni, hogy használták-e fiatalkorukban ezt a kifejezést.
Mivel igen naiv vagyok a nyelvtudományhoz, ezért megkérdezném, hogy mi alapján adatolható egy kifejezés?
Persze ha haveri körben szóba kerül a téma nagy ritkán mindig ezzel a megoldással villantok. Ha van időtök kutakodni tovább ezen a nyomon kíváncsian várom a fejleményeket.
Üdv: Bognár Péter
@poppara: Ez kétségtelenül érdekes adat, csupán egy probléma van: Kis Tamás szerint a szó az 1980-as évekig nem adatolt. Ha előkerülnek korábbi adatok, akkor természetesen ez a verzió is jóval valószínűbbnek fog tűnni. Addig viszont ez inkább csak lehetőség, az ugyanis elég valószínűtlen, hogy egy erősen rétegnyelvi szó ennyi ideig lappangjon, majd hirtelen előbukkanjon.
A ratyi szó eredetét viszont nem a lovari nyelvben kell keresnünk. Csák Ibolya olimpiai bajnok magasugrónőről szóló wikipedia hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1k_Ibolya oldalon többek között ez olvasható: "1938-ban, Bécsben Európa-bajnoki címet nyert, miután az eredeti nyertesről, a német Dora Ratjenről kiderült, hogy valójában férfi." - töke volt a menyasszonynak.
Nos, mivel Csák országos népszerűségű sportoló volt, főleg olimpiai bajnoki címe után, versenyeit pedig követte a közvélemény: elég valószínűnek tűnik, hogy Ratjen nevéből jön a ratyi kifejezés.
A „gizda” harminc évvel ezelőtt még csak 'nagyképű' értelemben volt használatos, a 'sovány' új jelentésnek tűnik (viszont gyorsan szorítja ki az eredetit).
Azért, hogy a börtönszlengben az elszenvedőt lánynak hívják, szemantikailag teljesen transzparens. az idegen kj > m. ty is teljesen normális. Számomra az etimológia teljesen meggyőző.