0:05
Főoldal | Rénhírek

Bugrisok és buzik

Kevés dolog izgatja annyira az egyszerű nyelvhasználót, mint egyes szavak eredete. Nem is csoda, hiszen bizonyos szavak mögött igen kalandos múlt áll. Eretnekség, hamis vádak, szodómia, palatalizáció, házasság és egyéb szörnyűségek házi szakértőnk írásában.

Kálmán László | 2012. május 25.

Figyelem! Az alábbi cikk explicit nyelvet használ és az illusztrációk sérthetik egyes olvasók ízlését. A cikket 18 éven aluli olvasóinknak nem ajánljuk.

István nevű olvasónk érdekes feltételezéssel állt elő a buzi szó eredetét illetően:

A ’homoszexuális’ jelentésű buzi szóról azt gondolom, hogy valamilyen összefüggésben lehet a német Busenfreund(in) ’kebelbarát(nő)’ szóval.

Az első megjegyzésem ezzel a feltételezéssel kapcsolatban, hogy a szófejtés (idegen szóval: etimológia) alapszabálya, hogy a rokonnak vélt szavakat valamilyen láncolattal összefüggésbe kell hoznunk egymással. Például: volt-e valaha a németben a Busenfreund(in) szónak ’homoszexuális’ értelmezése, használata? Volt-e a buzi szónak valaha olyan (pl. hosszabb) változata, amely jobban hasonlított a német Busenfreund(in) szó alakjához? Vagy akár volt-e a Busenfreund(in) tükörfordításának, a kebelbarátnak ’homoszexuális’ értelmezése? Attól tartok, mindezekre a kérdésekre nemleges a válasz, ezért nem találom valószínűnek István feltételezését.

Ezzel szemben jól ismert a buzi szó valódi eredete (ezt is mondják úgy, hogy az etimológiája). Ennek elmagyarázásához egy kicsit messziről kell indulnunk.

A 10. században, valószínűleg a mai Macedónia területén, létrejött egy társadalmi-vallási-filozófiai mozgalom, amely egyfajta korai reformációra emlékeztetett. Akárcsak később a reformáció, elutasította az egyházi hierarchiát, és a szent iratok szigorú értelmezését hirdette. A reformációval szemben ők a világi hierarchiát is elutasították, nemcsak vallási, hanem világi vezetőiket is maguk közül választották, demokratikus módon. Filozófiailag egyfajta dualista-gnosztikus irányzatot képviseltek, amelynek gyökerei a manicheizmus és más ókori iskolák. Kezdettől veszélyes ellenségei voltak a bizánci birodalomnak, különösen pedig a Kijevi Rusznak és az uralkodó I. Péter bolgár cárnak. Tanításaik igen gyorsan terjedtek, és a középkor végére egész Kelet-Európában, de Nyugat-Európa déli részén is számos közösségük működött.

A bogomilizmus terjedése
A bogomilizmus terjedése
(Forrás: Wikimedia Commons / Mladifilozof, Hoodinski / CC BY-SA 1.0, 2.0,)

A mozgalmat sokféleképpen nevezték, de talán első ismert elnevezésük a bogumilok vagy bogomilok, egyik alapítójukról, egy bizonyos Bogomil atyáról. Nyugat-Európában nevezték őket katharoknak vagy kataroknak is (a görög katharos ’tiszta’ szóból), meg bulgarinak (vagyis bolgároknak), hiszen valahonnan Bulgáriából indult a mozgalom.

A fentiek alapján nem csoda, hogy ennek a mozgalomnak a hatalom és az egyház mindenütt rossz hírét próbálta kelteni. Például gyakran vádolták őket boszorkánykodással (teljesen alaptalanul). Sokszor más „eretnek” mozgalmakra (például az albigensekre) is ráfogták, hogy közük van a bogumilokhoz, és már ez megbélyegzésnek, szidalomnak számított. A bogumilok elleni leggyakoribb vád az volt, hogy szodomiták, vagyis hogy férfi tagjaik gyakran homoszexuális kapcsolatban élnek egymással. Ennek a tévhitnek az alapja az volt, hogy ez a mozgalom nem ismerte el a házasság szentségét, és Pál Korintusbeliekhez írt 1. levelének alapján ellenezték is a házasság intézményét. (Ugyanez a szövegrész volt az alapja később annak is, hogy a katolikusok bevezették a papi nőtlenséget.) Egyébként maga a katolikus egyház is csak a 16. században, a Tridenti Zsinaton nyilvánította szentséggé a házasságot, és csak abban az esetben, ha mindkét házas felet megkeresztelték.

Per a bogomilok ellen. Freskó a Nemany-kolostorban
Per a bogomilok ellen. Freskó a Nemany-kolostorban
(Forrás: Wikimedia Commons)

A bogumilek szodómiájának legendája olyan elterjedt volt, hogy a tiszták mozgalmának elnevezései a legkülönbözőbb nyelvekben a szodómiával lettek egyenértékűek. Például a bulgari szóból származik a francia bougre (eredetileg: ’szodomita’), amelyből viszont a magyar bugris szó ered, meg az angol bugger szó, ami ma már szintén nem használatos ebben az értelemben, de régen jelentett ’eretneket’ és ’szodomitát’ is; az angol jogi nyelvben buggery volt a ’szodómia’ neve, amíg létezett ilyen tényállás.

Gondolta volna?
Gondolta volna?
(Forrás: Wikimedia Commons / 663highland / GNU-FDL 1.2)

Ugyanez az oka annak, hogy az észak-olasz (velencei) nyelvváltozatokban a férfiak homoszexualitását ’bolgárkodásnak’ nevezték, az ennek megfelelő ige a bulgarare volt, akik pedig ezt gyakorolták, azokat a bulgarante ’bolgárkodó’ szóval illették. De ezekben a nyelvváltozatokban gyakori hangváltozás volt a g hang palatalizációja, ennek következtében a helyiek így is ejtették: bulzarante (a z nagyjából a magyar dz hangot jelöli) vagy buggiarante (a ggi ejtése dzs). És innen került át a magyar nyelvbe a szó, valószínűleg osztrák közvetítéssel, buzerál alakban (erre az első írott adat 1886-ból van). (Az osztrák közvetítés azért valószínű, mert az észak-olasz nyelvjárásokkal szomszédos déli osztrák nyelvváltozatokban is megtalálták a nyomát ennek a szónak, ugyanilyen értelmezésben.) A buzi pedig a buzeráns rövidült, becézett alakja, első írott adata 1932-ből származik.

Szodómia. Illusztráció De Sade márki Justine regénye című művének 1797-es holland kiadásából.
Szodómia. Illusztráció De Sade márki Justine regénye című művének 1797-es holland kiadásából.
(Forrás: Wikimedia Commons)

Egyrészt azért mondtam el mindezt ilyen részletesen, mert érdekes. Másrészt meg azért, hogy megmutassam: ahhoz, hogy feltételezzük két szó rokonságát, alaposan alá kell támasztani közös elődökkel, hasonló használatokkal, földrajzi közelséggel és érintkezéssel, a hangalak változásainak megindoklásával.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (16):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
4 éve 2015. június 9. 13:02
16 Arma Gedeon

Régebbbi cikk, de teljesen alaptalanul állítja, hogy a balkáni eredetú gnosztikus eretnekeket "legendaként" vádolták szexuális normaszegéssel. A katárok-bogumilok szakirodalma jól alátámasztja, hogy a vád miért nem volt alaptalan. A gnoszticizmus alaptanítása, hogy a gonosz által teremtett anyagból levő test bűnös és börtön az isteni jellegű léleknek, ezért, aki utódot nemz, további rabságra ítéli utódai lelkét. A szabaduláshoz elengedhetetlen a nemzés elkerülése. Mivel az önmegtartóztatásra csak a Tiszták, kevesek képesek, az eretnek köznépnek mindenféle egyéb vágykielégítési módot javasoltak, pl. a homoszexualitást.

7 éve 2012. augusztus 9. 20:30
15 szabírhun

A bogumilok gnoszikusok voltak, az egyház alaptalan vádai és hazugságai pedig már bocsánatkérésre kötelezték a pápát !

7 éve 2012. május 29. 09:21
14 maxval

" különösen pedig a Kijevi Rusznak és az uralkodó I. Péter bolgár cárnak"

Mi köze a Kijevi Rusznak I. Péter bolgár cárhoz?

7 éve 2012. május 28. 14:22
13 Pierre de La Croix

Igazából a manicheizmust, izmusnak nevezni eléggé túlzás. Nincsenek közös gyökerei a keleti reformmozgalmakkal kapcsolatban, amelyeket a korabeli keresztény teológia áramlatai inspiráltak.

Annyiban beszélhetünk közösségről, hogy a fennmaradt iratokban a manicheizmus - lásd Bizánc és Perzsia kapcsolatát - testesítette meg az eretnekségek "őstípusát". A kereszténységhez annyi köze volt, hogy a hitvitázók rendszeresen egy elfajzott keresztény irányzatként mutatták be (mint Nyugaton a Mithrász-kultuszt), amelynek kevés alapja volt.

7 éve 2012. május 27. 07:37
12 kalman

@Pierre de La Croix: Köszönöm a részletes tájékoztatást! Sejtettem, hogy a beszerkesztett térkép túloz, és a szövegben említettem is, hogy az albigensekre csak az ellenfeleik mondták, hogy bogumilok/ek. De azt nem tudtam, hogy a katharok is függetlenek lehetnek tőlük, köszönöm. De azért a manicheizmus sok ilyen mozgalmat összekapcsol egymással, tehát közös gyökerekről talán nem alaptalan beszélni, nem?

7 éve 2012. május 25. 20:12
11 scasc

Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs) hasonló "figyelmeztetés" nélkül... Ott indokolt lehetett volna, itt meg indokolatlanul kerül elő... kezdem nem érteni ezt a szőrmeállatot... :-)

7 éve 2012. május 25. 18:06
10 Pierre de La Croix

Az azonosítás ellen szól, hogy a közvetítő területek - a Magyar Királyság és Velence - éppen ekkor virágkorukat élték és balkáni expanziós törekvéseik voltak. De ezekben az országokban semmilyen forrás nem utal a bogumil eretnekségek felbukkanására, vagy a vele való küzdelemre.

Nagy Lajosnak a Pécsett épített egyeteme kapcsán szokták emlegetni, hogy alapításának oka a bogumil eszmék elleni harc volt az oka. Ennek ellentmond, hogy a fennmaradt pápai oklevél - bár engedélyezte az universitas név használatát - nem szól a teológiai karról. Nehezen lehetett tehát misszionáriusok képzéséről beszélni, és a hely kiválasztásában nagy súllyal eset latba inkább a pécsi püspökség anyagi ereje volt.

Az, hogy a református hitvitázók a katharokat és a bogumilokat egy kalap alá vették, annak az is oka lehetett, hogy a pápai bullák - a Pápai állam balkáni ambíciói okán? - rendszeresen átkot kértek rájuk több tucat másik eretnekmozgalommal együtt.

További tényező lehetett a 14-15. században az oszmán terjeszkedés miatt megélénkülő kelet-nyugati kapcsolatok, amelyek a firenzei zsinatban és Konstantinápoly elestekor tetőztek. Ekkor sok keleti keresztény irat került Itáliába, ahol - a modern filológia kialakulásának egyik fontos állomásaként - a humanista szerzők fordították le őket. Ismert a korszak rajongása az ókori szerzők, művek iránt - innen ered a "sötét középkor" kifejezés is -, amely megjelent a világszemléletükben is, amely egyik megnyilvánulása egyes személyeknek és népeknek az ókori forrásokból (ekkor) ismert nemzetségekkel és népekkel való azonosítása. Pl.: Hunyadi Mátyás és a római Corvinus nemzetség, a dákoromán elmélet, a lengyelek szarmatizmusa stb. A bogumil eretnekséget így könnyen azonosíthatták az ókori (misztérium)vallások továbbélésével, illetve a katharokat mind a kettővel.

A név elterjedése - amit azért a térkép is jól mutat - egyrészt a keresztesháborúkhoz (Latin Császárság) és később a törökellenes harcokhoz is kötődhet. Ezt alátámasztják azok a középkori elméletek az iszlámról, amelyet egy - elfajzott - keresztény szektának is tartottak (aminek azért van kevés alapja). Az oszmán hódítókat is nevezték egyes iratokban bogumiloknak (de az megint nem állt meg a történelem viharában, hogy a bosnyákok ősei azért tértek át olyan könnyen iszlám hitre, mert őseik bogumilok voltak), vagy patarénusoknak.

7 éve 2012. május 25. 17:38
9 Pierre de La Croix

@kalman: Legalábbis van (volt) olyan történelmi elmélet, amely a bogumil (és patarénus) eretnekségeket összekötötte a nyugat-európai mozgalmakkal (kathar, valdens). Ez azonban inkább a református ihletésű történetírás (17-18. század) maradványa. A fő cél az volt, hogy a pápával szemben igazolják azt, hogy létezett egy ilyenfajta összekötő vonal, amely az ősegyháztól - a huszitákon keresztül - hozzájuk elér. Ez a vallásháborúk korának legitimációs szándéka motiválta. Másrészt az inkvizítorok is igyekeztek a katharok és a korai reformátorok (akik az egyház megreformálását akarták elérni, nem külön egyházat alapítani) között kapcsolatot kimutatni. Így ugyanis - mivel már korábban megbélyegezték őket eretnekként - keményebben is felléphettek ellenük, és ennek szükségességéről könnyebben meggyőzhették a világi hatalmakat is.

A mai történettudomány - ellentétben a népszerű ismeretterjesztő irodalommal (mint a wikipedia) - megcáfolta: a nyugat-európai eretnekmozgalmaknak nem volt semmilyen kapcsolatuk (vagy csak nagyon áttételesen) az - ortodox-pravoszláv teológiai hagyományból kinövő - bogumilokkal. A bogumilok Észak-Boszniában voltak a legerősebbek, messze a tengeri útvonalaktól, a tengerparti városok pedig mind megmaradtak katolikus hiten. Időbeli egyezést sem lehet kimutatni köztük, és a nagy általánosságokat (hivatalos egyház elutasítása stb.) - de a mögöttük álló érvrendszer más és más -, a különféle vándormotívumok kivételével - mint a fenti szodómai - amelyet elsősorban ellenfeleik terjesztettek, a kevés fennmaradt adat, amely céljaikat és hittételeiket taglalja, sem mutat egyezést.

7 éve 2012. május 25. 12:46
8 Sultanus Constantinus

@kalman: Köszönöm.

7 éve 2012. május 25. 12:11
7 Galván Tivadar

@Pesta: Ennek ellentmondani látszik, hogy Hašek következetesen az osztrák változatot idézi a Švejkben.

7 éve 2012. május 25. 12:08
6 kalman

Érdekes ez a térkép, amit a szerkesztő berakott. Nem tudtam, hogy Nyugat-Európa szívében is voltak bogumilok (bogumilek?), Mainztól egész Orléans-ig. Kiváncsi vagyok, kik voltak ezek, honnan tudunk róluk...

7 éve 2012. május 25. 12:05
5 kalman

@szigetva: "„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i]." :D Most látom, én is hol így írtam, hol úgy... Az "átlátszatlanság" nyilván azért van, mert néha összetett szónak érezzük (etimológiailag joggal), hiszen ilyen magánhangzó-mintázat (magyar eredetű) tőszavakban nem fordul elő.

7 éve 2012. május 25. 12:03
4 kalman

@Földönkívüli: "És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?" - Biztos vagyok benne, hogy nincs. A pontos eredetre nem esküszöm meg, de én azt olvastam, hogy egy ótörök "bulγar" 'keverék' szóra megy vissza.

7 éve 2012. május 25. 09:26
3 Pesta

Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. :) A buzeráns (buzerant), buzerál szavakat egyes szláv szomszédaink is használják.

7 éve 2012. május 25. 09:19
2 szigetva

„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].