Kapiskál vagy kapizsgál?
Olvasónk kérdezi, hogy „kapiskál” vagy „kapizsgál”. A válasz erre a kérdésre még egyszerű, de arra, hogy miért létezik két alapváltozat, mi is csak tippeket tudunk adni.
Ágnes nevű olvasónk küldte nekünk a következő kérdést:
Kapizsgál vagy kapiskál? – Én mindig „kapizsgál”-nak mondom, de leírva nagyon gyakran „kapiskál”-nak látom. Mindkét alak elfogadható? És van köze ennek a furcsa szónak a „kap”-hoz?
Mi is gyakran halljuk [kapizsgál] formában, de a helyesírás szerint kapiskál-nak kell írni ezt a szót. Így szerepel az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben, és különböző szótárakban is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az Új magyar tájszótárból idézi a kapizsgál alakot is, tehát ez a kiejtési változat is dokumentálva van.
A kapiskál és a kapizsgál nagyon érdekes párt alkotnak: a szó belsejében levő mássalhangzó-kapcsolat az egyik változatban zöngétlen (sk), a másikban zöngés (zsg). A TESz.-ből pedig azt is tudjuk, hogy a zöngétlen mássalhangzó-kapcsolatot tartalmazó alak az „eredeti”; arra azonban nem ad választ egyik rendelkezésünkre álló etimológiai szótár sem, hogy mivel magyarázható a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolat zöngésedése. (Ez ugyanis nem mondható gyakori jelenségnek a magyarban.)
A szó az olasz nyelvből származik; a TESz. szerint a Lombardiában szolgáló katonák révén kerülhetett a magyarba; első rögzített írásos nyoma 1900-ból való. Az olasz capisco ’értem’ alakra vezethető vissza, ami az olasz capire ’felfog, megért’ ragozott alakja, és latin a latin capere ’kap, elkap, fog, megért’ igére megy vissza. A zöngésedésnek tehát egy lehetséges magyarázata az lenne, hogy már az olasz nyelv azon nyelvjárásában zöngésedik a mássalhangzó-kapcsolat, amelyből az átvétel származik. A TESz. egyébként azt mondja, hogy az ige meghonosodásában szerepet játszhatott a régies kapiál ’ért, megért’ szó.
A zöngésedésnek azonban lehet egy másik, belső magyarázata is. A magyarban a -gál/-gél végződésű igék a -dogál/-degél/-dögél gyakorítóképző (fújdogál, üldögél, mendegél stb.) révén jóval többen vannak, mint a -kál végűek. Talán ez hathatott a kapiskál alakra, és így lett kapisgál, ami kiejtve a visszafelé ható zöngésségi hasonulás szerint: [kapizsgál]. De elképzelhetőnek tartjuk még azt is, hogy az igen gyakori vizsgál ige alakjai is hathattak a kapiskál-ra. A zöngésség valódi okát azonban még csak nem is kapizsgáljuk.
Gimnáziumi latintanárnőnk, egyben osztályfőnökünk az Értettétek? helyett így kérdezett vissza: Capito?
Ez egyébként felveti azt a kérdést is, hogy az a két alak egy szó-e, vagy egy szónak kétféle kiejtése. Én hajlok az előbbire, így a "kapizsgál" formát nem tekintem helyesírási hibának. Ahogy a kunyhó is hiába van csak kunyhónak feltüntetve a szótárban, ha egyszer ott van a gunyhó (jó ez elég régies, kiveszett, tájnyelvi alak). Szerintem még a múltkor írt kalcium/kálcium párosra is ez áll.
"A zöngésedésnek tehát egy lehetséges magyarázata az lenne, hogy már az olasz nyelv azon nyelvjárásában zöngésedik a mássalhangzó-kapcsolat, amelyből az átvétel származik."
Nem, ez nem lehetséges, mivel a nyugati újlatin nyelvekben (így a galloitáliaiban is) kizárólag a magánhangzók között lévő egyszerű zöngétlen zárhangok zöngésül(het)nek, az -sc- soha.
Az viszont lehetséges, hogy a magyar [s]-sel (vagy [zs]-vel) és nem [sz]-szel történő ejtés a lombard hatása, mert az irodalmi olaszon és a középső dialektusokon kívül majdnem az összes nyelvjárásban lágyul az /s/, északon mindig apikoalveoláris, délen mássalhangzó előtt posztalveoláris (vagy magyar [s/zs] lesz).
@El Vaquero: Sztem is, mivel ezek kiejtési variánsok, a magyar helyesírás szabályai szerint mind2 helyes, hisz itt nincs miért életbe lépni a szóelemzés v. a hagyomány elvének, tehát a kiejtés elve érvényesül.
@MolnarErik: előbb félreírtam, 4 órás alvásetapokkal lehet nem kéne nyestelnem. Így akartam: "a két alak két külön szó-e, vagy egy szónak kétféle kiejtése". Szóval szerintem mindenképp két külön szó, mára semmi közük egymáshoz a nyelvhasználók szemszögéből, még ha egyik a másikból származik is, és az azonos jelentésük mellett a hangzásuk is hasonló. Az egyik szezon, a másik fazon. Kb. mint a fel/föl, fent/fönt/fenn/fönn, és/s, stb.. Esetleg párhuzam lehet a kolibrinek/kolibrinak a kétféle toldalékolásával, ott sem lehet kiindulási alap, ha a helyesírási szótár csak az egyiket említi. Nem így a zse"p"kendő, mert ott játszik szóelemzés, és csak a hasonulás "torzít", a fonéma benne az /b/ mint /b/anán, zsep szó nem létezik.
De ha már El águila no caza moscas, arra lennék kíváncsi, hogy a "kap" igének van-e köze a latin "capio"-hoz, vagy csak véletlen egybeesés (én az utóbbit sejtem).
@El Vaquero: @MolnarErik: Ennek így kellene lennie, de nem így van. www.nyest.hu/hirek/hagy-biciglizzek-a-fridzsiderben-1
@El Vaquero: „ Nem így a zse"p"kendő, mert ott játszik szóelemzés, és csak a hasonulás "torzít", a fonéma benne az /b/ mint /b/anán, zsep szó nem létezik.” Ez sem ilyen egyszerű.
seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/45.html
@Fejes László (nyest.hu): mondjuk ebben *zsebi-ben tényleg van valami. Azzal nem értek egyet, hogy a zsebkendő összetétel elhomályosult, mert nem csak hogy zsebben van, hanem kendő is, legfeljebb cellulózból készül, talán a kijelentés úgy megállná a helyét, hogy elhomályosulóban van. Nem vethető össze a nyelvújításkori kesztyű esetében, mert annál tényleg nincs esélye az eredetét nem ismerőnek kikövetkeztetni, hogy köze van a kézhez.
Kapirgál. Az alaki hasonlóság mellett képszerűen is szóba jöhet, hiszen egyrészt azon törekvése során, hogy megértsen valamit, gyakran a fejét vakarja az ember, másrészt, amit nem ért, az magas neki, és ha mégis feléri valamennyire ésszel, akkor megkapirgálhatja. Számomra a kapiskál egy ilyen kezdeti fázisban lévő megértést sugall. Ez persze éppúgy tipp, mint a többi.
@Fonghi: Szerintem nem hülyeség, sőt, talán ez lehetett az analógiás minta is a zöngésüléshez. Az [r] > [z]~[zs] hangváltozás, ahogyan a fordítottja is, eléggé gyakori.
(Én pl. nagyon sokáig azt hittem, hogy a "móresre tanít" kifejezésben a Mózes név szerepel -- mert azt előbb ismertem -- és fel sem tűnt soha, hogy ott nem [z]-t mondanak. :D)
@Szalakóta: de ugye ez is olaszul van, mert a "capito" a "capire" igének teljesen szabályos participio passatoja, míg ez latinul "captum" lenne, ha még jól emlékszem.
Szerintem pl. az "elkap néhány szót egy beszélgetésből" előzmény lehet ahhoz, hogy valaki "kapizsgáljon" valamennyit adott hírrel/ témával kapcsolatban, vagyis közel kerüljön a megértéshez..
Közvetett ("szituáción alapuló") kapcsolata szerintem lehet a "kapizsgál" szónak a "kap" szótővel..