0:05
Főoldal | Rénhírek
Ki mit tud?

Zönge, zengés és zörej

Mi a különbség a lisztmoly és a lisztbogár közt? Miben különbözik a szlovák és a magyar liszt? Miért fontos a zöngésségi hasonulással foglalkozóknak Mcenszk városa? Ha érdekli, olvasson tovább!

Szigetvári Péter | 2013. október 3.

Láttuk, ha két mássalhangzó kerül egymás mellé, sok esetben hatnak egymásra. A képzési hely és a zöngésség hasonulása esetén az első hang válik hasonlóbbá a másodikhoz, a képzési módot érintő változások viszont jellemzően a másik irányba hatnak, a második mássalhangzót érintik. Most a zöngésségi hasonulást vizsgáljuk meg közelebbről, magyar, orosz és szlovák példákon. Arra keressük a választ, miben hasonlítanak és miben különböznek a nyelvek és a hangtípusok.

Békazönge
Békazönge
(Forrás: Wikimedia Commons / Benny Trapp / CC BY-SA 3.0)

Zöngések és zöngétlenek

A zöngétlen mássalhangzók

[p], [t], [c], [cs], [ty], [k], [f], [sz], [s], [h]

A zöngés mássalhangzók

[b], [d], [dz], [dzs], [gy], [g], [v], [z], [zs], [m], [n], [ny], [l], [r], [j]

(A ly-t ne keressük a listákban: azt [j]-nek ejtjük.)

A mássalhangzóknak a magyarban két csoportja van: a zöngétlenek és zöngések. A zöngések közül hat, a [m], [n], [ny], [l], [r], [j], nem vesz részt a hasonulásban. Ezeket szakszóval zengő (ismertebb nevükön szonoráns) mássalhangzóknak nevezik. A többi zöngés mássalhangzó és a zöngétlenek a zörejhangok (obstruensek) csoportját alkotja. A zöréjhangok zöngés–zöngétlen párokat alkotnak: [b]–[p], [d]–[t], [gy]–[ty], [g]–[k], [dz]–[c], [dzs]–[cs], [v]–[f], [z]–[sz], [zs]–[s]. A párok két tagja a zöngésségétől vagy zöngétlenségétől eltekintve minden tulajdonságában (képzési helyében és módjában) azonos.

Tehát ha kettő vagy több zörejhang kerül egymás mellé, a nem utolsók átveszik az utolsó zöngésségét vagy zöngétlenségét. Például a must végén álló két zöngétlen zörejhang zöngés lesz a mustban [muzsdban], a pünkösdhétfő [pünkösthétfő]-ben viszont a [h] zöngétleníti az előző két zöngés zörejhangot. (Figyeljük meg, a pünkösd [-zsd]-re végződik. A helyesírás ezt nem tükrözi, pedig nincs mögötte pünkös- alak, mint pl. a mosd [mozsd] mögött a mos.)

Lábak a muzsdban
Lábak a muzsdban
(Forrás: iStockphoto)

A szonoráns mássalhangzók ([m], [n], [ny], [l], [r], [j]) nem vesznek részt a zöngésségi hasonulásban. Egyrészt nem válnak zöngétlenné zöngétlen mássalhangzó előtt (pl. a csend és a csent [n]-je ugyanúgy zöngés), másrészt szonoráns mássalhangzó előtt nem válik zöngéssé egy zöngétlen mássalhangzó (pl. az erednek és az eretnek különböznek kiejtésben, a hatban–hadban és hattól–hadtól párokat viszont azonosan ejtjük, hiszen itt zörejhangok ([b] és [t]) követik a [t]-t és a [d]-t).

Zengés és zörej

A szonoráns mássalhangzókkal azonos módon viselkednek a magánhangzók is. Egyfelől nem zöngésítik az őket megelőző mássalhangzót. Gondoljunk csak bele: ha ezt tennék, zöngétlen mássalhangzó csak közvetlenül az előtt fordulhatna elő, hogy elhallgatunk. Másfelől pedig ők magunk sem válnak zöngétlenné.

A zörejhangok rendszerint zöngés–zöngétlen párokat alkotnak: [p]–[b], [t]–[d], [ty]–[gy], [k]–[g], [cs]–[dzs], [c]–[dz], [f]–[v], [sz]–[z], [s]–[zs], a szonoráns hangok közös tulajdonsága viszont az, hogy nincsen zöngétlen párjuk. (Később látni fogjuk, a helyzet nem ennyire egyszerű.) Az, hogy egy szonoránsnak nincsen zöngétlen párja, nem azt jelenti, hogy ne ejthetnénk zöngétlenül, hanem azt, hogy ennek nincsen jelmegkülönböztető szerepe. Míg a had–hat vagy a gép–kép két-két különböző szó, egy szó nem lesz más attól, ha egy benne levő szonoránst zöngésen vagy zöngétlenül ejtünk.

Fizikai értelemben tehát nem feltétlenül igaz az a korábbi állításunk, hogy a csend és a csent [n]-je ugyanúgy zöngés. Bár ezzel kapcsolatos méréseket nem ismerünk, az [nt] kapcsolatban akár zöngétlenedhet is az [n], ennek nincsen jelmegkülönböztető szerepe a magyarban.

Segítség Mcenszkből

A magyarhoz hasonlóan az oroszban is vagy csupa zöngés, vagy csupa zöngétlen egy zörejhang-kapcsolat összes eleme. A magyarral szemben azonban az oroszban előfordul, hogy két zörejhang közé kerül egy szonoráns mássalhangzó: pl. из Мценска [isz mcenszka] ’Mcenszkből’. Ebben az a pláne, hogy az из elöljárószóban zöngés a mássalhangzó, [z], ha szonoráns hang (szonoráns mássalhangzó vagy magánhangzó követi), itt viszont zöngétlen. Ezt a városnév eleji szonoráns [m] önmagában nem okozhatja, hiszen a [z] zöngés marad itt: из Москвы [iz maszkvi] ’Moszkvából’.

Mcenszk – unalmas orosz városnak tűnik, pedig...
Mcenszk – unalmas orosz városnak tűnik, pedig...
(Forrás: Wikimedia Commons / A. Savin / GNU-FDL 1.2)

A [c] előtt – mivel zöngétlen zörejhang – zöngétlenedik a [z]: из Цимлянска [isz cimljanszka] ’Cimljanszkból’. A Mcenszk esetének magyarázatára tehát két lehetőség van: vagy „átugorja” a zöngétlenség az [m]-et és így a [c] közvetlenül zöngétleníti a [z]-t, vagy az [m] maga zöngétlenedik a [c]-től és ezután zöngétleníti az elöljáró zörejhangját. Az átugrásos elemzést valószínűtlenné teszi, hogy ebben az esetben joggal várnánk, hogy magánhangzókon is „átugorjon” a zöngétlenség, de ezt nem teszi: a бабушка [babuska] ’nagymama’ nem lesz [papuska].

Az orosz tehát mintha azt mutatná, hogy a Мценск-ben a [c] zöngétleníti az előtte levő [m]-et, és ezért lesz az из [z]-je is zöngétlen [sz]. Azaz egy szonoráns zöngétlenít.

A szlovák egyedisége

Láttuk, hogy az oroszban egy szonoráns mássalhangzó is tud olyan helyzetbe kerülni, hogy az előtte levő zörejhang zöngétlenedjen. A szlovákban viszont zöngésíteni tudnak a szonoránsok. A zöngésségi hasonulás szempontjából a szlovák hasonlít az oroszhoz és magyarhoz. Viszont a három nyelv közül csak a szlovákban fordul elő olyan, hogy egy szó végi zöngétlen zörejhang zöngéssé váljon a következő szó elején található szonoráns mássalhangzó, de akár magánhangzó hatására.

Például a kúpiť [kúpity] ’vásárolni’ ige tővégi [p]-je zöngétlen. Azonban ha szó végére kerül akkor zöngésedik szonoránsok előtt is: kúp múkú [kúb múkú] ’vegyél lisztet’. Ugyanígy a list [liszt] ’levél’ végén zöngétlen zörejhangokat találunk – pl. lístok [lísztok] ’jegy (tkp. levélke)’. Ezek azonban zöngésednek magánhangzó előtt: list a známka [lizd a známka] ’levél és bélyeg’. Ez a zöngésedés csak akkor történik meg, ha a zöngétlen zörejhang(ok) a szó végén állnak, az ő(ke)t zöngésítő szonoráns pedig a szó elején. A ma­gyar­ban is zön­gé­sed­nek a zö­rej­han­gok a szó végén, de ki­zá­ró­lag zön­gés zö­rej­hang előtt: kúp–kú[b]darab, de kúp­os, kúp­mentes, liszt–li[zd]bogár, de liszt és gríz, liszt­moly.

Kúp alakúak
Kúp alakúak
(Forrás: Wikimedia Commons / Metamorphosed Fossil / CC BY-SA 3.0)

Megfigyelték azt is, hogy ilyen szóvégi, szonoráns előtti zöngésedés csak olyan nyelvekben fordulhat elő, ahol a zöngés zörejhangok szó végén zöngétlenednek. A magyarban ezek szerint nem számíthatunk ilyesmire, hiszen a szavak végén is állhatnak zöngés zörejhangok: dob, had, kegy, rag, sav, géz, rizs. Az oroszban és a szlovákban viszont egy szó végi zörejhang – ha nem követi semmi – zöngétlen lehet csak: pl. orosz зуб, szlovák zub [zup] ’fog’. A két nyelv közül azonban csak a szlovákban fordul ténylegesen elő az, hogy szóvégi zöngétlen zörejhangok szonoráns előtt is zöngésednek.

Ki mit tud?

Foglaljuk össze, ki mit tud! A magyarban a zöngésségi hasonulásban csak a zörejhangok vesznek részt: a zöngések zöngésítik, a zöngétlenek zöngétlenítik az őket közvetlenül megelőző zörejhango(ka)t, mint az oroszban és a szlovákban (valamint sok más nyelvben is). A magyarban a szonoránsok sem zöngésíteni nem tudnak, sem maguk nem zöngétlenednek. (A magyarban előforduló komplikációkkal egy következő cikkben foglalkozunk.) Az oroszban a szonoránsok tudnak zöngétleníteni, mégpedig olyankor, amikor két zörejhang közé szorulnak: из Мценска [isz mcenszka] ’Mcenszkből’ ([zmc]→[szmc]). A szlovákban pedig zöngésíteni tudnak a szonoránsok, még a magánhangzók is, de csak akkor, ha a szó elején állnak: kúp múkú [kúb múkú] ’vegyél lisztet’, list a známki [lizd a známki] ’levél és bélyeg’.

  12345
magyar
tővégi [t]
hat hatos hat és hét hat pár ha[d] zár
magyar
tővégi [d]
had hadi had- és jogtudós ha[t]parancs hadbíró
orosz
tővégi [t]
плот
[plot]
’tutaj’
плота
[plota]
’tutajé’
плот и лодка
[plot i lotka]
’tutaj és csónak’
плот Паулы
[plot pauli]
’Paula tutaja’
плот Зои
[plod zoji]
’Zoja tutaja’
orosz
tővégi [d]
плод
[plot]
’magzat’
плода
[ploda]
’magzaté’
плод и матка
[plod i matka]
’magzat és méh’
плод Паулы
[plot pauli]
’Paula magzata’
плод Зои
[plod zoji]
’Zoja magzata’
szlovák
tővégi [t]
plot
[plot]
’kerítés’
plota
[plota]
’kerítésé’
plot a brána
[plod a brána]
’kerítés és kapu’
plot Pauliny
[plot paulini]
’Paula kerítése’
plot Zoji
[plod zoji]
’Zoja kerítése’
szlovák
tővégi [d]
plod
[plot]
’magzat’
plodu
[plodu]
’magzaté’
plod a maternica
[plod a maternyica]
’magzat és méh’
plod Pauliny
[plot paulini]
’Paula magzata’
plod Zoji
[plod zoji]
’Zoja magzata’

A táblázatban szürkítettük azokat a mezőket, amelyekben [d]-t ejtünk, fehéren hagytuk azokat, ahol [t]-t. Láthatjuk, hogy zörejhangok előtt (pl. [p], [b], [z], 4. és 5. oszlop) mindhárom nyelv ugyanúgy egybemossa a zörejhangok (itt [t] és [d]) zöngésség szerinti különbségét. Magánhangzó előtt (2. és 3. oszlop) a magyar és az orosz viselkedik hasonlóan: mindkettő megtartja az eredeti különbséget. A szlovák a szó végi zörejhangok különbségét itt eltörli. Az „eredeti” [t]–[d] különbség csak a szó belseji szonoráns (itt magánhangzó) előtt marad meg mindhárom nyelvben (2. oszlop). Szó végén, amikor nem következik más (1. oszlop), a két szláv nyelv törli a különbséget, a magyar viszont megtartja. A magyar és az orosz az 1., az orosz és a szlovák a 3. oszlopban különböznek.

Levonhatjuk a tanulságot: a nyelvek nem véletlenszerűen hasonlítanak egymásra és nem véletlenszerűen különböznek egymástól.

Köszönjük Bárkányi Zsuzsanna a szlovák adatokkal kapcsolatos segítségét.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2013. október 3. 22:08
3 Fejes László (nyest.hu)

@Rako: Ha más téma, akkor miért írod ide? Ha kérdésed van, miért nem a megfelelő helyen (www.nyest.hu/szolgaltatasok ) teszed fel, vagy írsz a szerkesztőségnek?

5 éve 2013. október 3. 16:10
2 Rako

Más téma!: Tompa Mihály a "A két íjász" című versében a Szabolcs megyei Kenézlő és Vencsellő nevét egy középkori párbajból (Kenéz Lő és Vencel lő) eredezteti. Ehhez hozzájárul, hogy Vencsellőbe a 18. században németeket telepítettek.

Valahogy az az érzésem, hogy egy téves, annak ellenére, hogy a két falu évente egy nagyon szép íjász napot rendez, ahol a "párbajt" újra-játszák.

Borovszky azt írja, hogy Kenézlő "az1332-iki pápai tizedlajstromban „Keleznő” (Keleznew) néven van említve."

Érdekelne, hogy mit mond egy szakértő erről.

5 éve 2013. október 3. 13:01
1 Sultanus Constantinus

"Például a must végén álló két zöngétlen zörejhang zöngés lesz a mustban [muzsdban], a pünkösdhétfő [pünkösthétfő]-ben viszont a [h] zöngétleníti az előző két zöngés zörejhangot."

Hát szerintem ez nem mindig igaz, az én nyelvváltozatomban legalábbis nem. Nálam a "mustban" vagy [mustban] vagy [muzsban], de sosem *[muzsdban]; a "pünkösdhétfő" pedig [pünközs(d)hétfő].