Harkov vagy Harkiv?
Kell-e az ukrán városokról szólva ezek ukrán elnevezését használni, vagy célszerűbb megmaradni a jól bevált orosz formáknál? A válasz nem mindig egyértelmű, általános érvényű válasz pedig egyáltalán nem is adható.
A közelmúltban több cikket is közöltünk arról, hogy miként hathatnak a politikai változások a nyelvhasználatra. Laci nevű olvasónk kérdése is az ilyenek sorába tartozik:
A hírekben az ukrán városok neve hol orosz, hol ukrán formájában jelenik meg, Harkovról és Harkivról is olvashatunk. Melyik szóhasználat lenne a helyesebb?
A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, inkább csak elveket lehet megfogalmazni. Az elvek alapján sokszor több helyes megoldás is lehetséges, de az is, hogy különböző helyzetekben más-más elnevezést kell – vagy érdemes – használni.
A legegyszerűbb helyzet az, ha a városnak már meggyökeresedett neve van a magyarban. A legegyértelműbb ilyen példa a fővárosé, Kijevé. Ez ugyan ukránról átírva Kijiv lenne, de ezt a formát a magyarban egyáltalán nem használjuk. Nem is érdemes, hiszen a kicsit is tájékozatlanabb olvasó talán fel sem ismeri a nevet – azt hiszi, a hasonlóság csupán véletlen, mint Pécs és Bécs vagy Bukarest és Budapest esetében.
(Forrás: Wikimedia Commons / Andrew Butko / GNU-FDL 1.2)
Szintén értelmetlen az olyan magyar városnevek ukránra (pláne oroszra) cserélése, mint Beregszász, Ungvár vagy Munkács. Vannak azonban olyan települések, melyeknek több neve is gyökeret vert. Ilyen például Galícia legnagyobb városának a neve: ez németes Lemberg és oroszos Lvov formájában is gyakori, de mostanában ukrános Lviv formájában is egyre többször előfordul. (Például a magyar Wikipédia ebben az esetben az ukrános változatot használja szócikként, míg a főváros esetében a Kijev formát választja.) A lengyeles Lwów [lvuv] azonban szinte ismeretlen, habár a város a két világháború között Lengyelországhoz tartozott. (Ugyanakkor ennek írásképe erősíthette a Lvov forma használatát.) A németes, oroszos és ukrános változat közül bármelyiket használhatjuk, bár célszerű, ha a szovjet időszak előtti időkről szólva inkább a Lemberg, a későbbi korszakkal kapcsolatban a Lvov vagy a Lviv alakot használjuk. A város igazán magyaros nevét, az Ilyvót viszont szigorúan kizárólag a város középkori történetével kapcsolatban érdemes használni – ahogyan a modern kori Galíciáról szólva sem használjuk a Halics elnevezést.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jorge Láscar / CC BY-SA 3.0)
Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a helyzet itt nem ugyanaz, mint a Leningrád és a Szentpétervár elnevezések esetben. A szovjet korszakban mind az ukrán, mind az orosz elnevezés hivatalos volt (más kérdés, hogy Ukrajna határain kívül, illetve a külföldiekkel való kommunikációban az orosz alakot – és általában is az orosz nyelvet – használták). Oroszul beszélve viszont ma a legnacionalistább ukránok sem használják az ukrán alakot.
A kérdésben szereplő Harkov / Harkiv kérdésben is hasonlóan kell eljárni. Feltehető azonban, hogy ezt a várost még kevesebben ismerik (és még kevesebben tudnák megmondani, különösen az -ovos változatokat hallva, hogy Ukrajnában, és nem Oroszországban található). Márpedig minél kevésbé gyökeresedett meg egy városnév valamilyen formában, annál inkább érdemes az aktuális hivatalos elnevezést használni. Mivel azonban éles határt amúgy sem tudunk húzni az ismert és ismeretlen településnevek közé, ilyenkor más szempontokat is figyelembe vehetünk. Így például ha a a Szovjetunióban tanuló diákokról írunk vagy beszélünk, nyugodtan használhatjuk a Harkov formát, hiszen ilyen esetekben a diákok általában orosz nyelvtudással érkeztek és oroszul tanultak, és maguk is az orosz formát használták. Ha viszont a jelenlegi politikai helyzetről szólunk, politikailag korrektebb a Harkiv formát használni.
(Forrás: Wikipedia Commons / Дм. Следюк / CC BY-SA 3.0)
Hasonló a helyzet például Dnyepropetrovszk / Dnyipropetrovszk, Luganszk / Luhanszk, Vinnyica / Vinnica, Tyernopol / Ternopil (ennek történelmi, 1944 előtti Tarnopol nyeve is használható megfelelő környezetben) stb. Azonban pl. Donyeck orosz neve már valószínűleg elterjedt annyira, hogy ne cseréljük le az ukrán Doneckre.
Érdekes kettősség figyelhető meg Odessza / Ogyessza esetében. A magyarban mindkét változat használatos, a helyesírási szótárak azonban csak az előbbit fogadják el. (De például olyan tekintélyes források is használják az Ogyessza alakot, mint Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve.) Ezek közül azonban egyik sem ukrán, az ukrános alak Odesza lenne – ennek használatát viszont kár lenne erőltetni, hiszen a város Odessza / Ogyessza néven már eléggé ismert (még azok körében is, akik vaktérképen nem tudnák elhelyezni). E két forma mindkettő orosz.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az oroszban – szemben az ukránnal – [e] nem szokott kemény mássalhangzót követni, ilyen kizárólag jövevényszavakban (pl. интернет [internet], és nem [intyernyet]) fordul elő. A város neve görög eredetű, így természetes, hogy az [e] előtt [d] áll, ez a város nevének eredeti, „helyes” orosz kiejtése. Azonban a város fontos helyet tölt be az orosz kultúrában, nevének idegen eredete sem szembeötlő, így elkezdett „oroszosodni”, azaz az orosz kiejtés általános elvei szerint az [e] előtt álló mássalhangzót lágyan kezdték ejteni. Ma az oroszban egyre inkább ez az ejtés kezd uralkodóvá válni. A magyar ejtés azonban feltehetően nem egyszerűen az orosz ejtésből származik, hanem sokkal inkább az írásképből: a normatív orosz nyelvet kevéssé ismerők ugyanis nem tudhatták, hogy ebben az esetben a д nem [gy]-nek, hanem [d]-nek ejtendő, és már azelőtt [gy]-ztek, hogy az oroszban ez az alak vált volna általánossá. (Hasonló a helyzet a csehben, ahol a város neve Oděsa [ogyesa] – a rövid [sz] azonban nem az ukránból jön, csupán a csehben nincsenek hosszú mássalhangzók.) Mindettől függetlenül az Ogyessza forma a magyarban már annyira általánossá vált, hogy nem lenne szabad hibáztatni.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (20):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@cikk:
"a д nem [gy]-nek, hanem [d]-nek ejtendő, "...
A magyarban pedig a d lágy változatát gy-al írják és gy-nek mondják..
Ha ezt az írott magyarban helyre tenné visszamenőleg a helyesírási szabályzat, ezeréves írott múltunkat kéne helyre tenni, vagy még inkább kijavítani.. Vicces volna..:)
Egyébként az ukrán nyelv sokszor abban tér el az orosztól, hogy "i"-zik, vagyis "Harkiv" ukránul, és Harkov" oroszul.
@Fejes László (nyest.hu): >> Nem tudom, hogy jön le az, hogy a megközelítés „történetiségfetisiszta” <<
Beidéztem a hozzászólásom elején azt a gondolatot, amelyet én a történetiségfetisiszta megközelítés (tudatos vagy öntudatlan) megnyilvánulásának tartok, de íme: „célszerű, ha a szovjet időszak előtti időkről szólva inkább a Lemberg, a későbbi korszakkal kapcsolatban a Lvov vagy a Lviv alakot használjuk”. Fogalmam sincs, miért kellene az elnevezés szempontjából ilyen töténetiségfetisiszta megkülönböztetéssel élnünk.
És ami ezt a furcsa szokást fetisizmussá teszi a szememben az az, hogy ez a nagy korhűségre való törekvés rendszerint megáll XIX. és a XX. sz. határán, De kérdezem én, miért mérföldkő az elnevezés szempontjából a szovjet időszak, és miért nem mérföldkő az is, amikor Lengyelországot felosztják? Ha már lényeges a diakronizmus a XX. sz.-ban, miért nem lényeges korábban?
Az, hogy nem használatos a „magyarban”, az szerintem nem érv: a <Lemberg> is kiavult, mégis fel lehetett támasztani 1989 után. A <Lviv> sem volt használatos a „magyarban”, mégis ajánlotta a cikk. De ha már így korszakolunk a fenti idézet szerint, akkor igenis meg kell tanulni, melyik időre vonatkozóan melyik a „korrekt” elnevezés, akár használatos volt eddig, akár nem. Vagy pedig ne korszakoljuk, de akkor ne is vegyünk elő lejárt szavatosságú elnevezéseket, amelyet ráadásul egy harmadik nyelvből vettünk át akkor és azért, mert az az ország, amelynek része voltunk, megszállta azt az országot, amelyben dívó elnevezését ma is azzal próbáljuk elhárítani itt és most, hogy az „az általában sem használatos a magyarban”.
1247 Lev married Konstantia of Hungary, daughter of Béla IV of Hungary. Unlike his father, who pursued a Western political course, Lev worked closely with the Mongols and together with them invaded Poland. However, although his troops plundered territory as far west as Racibórz in Silesia, sending many captives and much booty back to Galicia
1279, Lev allied himself with king Wenceslaus II of Bohemia and invaded Poland, although his attempt to capture Cracow in 1280 ended in failure. That same year, however, Lev defeated Hungary and temporarily annexed part of Transcarpathia, including the town of Mukachevo
igazi jellem volt
@LvT: A Lwów alakot azért nem ajánljuk, mert az általában sem használatos a magyarban. Nem tudom, hogy jön le az, hogy a megközelítés „történetiségfetisiszta”, szerintem eléggé sokszempontú döntésrendszert javaslunk, és azt is meglehetősen rugalmasan kezeljük. :(
@blogen: ahogy a németek Hallstattot vagy Magdeburgot "építették"?
@hun: >> szóval mégiscsak Lev- <<
És?
>> és mit lehet még tudni erről? <<
litopys.org.ua/ipatlet/ipatdod11.htm#L
Ami Odessza nevét illeti, teljesen egyetértek a cikk írójával. Emlékszem, h 35-40 évvel ezelőtt is simán Odesszát mondtak a műveltebb oroszok. Ami a példaként felhozott *intyernyet-et illeti, emlékszem, mennyire megszenvedtem a *gyetyektyiv szó kiejtésével, amiről aztán nulla idő alatt kiderült, h detektyiv... ;-)) C'est la zsizny.
@hun: Béla királyunk és emberei várak százait építették. Egy-kettőt a halicsiak is össze tudtak hozni.
@Roland2: Én Lóvot mondok, nem állok kapcsolatban eredeti beszélőkkel, az írott alakból indulok ki és az L betűvel kezdődik.
@szigetva: valszeg a szememmel lehet a baj, mert elsőre tényleg nem találtam Ilyvót a cikkben. Másodjára is csak a keresővel jött elő.
Viszont a link téves, nem szoktam kommentelni olyan írást, amit nem olvasok el. Az viszont igaz, hogy az ún. ismeretterjesztő cikkeket nem olvasom olyan alapossággal, mint egy tudományos értekezést.
@blogen: Sztem a magyarok többsége ( aki nem beszél szláv nyelvet ) beszédben úgyis inkább Vov-nak vagy Viv-nek ejti az ukrán/orosz alakokat.
@LvT: szóval mégiscsak Lev-
a tatárjárás után a semmi közepén épít egy várost? és mit lehet még tudni erről?
a többiről meg bölcs hallgatás. úgy a jó...
A Lemberg egyszerűbben kiejthető, mint a szláv nevei a városnak és a magyar történelemnek is leginkább ilyen néven része, hiszen a legélénkebb kapcsolatok a város és Magyarország között a XIX. században léteztek. Szal nem értem minek vesződni a legújabb kori névorgiával.
@Loddi: www.nyest.hu/hirek/miert-nem-olvasnak-a-magyarok ☹
Lvov/Lviv városnak élt valaha egy régi magyar neve is, az Ilyvó, mely a város ukrán nevének egyik változatából származik.