Hóvár vagy légvár?
Nem csak Stockholm vagy Koppenhága neve tűnhet egy kis fantáziával magyarnak, találunk hasonló példákat közelebb is. A hasonlóság azonban nem mindig árulkodik magyar eredetről – van, amikor inkább magyar akaratról van szó.
A Hoverla a Keleti-Kárpátok és egyben Ukrajna legmagasabb pontja. Az angol Wikipédia róla szóló oldalán azt olvashatjuk, hogy neve az „ómagyar” Hóvár elnevezésből ered. Az oldal forrást is megjelöl, az Ukrajna hét csodája című filmet (ebben 9:20-nál valóban elhangzik), mely aligha tekinthető tudományosan megbízható forrásnak. Hasonló információ olvasható az ukrán Wikipédián is, de ott azt is megjelölik, hogy az állítást megbízható forrás nem támasztja alá. Érdekes módon éppen ez az információ hiányzik a Wikipédia magyar változatából: itt csak azt olvashatjuk, hogy a hegy régi magyar neve Hóvár, de azt nem, hogy az ukrán elnevezés ebből eredne. Nagyon helyesen.
A Hóvár elnevezésre csak igen kései magyarázatot találunk: eszerint Nagy János báró meg akarta mászni a hegyet, de kísérete nagy részével odaveszett (Szépasszony dombja. Kárpátaljai történelmi és helyi mondák, 2014 (!), 96. oldal – a kötet végén található forrásjegyzékből hiányzik!). A történetben szereplő Nagy János báróról semmit nem találtunk, és a történet is csak 2009-ben bukkant fel az interneten – ha valóban hiteles, a nép száján élő legendáról van szó, akkor sem tudjuk, mikor keletkezett, és mennyi igazságtartalma van. (Egyébként ezt a történetet ismerteti az ukrán nyelvű film is.)
De vajon igaz-e, hogy a hegy régi magyar neve Hóvár? Ha igen, akkor mennyire régi ez az elnevezés? Mindenesetre gyanút keltő, hogy a Révai Nagy Lexikonában (10. kötet, 316. oldal) Hoverla néven szerepel, és a Hóvár elnevezést egyáltalán nem említik. A Vasárnapi Újság egyik 1896-os számában is Hoverla néven említik (4. oldal).
Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárában meg sem említi a Hóvár elnevezést. A szótár szerint a hegy magyar neve az ukránból származik, annak eredete viszont bizonytalan. Talán a horvát orvlj, óhorvát horvlica ’női fejrevaló’ szóval függ össze, talán a román hovîrlă ’megközelíthetetlen hegység’ szóból ered.
Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a magyar eredetet több tény is kétségbe vonja. Először is, nem volt szokás hegyeket várnak nevezni – legfeljebb az fordult elő, hogy ha egy hegyen vár állt, annak neve a hegyre is ráragadt, és rajta is maradt azután is, hogy a vár eltűnt (mint például Ágasvár esetében). A Hoverlán azonban ismereteink szerint sosem állt erősség. Arra sincsen magyarázatunk, hogy az ukránban miért lett az [á]-ból [e], és miféle képzőelem lenne az a -la ([-lja]), ami a feltételezett magyar szóhoz kapcsolódott. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a Hóvár az ukrán Hoverla népetimológiás módosulata. De vajon hol és mikor keletkezett?
A válasz talán abban a kommentben rejlik, amelyet a Farcău ~ Várkő elnevezés eredetével kapcsolatban írt egy kommentelő:
Szétnéztem az itthoni térképeim között és az 1940-es Kárpátalja térképen találkoztam először a Várkő elnevezéssel. Ugyanakkor nevezhették át, amikor a Hoverlából Hóvár, a Ciblesből Széples, a Pop Ivan-ból Iván pap havasa lett, azaz 1940-ben.
A környéken nincs és nem is volt jelen magyar népesség csak román és ruszin, akik nem valószínű, hogy a hasukra csaptak és magyarul neveztek volna el egy hegyet. Ráadásul a Várkőn sosem állt semmiféle vár.
Az állítás szerint tehát a Hóvár elnevezés 1940-ben született a Hoverla magyarosítása céljából. Nyelvészeti és történelmi szempontból ez igen valószínűnek tűnik. Ennek fényében a Wikipédia azon állítása, hogy „régi magyar nevén Hóvár”, csak akkor tekinthető igaznak, ha 70-80 évet már jelentős időtávnak tekintünk – a nyelvtörténetben ez nem szokás. Kérdés az is, hogy a Hóvár elnevezés ma mennyire él (a neten azért akad rá találat), és hogy milyen célból használják.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Fejes László (nyest.hu):
KURZ Ágnes, Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században, Akadémiai Kiadó, Bp., 1988.
ZEMPLÉNYI Ferenc, A középkori udvari kultúra funkcióváltása a reneszánszban, Magyar reneszánsz udvari kultúra, Szerk. R. VÁRKONYI Ágnes, Gondolat, Bp., 1987, 52-85.
ZEMPLÉNYI Ferenc, Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Universitas Kiadó, Bp., 1998.
Annyiban rosszul emlékeztem, hogy nem Kurz Ágnes, hanem Zemplényi tagadja ab ovo a lovagi kultúra létezését IS.
Mindezeket összefoglalja:
Tóth Tünde: A MAGYAR KÖZÉPKORI KÖLTÉSZET NAGY KÉRDÉSE
magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/kkor/utoszo.htm#_ftnref27
@bloggerman77: „kénytelen vagyok” Te szegény! És akkor miért nem mondjuk valami alapvető kézikönyv vonatkozó állításait (pl. mek.oszk.hu/02200/02228/html/01/61.html) tekinted alapnak, miért egy random kezedbe kerülő írást? (Ami nyilván annyira nem tekinthető mérvadónak, hogy még a bibliográfiai adatait sem vagy hajlandó megadni...)
@Fejes László (nyest.hu):
Tekintve, hogy kis hazánkban elég kevesen foglalkoznak a magyar lovagi epika kérdésével, kénytelen vagyok a létező egy ilyen publikációt "a" magyar kutatás álláspontjának tartani.
@bloggerman77: „ Ezek nem ukrán nyelvváltozatok, tudod ezt te jól magad is” Nem, én pont azt tudom, hogy ez nem egy egyértelműen eldönthető kérdés. És hogy a nyelvészeti szakirodalom ebben az értelemben nem mindig tesz különbséget ukrán és ruszin között (pl. Horálek is ukrán nyelvjárásként tárgyalja a ruszint).
„ha ők maguk nem tartják magukat ukránnak” Ezt pl. nem tudhatjuk. Először is a Kárpátokban élő keleti szlávok különbözőképpen nevezték magukat, ilyen alapon jó néhány nyelvről beszélhetnénk. Ráadásul az, hogy másképp nevezik magukat, még nem jelenti, hogy nem azonosulnak nemzetként az ukránokkal. Ha a te logikádat követnénk, arra jutnánk, hogy a Moldvában magukat katolikusként meghatározók nem magyarok, sőt nem is csángók...
@bloggerman77: „olvastam a tárgyba vágó tanulmányt, ahol a szerző [...] kategorikusan tagadta bármiféle magyar lovagi epika létezését” Aha, és ebből az következik, hogy „magyar kutatók tagadják a magyar lovagi költészet létezését”. Brávó!
@bloggerman77:
A Nagy Sándor-regény tudtommal 12-13. századi, és latin nyelvű, én meg a 14-15. századi, magyar nyelvű lovagi epikáról beszéltem. A félreértések elkerülése végett.
@Fejes László (nyest.hu):
"Ááá, szóval még egy terület, ahol jártas vagy. Kár, hogy Hadrovics kutatásai a Nagy Sándor-regényről, meg az a szép levezetés, melyben fennmaradt magyar szöveg nélkül (!) bizonyítja be a középkori magyar mű létét, valahogy elkerülte a figyelmedet."
***
Felesleges gúnyolódni, meg fölényeskedni. Bármilyen hihetetlen, olvastam a tárgyba vágó tanulmányt, ahol a szerző - egy irodalomtörténést hölgy - kategorikusan tagadta bármiféle magyar lovagi epika létezését, mert semmilyen ilyen nyelvemlék nem maradt fenn. Hoppá.
@Fejes László (nyest.hu):
+Mindenki számára egyértelmű, hogy amikor itt ukránról beszélünk, akkor a helyi ukrán változatokról, tehát a ruszinról, közelebbről a huculról van szó.+
***
Peersze. Ezek nem ukrán nyelvváltozatok, tudod ezt te jól magad is, főleg a ruszin nem - ha ők maguk nem tartják magukat ukránnak, tedd már meg, hogy esetleg elfogadod ezt.
@bloggerman77: Fejes László (nyest.hu) meglátása mellett, az általam idézett román (!) szakirodalmi vélemény azt is megengedi, hogy a hegy elnevezése román, akiről elnevezték az is román, csak az ő neve volt ukrán (értsd h-zó keleti szláv) formájú. Ha megnézed a belinkeltem kivonatot, akkor ott a III. számozás alatt sorolódnak fel az ukrán alakból eredő román nevek, a IV. alatt a magyar névformára visszavezethető román nevek, az V. alatt pedig a bulgár kiinduló alakból levezethető román nevek.
@bloggerman77: „magyar kutatók tagadják a magyar lovagi költészet létezését, csak mert nem maradt fenn egy példány sem belőle” Ááá, szóval még egy terület, ahol jártas vagy. Kár, hogy Hadrovics kutatásai a Nagy Sándor-regényről, meg az a szép levezetés, melyben fennmaradt magyar szöveg nélkül (!) bizonyítja be a középkori magyar mű létét, valahogy elkerülte a figyelmedet.
@Sultanus Constantinus: Ha a hegy neve egy román közszóból származik, akkor érdektelen, hogy az a szó milyen eredetű. Ilyen alapon azzal is jöhetnél, hogy a Széchenyi-hegy neve is szláv eredetű, mivel Szécsény neve szláv eredetű.
@bloggerman77: Már megint szándékosan hülye vagy, hoyg (magad előtt?) okosnak tűnj. Mindenki számára egyértelmű, hogy amikor itt ukránról beszélünk, akkor a helyi ukrán változatokról, tehát a ruszinról, közelebbről a huculról van szó. Ebben az esetben lényegtelen, hogy a ruszint önálló nyelvnek vagy az ukrán nyelvjárásának tekintjük-e. Az egészet csak azért rángatod ide, hogy ellentmondhass.
@LvT:
Ez még inkább hajánál fogva előcibált etimológia. Ui. hol voltak ukránok, amikor ezt a hegycsúcsot így elnevezték? Ja sehol, itt román hegyipásztorok és huculok, ruszinok fordultak elő, Kárpátaljának erre a volt máramarosi részére a románok is igényt tartottak.
@Fejes László (nyest.hu): @LvT: Még ha román eredetű is, a románban is csak (szláv) jövevényszó lehet, méghozzá a [h] miatt.
Kiss Lajos a második kiadásból kihagyta a román <hovîrla> ~ <hovârla> ’megközelíthetetlen hegység’ említését. Úgy vélem, hogy a kapcsolat itt éppen fordított lehet: a hegy neve válhatott köznévvé. Legalábbis Constantinescu a Dicționar Onomastic Romînescben a hegy nevét nem közszóból vezeti le, hanem a kérdőjelesen a ’Gábor’ egyházi név ukrán <Havri(ji)l> változatához kapcsolja, dexonline.ro/definitie/Gavriil
@Fejes László (nyest.hu):
A viccet félretéve: a "szakembert" annyira köti a tudományod bizonyíthatóság kényszere, hogy nyilvánvaló esetekben sem mer határozott állásfoglalást tenni.
Egy nem nyelvészeti példa:
Az nem kicsit vicces, hogy pl. az egész világon magyarként elismert és ismert középkori táncdallam, az ungaresca magyar voltát éppen magyar zenekutatók kérdőjelezik meg, mert éppen Magyarországról hiányzik a lejegyzett változata (kicsit viharos volt a 16-17. századi történelmünk... nem volt idő a kottákat őrizgetni két török hadjárat között...)
Vagy szintén magyar kutatók tagadják a magyar lovagi költészet létezését, csak mert nem maradt fenn egy példány sem belőle - ennek a fennmaradását elvárni elég vicces úgy, hogy a feudális előjogok szempontjából fontos oklevélanyag is egyes területeken 80-90%-ban elpusztult.
@Fejes László (nyest.hu):
Fő a határozottság :)
@bloggerman77: Annyi alapján, amennyit Kiss leír, nyilván a román eredet tűnik valószínűbbnek, de az is biztos, hogy van oka, hogy nem egyértelműen foglal állást. Az is kézenfekvő, hogy nem egy ’fejdísz’ szóból származik a hely neve, de az elképzelhető, hogy a két szó ugyanarra a (’tető’?, ’fedő’?) jelentésű szóra megy vissza.
Az persze azért különösen szép, hogy az olyan kérdésekben, melyekben a szakemberek nem mernek egyértelműen állást foglalni, a nyest kommentelői nem rettennek meg döntőbíróként fellépni...