Kitől leszünk magasabbak?
A mások nyelvváltozatában található kifejezésekről mindig meg tudjuk mondani, miért „nem logikusak” vagy félreérthetőek. Eközben nem vesszük észre, hogy az általunk használt kifejezések is mennyire többértelműek.
Az én nyelvváltozatomban furcsán hangzik a címben levő kérdés, hiszen jelen tudásunk szerint senki sem tud hatni a testmagasságunkra, tehát senkinek a beavatkozása nem tehet másokat magasabbá. Más magyar beszélők számára a kérdés igenis értelmes, mert azt értik rajta, amit én úgy fejeznék ki, hogy Kinél leszünk magasabbak?
Olvasóink nem először hívják fel a figyelmünket olyan kifejezésekre, amiket a magyar beszélők egy része másképpen használ, mint a másik részük. És nem először utalnak arra, hogy ezzel valami baj van, hogy ennek nem kellene így lennie, vagyis hogy az egyik használat „helyesebb”, mint a másik. Krisztián nevű olvasónk írja:
Nálam magasabb vagy tőlem magasabb? Én úgy értelmezem, hogy ha ő magasabb mint én, akkor nálam magasabb, s legfeljebb akkor lehetne „tőlem magasabb”, ha én tehetnék arról, hogy ő a magasabb, ha tőlem válna magasabbá.
Valóban, a magyar beszélők egy része -tól/-től toldalékkal látja el a melléknevek és határozók összehasonlító alakjának (amit az iskolában valamiért „középfokúnak” neveznek) a bővítményét: Pista okosabb tőlem; Ági tőlem hamarabb ért oda. Ezek a magyar beszélők így tanulták meg az anyanyelvüket, és az a szerkezet, amit ők használnak, szemernyivel sem rosszabbak vagy logikátlanabbak, mint amiket mi használunk (Pista okosabb nálam; Ági nálam hamarabb ért oda).
Krisztián úgy érzi, hogy a -tól/-től használatával az a baj, hogy összetéveszthető ugyanennek a toldaléknak az oksági összefüggést kifejező használatával: Na ne mondja, hogy csak ettől a mosószertől lett ilyen! De az emberi nyelvek már csak ilyenek: nem gondoskodnak arról, hogy minden egyes kifejezésnek (a mi esetünkben minden egyes magyar esetragnak vagy névutónak) csak egy funkciója legyen. Például a Krisztián által szerencsésebbnek tartott -nál/-nél toldalékot használjuk annak a kifejezésére is, hogy ’valaminek a közelében’, meg arra is, hogy ’valakinek a lakóhelyén, tartózkodási helyén’, tehát ez is félreérthető. Ha azt mondom, hogy Ági ügyesebb nálam, az elvileg azt is jelenthetné, hogy ’Ági ügyesebb akkor, amikor az én lakásomban van’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Trish Steel / CC BY-SA 2 0)
A gyakorlatban nagyon ritkán okoz félreértést az, hogy a kifejezéseink nagy részének egynél több funkciója is lehet. Ha mégis azt okozna, akkor vagy eleve elkerüljük a félreérthető kifejezést, vagy utólag korrigálunk. De ép ésszel senki sem törekedhet arra, hogy minden kifejezést, aminek több funkciója is lehet, kiküszöbölhetnénk a nyelvből.
Feri megkért, hogy feljöhessen hozzám tanulni, mert okosabb nálam. :P