A márkanév szent!
Inkább írjuk következetesen rosszul, mint össze-vissza: Facebook vagy facebook, Twitteren vagy Twitter-en? Olvasónk a webes márkanevek helyesírási problémáira kérdezett rá. Igyekeztünk válaszolni.
Szakdolgozatírás közben merültek föl Editben a következő kérdések, amelyekre az alábbiakban igyekszünk választ adni.
A szakdolgozatomban szerepelnek olyan szavak mint Facebook, vagy Twitter, LinkedIn. Úgy gondolom, hogy ezeket nagy betűvel kell írni, mert tulajdonnevek, de nem vagyok benne biztos. Továbbá internetes oldalakat is megnevezek, úgy mint profession.hu, aprod.hu, vagy monster.hu. Ezeket a „.hu” végződéssel kisbetűvel, a végződés nélkül nagybetűvel írtam, szintén nem tudom hiba-e. Illetve ha ezekhez a szavakhoz ragot szeretnék hozzáfűzni, akkor helyes pl. a Facebook-on, vagy „Profession Service”-t. Végül pedig, a külföldi szavakat idézőjelbe kell-e tenni minden esetben? Olyanokra gondolok mint a multiplatform, brand, blog vagy scouting. Segítségüket előre is köszönöm!
Olyan kérdések ezek, amelyekben csak javaslatot tudunk tenni, mivel az 1984-es akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) – érthető módon – nem foglalja magában a válaszokat. Persze igyekszünk az ottani szabályok szellemében, illetve a 2006-os Osiris-féle Helyesírás című kézikönyv (OH.) javaslatait figyelembe véve válaszolni. Korábban már mi is belefutottunk hasonló problémába, láttuk, hogy másoknak is gyűlt már meg a bajuk ilyesmivel, úgyhogy át tudjuk érezni a terhet...
Mindenek előtt azt érdemes hangsúlyozni, hogy bármilyen helyesírási megoldás mellett is döntsünk, legyünk következetesek. Az olvashatóság szempontjából nem jó megoldás, ha egyszer kis, másszor nagy kezdőbetűvel írjuk a Facebook-ot vagy a Twitter-t. Vannak ugyanis, akik úgy gondolkodnak, hogy ha egyszer így írják, másszor amúgy, legalább csak fele annyiszor tévednek, mintha a rossz megoldást választanák. Szerintünk viszont jobb következetesen rosszat írni, mint következetlennek lenni. Persze a legjobb lenne, ha következetesen jól tudnánk írni a fent idézett szavakat. No de hogyan?
(Forrás: twibies.com)
Facebook, Twitter, apród.hu
Útmutatásképpen mindenképp vegyünk figyelembe az AkH. 193. és 194. szabályát, amely a márkanevek helyesírásáról szól. Ennek a számunkra lényeges eleme az, amit olvasónk is ír levelében, hogy a márkanevek tulajdonnevek, tehát alapvetően nagy kezdőbetűvel írjuk őket. Az OH. mindehhez még annyit tesz hozzá, hogy mivel a márkanevek jogilag védettek, a bejegyzésükkor rögzített írásmódot kell követnünk (222. o.). A bejegyzett név tehát szent, azt nem bírálja felül semmilyen egyéb helyesírási konvenció.
Az ne tévesszen meg minket, hogy a logón esetleg más írásforma szerepel!
Utána kell tehát járnunk a bejegyzett névnek; ez általában egy internetes keresés lefuttatásával ez egyértelműsíthető. (Ha van az adott oldalnak impresszuma, érdemes azt megnéznünk.) A fenti példák írásmódja e szerint: Facebook, Twitter és LinkedIn, ahogyan olvasónk is írta. Mi ugyanennek az elvnek az alapján írnánk apród.hu-t, Profession.hu-t és Monster-t. És általában is igyekeznénk az oldalt a megnevezésével és nem az URL-jével azonosítani: írja a Népszabadság Online és nem írja a nol.hu. Persze az oldalak azonosítása érdekében zárójelben megadhatjuk a lap URL-jét. Ha pedig az oldal hivatalosnak tekinthető közleményeiben is következetlenül szerepel a név, akkor írhatunk a fenntartóknak, és megkérdezhetjük, melyik a hivatalos elnevezés. (Ekkor egyben fölhívhatjuk a figyelmüket az oldalukon tapasztalható következetlenségre.)
Facebookon, Twitteren, MilkyWayjel
A márkanevek toldalékolásában ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint az idegen tulajdonnevek, illetve az idegen közszavak esetében. Erről a problémáról már több olvasói kérdés kapcsán is írtunk. A lényeget az AkH. 216-os és 217-es szabályaiban találjuk meg. A 217-es szabály szerint kötőjellel abban az esetben kapcsoljuk a toldalékot, ha a szó végén „hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli”. A Facebook esetében tehát nem kell a kötőjel: Facebookon. Ugyanakkor a Profession Service esetében kell, hiszen itt „nem hangzó” e betű van a szó végén: Profession Service-t.
(Forrás: goodtoknow.media.ipcdigital.co.uk)
Az utolsó kérdésre adjuk a legbizonytalanabb választ. Nem tudunk sem olyan szabályról, sem olyan írásszokásról, hogy az idegen eredetű kifejezéseket idézőjelbe kellene tenni a magyar szövegben. Ezek kiemelésére használni szokták a dőlt betűt, de ez sem szükséges. Első említéskor érdemes lehet kitérni arra, hogy az adott szakterminust idegen szóval fogja használni a dolgozat szerzője, ebben az esetben első említésekor magyarul definiálja a kifejezést. Az Edit által idézett kifejezések körül a legtöbb bevett a magyar nyelvben, talán csak a scouting szorulna magyarázatra.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (38):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Ezt most veszem észre:
„...annak van címe a lakáson kívül, aminek főszerkesztője, lektora, tördelőszerkesztője van.”
Igen, és csak az az autó, amiben van motor, tehát egy matchbox az nem autó.
Azokra a példákra gondolok, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a -beli képzőként viselkedik (Metropolitan), nem pedig képzőszerű utótagként.
Hagyjuk az iskolázottságot, elég csak gondolkodni. Rámutattam, hogy miért nem lehet egyértelmű határt húzni egy cím meg egy márkanév közé. A tördeléses, főszerkesztős érvek kioltódtak.
De nézzünk bele utoljára az értelmező szótárba.
cím = szellemi alkotásnak a tartalomra utaló (rövid) megjelölése
márkanév = árunak, gyártmánynak a gyár(tó cég) által adott megkülönböztető, rendsz. törvényesen védett neve
No, akkor a Facebook meg a Twitter melyik?
@Kamamber: >> Mind irreleváns, amit sorolsz. <<
Annak gondolhatod, de voltaképpen az irreleváns, hogy te ezt irrelevánsnak tartod. Olyan dolgokat látszol nem érteni, amelyeket iskolázott emberek éppen az iskolázottságuk folytán sajátítanak el. — S minthogy úgy tűnik, neked én a jövőben is csak irreleváns dolgokat tudnék e témában sorolni (mert azért valójában annak van címe a lakáson kívül, aminek főszerkesztője, lektora, tördelőszerkesztője van), nem tudunk erről párbeszédet folytatni. Ezért én itt leállok.
>> És akkor a példáimhoz mit szólsz? <<
Feltéve, hogy nem kanyarodunk vissza neked irreleváns dolgokhoz, visszakérdeznék: milyen példáidhoz?
@LvT: És akkor a példáimhoz mit szólsz? Elég beszédes a szembeállítás...
@LvT: Mind irreleváns, amit sorolsz. Nem attól cím vagy nem cím valami, hogy van-e főszerkesztője, vagy nincs, meg hogy az alatta lévő anyag tördelve van-e. Ezek inkább önkényes definiálgatások.
Amúgy pedig a weboldalakon is van tördelés, ill. ezzel egyenértékű elrendezés. Az miben különül el markánsan a nyomtatott lapok tördelésétől?
@Kamamber: >> Nem értem a különbséget a NYT meg a Twitter között. <<
Ezen akkor már nem segíthetek. Mert bármit írhatok, ahogy nálunk mondják, „nem akarásnak, nyögés a vége”. Azért próbáld azonosítani a Twitter főszerkesztőjét, aki megszabja, hogy aznap ki mit tweeteljen. A Vaterán meg a tördelőszerkesztőt, aki kitalálja, hogy melyik hirdetési flekk, melyik másik mellé kerüljön.
@Kamamber: A <-beli> NEM képző, még ha a 200. pongyolán fogalmaz is. A képzők előtt a szóvégi <-a> és <-e> megnyúlik: /népszava/ → /népszavÁs/, de /népszavAbeli/, /népszavAféle/, /népszavAszerű/ stb.
@LvT: Tévedéseket olvasok.
A 200. pontban az áll, hogy „a -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat” stb.
A -beli nem képzőszerű utótag, hanem képző, és NEM úgy viselkedik, mint a képzőszerű utótagok.
Példa:
Metropolitan-szerű, Metropolitan-féle <> metropolitanbeli, metropolitanes
Nem értem a különbséget a NYT meg a Twitter között.
A NYT sem a szerkesztőség szellemi alkotása, hanem egy keret, amit ki lehet tölteni, s amit sok ember tölt ki sokfélével. A Twitter ugyanez.
És például a Vatera micsoda? Ha az Expressz cím, akkor a Vatera nem ugyanúgy cím?
@Kamamber: >> A 200. pont értelmében a képzők kötőjellel kapcsolódnak a címekhez <<
Nem. A 200. pont nem állít semmit a képzőkről: a képzőszerű utótagokról állít, de ezt a kategóriát pont azért „találták” fel, mert nem viselkednek mindenhol képzőként. A valódi képzős <nyugatos szerző>, a<népszavás cikk> nem kivételes, hanem reguláris írásmódúak.
>> De onnan is ki lehet ezt totózni, hogy a -beli képző mindenütt ugyanúgy viselkedik, mint mondjuk az -s képző. Következésképpen ha „Népszava-beli”, akkor „Népszavá-s” <<
A <-beli> nem képző, hanem képzőszerű utótag, és nem viselkedik úgy, mint az <-s>, hanem úgy viselkedik, mint a többi képzőszerű utótag, pl. a <-féle>, vagy a <-szerű>.
És akkor már is adódik a 171. pont, ahol a képzőszerű utótagok másként kapcsolódnak, mint a valódi képzők. Ez pedig a személynevek esete: <Petőfi-szerű>, de <petőfis>. — A 171. pont pusztán azért nem említi a <-beli> képzőszerű utótagot, mert azt nem szoktuk személynevekhez kapcsolni: a <Petőfi-beli> szintagmához nehezen rendelhető értelmes jelentés.
A címek tehát a képzők és a képzőszerű utótagok esetén is a személynevekhez hasonlóan viselkednek. <Petőfi-szerű> : <petőfis> → <Népszava-szerű> : <népszavás>
>> Végül mégiscsak oda jutunk: KELL nekünk ez a kisbetűsítés? Nem zavarja össze még jobban a nyelvhasználót? <<
Amióta a középkorban feltalálták a kisbetűt, azóta nyüglődik az írásbeliség ezzel. A helyesírás pedig eleve elitista találmány, arra való volt, hogy az elsajátításán keresztül kovácsolódjon össze a literátus közösség. Ezért a kérdésed fel sem vethető igazán, mert eleve kilép a helyesírás paradigmarendszeréből.
A „megoldás” a helyesírás antitézisében lenne: írjon mindenki ott kis- vagy nagybetűt, ahol éppen akar. Mert ki ettől, ki attól zavarodik meg.
@Kamamber: >> Hogyan különbözteted meg a címet a márkanévtől? <<
Ahogy az Osiris Helyesírás fogalmaz: „A cím szellemi alkotás neve”. Nyilván ez általánosabb annál, hogy a distinkcióban nem járatos rögtön alkalmazni tudja, de azért alkalmas arra, hogy bemutassuk, a The New York Times a The New York Times Company cég bejegyzett védjegye, azonban a szerkesztőségének a szellemi alkotása. És itt bejön egy de facto segédszabály: a „cím”-séget domináns a „márkanév”-séggel szemben.
A Twitter esetén azonban nincs ilyen kettőség: ez egy termék, amelyben a szellemi alkotás nem több mint az termékelemeinek az összege. Ez egy eszköz, amelyet esetleg arra használhat más, hogy ő hozzon létre sajátos szellemi alkotást vele. De akkor más a szellemi alkotás nem fog egybeesni a termékkel, mint ahogy a The New York Times esetén egybeesik: tehát a „cím”-ség nem fogja elfedni a „márkanév”-séget.
@LvT: Végül mégiscsak oda jutunk: KELL nekünk ez a kisbetűsítés? Nem zavarja össze még jobban a nyelvhasználót?
@LvT: De, helytálló. A „nyugatos” az pont a (hagyomány szülte) kivétel. A 200. pont értelmében a képzők kötőjellel kapcsolódnak a címekhez, tehát „Nyugat-os” lenne a helyes alak.
De onnan is ki lehet ezt totózni, hogy a -beli képző mindenütt ugyanúgy viselkedik, mint mondjuk az -s képző. Következésképpen ha „Népszava-beli”, akkor „Népszavá-s”. Függetlenül attól, hogy hány elemű az a cím.
Hát, ezért törtem én sokszor a fejemet, hogy a Facebook az mi legyen. Egy weboldal címe?...
@Kamamber: >> Ha az autómárkák nevét kicsivel is írhatnánk, akkor igen közel kerülnénk hozzá, hogy az összes autómárkanév kisbetűs változata az „autó” szinonimája legyen. <<
Nem az autómárkákról volt szó, hanem az adott márkájú autókról. Egyébként a szlovák így jár el (ha a márkanév nem betűszó): <mercedes> ’Mercedes márjákú autó’, <škoda> ’Škoda márkájú autó’. És nem lettek ezek az ’autó’ szinonimái.
>> És így ha mondjuk van egy Renault-d, akkor azt hangulattól függően nevezhetnéd akár „wartburg”-nak vagy „chrysler”-nek is. <<
Nem tudom, hogy ez miért lenne probléma? Egyébként ez az eset kialakulhat, és ki is alakult, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nem hangulattól függően, hanem egyetlen, domináns tulajdonnévnek jut ilyen szerep. — Kérdezhetjük, hogy <A Ricohon vagy a Kyocerán gyorsabb-e a xeroxolás?>, de azt nem, hogy <*A Xeroxon vagy a Ricohon gyorsabb-e a kyocerázás?>. — Az teljesen hétköznapi, ha azt mondjuk <Curver márkájú kukát vettem.>, de az már nem járja, hogy <KUKA márkájú curvert vettem.>: holott a <kuka> közszavunk a Keller und Knappich Augsburg cégnév KUKA rövidítésének köznevesülése.
Hogyan különbözteted meg a címet a márkanévtől?
A The New York Times nincs levédve véletlenül mint trademark?