0:05
Főoldal | Rénhírek
Nagy kezdőbetűkkel?

Katolikus Karitász és Szent Karácsony Ünnepe

Olvasónk azt kérdezi, indokolt-e, hogy a „Katolikus Karitász” és a „Szent Karácsony Ünnepe” csupa nagy kezdőbetűvel van írva. Előbbi esetben nagyon is, utóbbi esetében azonban nem. Elmondjuk azt is, hogy miért.

nyest.hu | 2014. január 6.

Mátyástól kaptuk a következő kérdést:

Miért kell (ha kell) a „katolikus karitász” meghatározást nagy kezdőbetűkkel írni? Tulajdonnév lenne? Nekem az is furcsa, hogy a „Mentsük meg a Karácsony Szent Ünnepét” mondatban miért szerepel nagy betűkkel a K.S.Ü ?

Olvasónk első kérdésére az egyszerű válasz az, hogy igen, tulajdonnév. Ebből következik, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűkkel kell írni. De honnan tudjuk, hogy nem fordítva van: hogy azért kell azt mondanunk, hogy tulajdonnév a Katolikus Karitász, mert mindkét tagja nagybetűvel kezdődik?

Ennek a nyelven teljesen kívül eső oka van. A Katolikus Karitász egy jótékonysági szervezet, amelynek ez a neve; ezt ellenőrizhetjük a szervezet weboldalán is, ahol azt is megtaláljuk, hogy a tulajdonnév teljes alakja Katolikus Karitász – Caritas Hungarica. (Utóbbi latin elnevezés egyébként a szervezet logóján kis kezdőbetűkkel szerepel, de ennek nem a helyesíráshoz, hanem sokkal inkább a dizájnhoz van köze.)

Caritas – Feltehetőleg ifj. Lucas Cranach (1515–1586) műve
Caritas – Feltehetőleg ifj. Lucas Cranach (1515–1586) műve
(Forrás: Wikimedia Commons)

A karitász – latin helyesírással caritas – ’kedvesség’-et, ’jóság’-ot és ’jótékonyság’-ot jelent. A latin carus (’kedves, szép, jó’) melléknévvel van összefüggésben.

A nagy kezdőbetűs írásmód azért is fontos, mert éppen ez jelzi, ha tulajdonnévről van szó. A katolikus karitász kifejezés ugyanis lehet akár köznévi jelzős szerkezet is – bár elég ritka, hogy magyar szövegben a jótékonyság vagy kedvesség helyett a latin karitász szót használjuk, ráadásul fonetikus átírásban.

(1) Mindig meghat a katolikus karitász (’a katolikusok jótékonysága, jólelkűsége’).

(2) A Katolikus Karitász idén a határon túli szegény gyerekeknek gyűjtött.

Az (1) mondatban általánosságban van szó a katolikusokra jellemző jótékonykodásról, a (2) mondatban pedig a szervezetről van szó. Az értelembeli különbséget a helyesírás is jelzi A magyar helyesírás szabályai (AkH.) vonatkozó szabályaival összhangban:

154.

a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése, hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől, ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk. [...]

b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan, hogy tulajdonnévvel van dolgunk, de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is, hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. [...]

A Katolikus Karitász a tulajdonneveknek az AkH. által tárgyalt típusain belül leginkább az intézménynevek közé sorolhatók; ezekre a 186–192. szabályok vonatkoznak.

A Katolikus Karitász logója
A Katolikus Karitász logója
(Forrás: uj.katolikus.hu)

186. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

A Katolikus Karitász – így, két nagy kezdőbetűvel – tehát megfelel az AkH. követelményeinek.

Mátyás második kérdése arra vonatkozott, hogy a „Mentsük meg a Karácsony Szent Ünnepét” mondatban miért vannak nagy kezdőbetűk. Erre a kérdésre is egyértelmű a válasz: ez tévedés, helyesírási hiba. Az ünnepeket ugyanis a magyar helyesírás szabályai szerint nem írjuk nagy kezdőbetűkkel, erre az AkH. 145. pontja vonatkozik.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2014. január 6. 21:40
1 Sultanus Constantinus

"Az ünnepeket ugyanis a magyar helyesírás szabályai szerint nem írjuk nagy kezdőbetűkkel, erre az AkH. 145. pontja vonatkozik."

Ebben egyébként soha nem értettem, mi a logika. Az ünnepnapok neve nem tulajdonnév, a csoportoké meg igen? Milyen megfontolásból? Persze azon lehetne vitatkozni, hogy akkor ezen az alapon a hónapok, napok neveit is lehetne nagy kezdőbetűvel írni (vannak is nyelvek, ahol így is teszik), ezzel szemben úgy vélem, hogy az ünnepnapok nevei közelebb állnak a tulajdonnév, mint a köznév kategóriához. (A latin nyelveken ezeket nagybetűvel írják, pl. la Navidad 'a karácsony', el Mes de la Hispanidad 'a spanyol nyelvközösség hónapja' stb., és még a történelmi eseményeket is: la Segunda Guerra Mundial 'a második világháború'.)