Hogyan ragozzuk az idegen neveket?
Sokszor szeretnénk kötőjellel kapcsolni a toldalékot, pedig a legtöbb esetben nem kell.
Volt már olyan olvasónk, akinek Julia Robertscel gyűlt meg a baja, másnak meg a Windowszal, vagy éppen Phoenixszel és Larával. Úgy tűnik, az idegen nevek helyesírásával kapcsolatban újabb és újabb kérdések merülnek fel. Most Erzsitől kaptunk ilyen tárgyú kérdést:
Engem több dolog is érdekel. Pl. Hogyan ragozzuk: Thomas, Alex, James? (Egybe írandó a rag és a név?) Hogyan ejtsünk egy szót, vagy nevet?
Olvasónk nyilván nem pusztán a ragozásra (toldalékolásra) gondol, hanem inkább a ragozott alakok helyesírására. Beszéd közben legtöbbször automatikusan, mindenféle akadály nélkül illesztjük az idegen eredetű nevekhez vagy közszavakhoz a toldalékot; ilyenkor ugyanúgy érvényesítjük a toldalékolásra vonatkozó fonológiai szabályokat, mint a magyar szavak esetén: [tomaszt], [tomasszal], [tomaszban]; [alekszet], [aleksszel]; [alekszben]; [dzsémszt], [dzsémsszel], [dzsémszben]. Lehetnek persze bizonytalanságok, de ezek a magyar szavakkal kapcsolatosan is olykor felmerülnek; ilyenkor több ragozott változat is elfogadható. A fentiek közül például elképzelhető, hogy van, aki nem [dzsémszt], hanem inkább [dzsémszet] mondana.
Fejtörést sokszor ezeknek a szavaknak a helyesírása okoz. Gyakran látni az aktuális akadémiai szabályzattal (AkH.) ellenkező írásformákat, például azt, hogy a toldalékot kötőjellel kapcsolják az idegen eredetű névhez vagy közszóhoz. Meg ingerünk is van így tenni, valószínűleg azért, mert úgy olvasáskor jobban elkülönülne az idegen szótő. Ettől függetlenül, ahogyan arról korábban már írtunk, az AkH. 216. pontja egyértelműen fogalmaz: ezekben az esetekben közvetlenül kapcsoljuk a toldalékot a szótőhöz: Thomast, Thomasban; Alext, Alexben; Jamest, Jamesben. A -val/-vel (-vá/-vé) toldalék esetében pedig az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz hasonul a v, és ezt a hangzót jelöljük: Thomasszal, Alexszel, Jamesszel.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gemma Longman innen: Sheffield, Uk / CC BY 2.0)
A ragozott idegen nevek (és közszavak) írásában csak néhány eset van, amikor kötőjelet kell alkalmazni; erről szól az AkH. 217. pontja. Az egyik az, amikor a szótő végén nem hangzó betű van (pl. Voltaire), illetve bonyolult betűkombináció jelöli az utolsó hangot (pl. Rousseau). Ezek tehát a szabályzat szerint így toldalékolandók: Voltaire-t, Voltaire-ben, Voltaire-rel; Rousseau-t, Rousseau-ban, Rousseau-val.
@El Vaquero: A kerek svá [ɵ], az /ʊ/ meg szintén [ɵ] ☺
@szigetva: végül is, ebben lehet valami, bár a svá kerekítéssel még nem [ʊ]. Esetleg ha még kerekítéses veláris lenne a közelében, akkor lenne még magyarázható. Az is lehet, hogy az [f]-nek is van ilyen hatása.
@El Vaquero: Talán az [f] labialitása átcsúszik?
@szigetva: nem először hallom a forever szónál a /fʊrˈɛvə(r)/-t. Először azt hittem, hogy Szarka Laci és Alphaville-szintű baromság, de hallottam már nem egyszer angol anyanyelvűektől is, persze semelyik szótár nem hoz ilyet, csak a /fərˈɛvə(r)/-t és a /fɔːrˈɛvə(r)/-t. Tényleg létezne ilyen fur-a fur-kálódásos áskálódás?
@MolnarErik: valószínűleg nem az angol kiejtés szerint ejted. Legmagyarosabban „orököl” lenne (és nem orákle), ennek alapján Oracle-lel, azaz „orököllel”. Kötőjel azért kell, mert az -e- néma a végén. A Lidl nálam „lídöl”, így „lídöllel”, míg a Google „gúgöl”, így „gúgöllel”, azaz Lidllel és Google-lel. Persze akik „lídli”-nek és „gúgli”-nak ejti, nekik „lídlivel” és „gúglival”, azaz Lidlivel és Googleval, csak ezt győzze kiolvasni egy más kiejtést alkalmazó olvasó.
@Sultanus Constantinus: világos, vagy ahogy a kínai bölcsek mondják, clear as day. Gómezszel, és az ékezet is kell. A James meg Jameszel, azaz „dzsémzzel”, persze tuti csak nálam, ami meg a dzsém„sz”-ezőknek furcsa.
@MolnarErik: Lidl, Google?
Nekem az Oracle val/vel ragozása okoz gondot, már kimondás szintjén is.
És ugye a spanyol -z végződést is -sz-szel toldalékoljuk: Gómezszel, Márquezszel stb.
www.facebook.com/helyesiras.hu/photos/a....2708/?type=1&theater
www.elmexicano.hu/2011/12/spanyol-nevek-...-helyesirasarol.html
Nem [tomazban], [dzsémzben]?