Kutya nehéz helyesírás!
Kutya nehéz kérdéseket kaptunk rendszeres olvasónktól, Mokkától. A válaszhoz budapesti helytörténetet böngésztünk, és eljutottunk a Magyar Tudományos Akadémiáig is Budapest XVII. kerületéből.
A budapesti közterületek neveinek helyesírási kérdéseiről már többször írtunk. Most Mokka becenevű rendszeres olvasónk küldött nagyszerű és helyesírásilag is tanulságos fényképeket Budapest XVII. kerületéből.
Kedves Nyest! A mellékelt fényképeket kedvenc kutyasétáltató helyemen készítettem. A táblák egy saroknyira vannak egymástól. Arra vagyok kíváncsi, hogy melyik utcanévtábla írja helyesen a „Régiakadémiatelep” szót, illetve, hogy ki volt Vargha / Varga úr?
Állati helyekről már írtunk korábban; Mokka az egyik ilyen állati hely (Rákosliget) közelében készítette fényképeit. Sétája közben arra lett figyelmes, hogy az egyik sarkon a következő tábla olvasható: Régiakadémiatelep, Vargha Gyula utca. A városrész nevének láttán azonnal végigfuttatta az úgynevezett hét szótagos szabályt, és nálunk már a mozgószabályról is olvasott, úgyhogy azt is végiggondolta. És magában arra jutott, hogy kutya nehéz dolog ez a magyar helyesírás!
Egy sarokkal odébb azonban, ugyanabban az utcában, a következő táblát pillantotta meg: Régiakadémia-Telep, Varga Gyula utca. Ezen a ponton jutott eszébe, hogy nem csak a régiakadémiát nem érti, de azt sem tudja, ki az a Varga vagy Vargha Gyula. Úgy látta, hogy a kutyaszorítóból legegyszerűbben úgy kerülhet ki, ha megkeres minket.
Kezdjük a névvel, annak a helyesírása könnyebben tisztázható! Az utca névadója (Görzsönyi) Vargha Gyula (1853–1929) statisztikus, költő, műfordító, jogász, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A XVII. kerület fent nevezett részéhez az köti, hogy az úgynevezett „akadémiatelepek” kialakításában is részt vett, ezért neveztek el róla utcát ott. A név helyesírása az interneten föllelhető források szerint tehát: Vargha Gyula.
(Forrás: Wikipédia)
Az úgynevezett akadémiatelepek sorsa, nevei és a nevek helyesírása már bonyolultabb kérdés. A XVII. kerületben „akadémiatelep”-ből kettő van, egy régi és egy új. A magyar Wikipédiáról az is kiderül, mi közük ezeknek a külvárosi területeknek a Magyar Tudományos Akadémiához. A területeket gróf Vigyázó Sándor birtokolta, aki Podmaniczky Zsuzsannával kötött 1873-as házassága révén jutott hozzájuk. A XVII. kerületi Rákoskeresztúron ma is áll az 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély.
(Forrás: Wikipédia)
A későbbi „akadémiatelepek” területét Vigyázó Sándor halála (1925) után fia, Ferenc örökölte. Ő azonban pár évvel később (1928-ban) szintén meghalt, nem hagyva maga után örökösöket. A birtokokat – és a család értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Innen származnak tehát a városrésznevek: Régiakadémiatelep és Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep.
(Forrás: nyest.hu)
Kerülgettük eddig a helyesírási kérdéseket, mint macska kutya a forró kását, de most már színt kell vallanunk. Több kérdésre is választ kell találnunk, ugyanis az összetétel nem két tagból áll: [régi + akadémia + telep]. A városrészek történetéből valószínűsítjük, hogy két akadémiatelepről van szó, egy régiről (régebben kialakítottról) és egy újról. Az eredeti példánál maradva tehát: [régi + akadémiatelep] az összetételi tagok. Itt nem a már jól ismert mozgószabály érvényesül, emiatt tehát nem lehet: Régiakadémia-telep az írásforma. A földrajzi név esetében „sima” három tagból álló összetételről van szó, tehát a hét szótagos szabályt kell elvileg érvényesítenünk: e szerint a helyes írásforma a Régiakadémia-telep.
(Forrás: nyest.hu)
Csakhogy a földrajzi nevek esetében – még akkor is, ha ezek köznevekből jönnek létre – egészen más szempontok érvényesülnek a kötőjelezésnél. Az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.) elég kutyául bánik az akadémiatelepekkel: a telep szóra keresve mindössze hat találatot kaptunk. Ezekből az derült ki (174. és 176. pontok), hogy a lakótelepeket kötőjellel, a telepeket pedig egybeírjuk: József Attila-lakótelep és Alsóbélatelep. (Kérdéses azonban, hogy hat szótag fölött a három tagból állókkal mit kezdjük.)
Mindezek alapján úgy látjuk, hogy az egyik táblán szereplő Régiakadémia-Telep írásforma a helyesírási szabályzatnak semmiképp sem feleltethető meg. A Régiakadémiatelep forma sokkal konvencionálisabbnak tűnik. És hogy Újakadémiatelep vagy Akadémiaújtelep? Hamarosan – némi terepszemle után – erre a kérdésre is visszatérünk, amint a kutya visszatér ahhoz, amit kihányt. Mokka kérdése pedig azt bizonyította számunkra, hogy az összetételek helyesírása, illetve a földrajzi nevek helyesírása még mindig nem lerágott csont számunkra.
(Forrás: Molnár Ágnes)
Forrás
Nem az akadémia régi vagy új, hanem a lakó telep, ezért szerintem a "Régi akadémiai-(lakó)telep" alapján --->"Régi akadémiatelep" volna a helyesen írt változat..:)
Elírás van a cikkben, mert ugyanaz az írásmód nem lehet egyszerre helyes és helytelen: >> emiatt tehát nem lehet: Régiakadémia-telep az írásforma << vs. >> e szerint a helyes írásforma a Régiakadémia-telep <<.
.
>> Ezekből az derült ki (174. és 176. pontok), hogy a lakótelepeket kötőjellel, a telepeket pedig egybeírjuk: József Attila-lakótelep és Alsóbélatelep. (Kérdéses azonban, hogy hat szótag fölött a három tagból állókkal mit kezdjük.) <<
Érdemesebb A földrajzi nevek helyesírása c. művet elővenni. Az <Alsóbéletelep>-re ennek 3.6. pontja áll: „A bel- és külterületi helységrészek többtagú nevének írása általában a helységnévi egybeírást követi”. A földrajzi neveknél nem érvényesül a szótagszámlálás szabálya, pl. ebből a szabályzatból: „Becefaiszőlőhegy” helységrésznév, „Szépkenyerűszentmárton” helységnév.
Viszont a jelentéstani megközelítés érvényesül: ebből a szempontból a helységrésznyi méretűvé nőtt lakótelepek alkotnak kivételt, amennyiben megtartják régi, kisebb voltukból eredő, nem egybeírt formájukat. A <József Attila-lakótelep> esetén még az is a megtartás mellett szól, hogy meglehetősen ritka, így szokatlan a kételemű személynévből lett helység(rész)név: <Petőfiszállás> és <Rákóczifalva>van, de <*Petőfisándorszállás> és <*Rákócziferencfalva> nincs.