Trükközések az utcanevekkel
A budapesti utcaátnevezéseket tanulmányozva a régi mondóka juthat eszünkbe: Tulipánból paprika, paprikából Jancsika, Jancsikából kiskirály, kiskirályból tulipán. A régi-új nevekkel kapcsolatban ma a személyekről elnevezett utcaneveket vizsgáljuk – különös tekintettel a családnevek átalakulására.
Budapesten öröm tájékozódni – többek között azért, mert a közterületek nevét hol itt, hol ott változtatják meg. Sosem unatkozunk, a jól bevált útvonalak is mindig szolgálhatnak meglepetéssel. Legutóbb a Károlyi Mihály utca átkereszteléséről adtunk hírt, de beszámolhattunk már repülőtér, híd, tér átnevezéséről is a számos új utcanév mellett. A nagy átnevezési kedvről Ráday Mihály így ír a legfrissebb, budapesti utcaneveket bemutató lexikon előszavában:
Feltehetőleg világelsők vagyunk az utcák át- meg átkeresztelgetésében. Talán soha nem lesz vége!
Átszámoltam, s ha jól számoltam, csak Budapesten 579 (ötszázhetvenkilenc!) névváltozást kellett átvezetni mindössze tíz év alatt! Ez több, mint ami a rendszerváltás körüli időszakban, 1989–91 táján lezajlott.
(Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z., 2013)
(Forrás: Wikimedia Commons / Aisano)
A lehetséges okokat, tendenciákat most nem boncolgatjuk. Ám azt megmutatjuk, hogy a Károlyi Mihály utca Károlyi utcává keresztelése egy már korábban jól bevált mintát követ. Máskor is kihasználták már az utcaátnevezők azt a lehetőséget, hogy egy időközben valami oknál fogva nem kívánatossá vált személy családneve politikailag elfogadható lehet – így csak a családnevet kell tovább használni közterületnévként. Így a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad – az utca neve színleg nem változik, hisz a többtagú utcaneveknél a gyakorlatban úgyis csak az elsőt használják legtöbbször, viszont a kellemetlen felhangok eltűnnek.
Köznév mint vezetéknév
Van, amikor szerencsés véletlen folytán az utca névadójának vezetékneve köznévi eredetű. Sok esetben ilyenkor a környék lakói nem is tudják, hogy az utcát egy emberről nevezték el korábban. Így fel sem tűnik, hogy valami turpisság történt, valaki kiesett a pikszisből.
Talán a legismertebb ilyen utca az erzsébetvárosi, azaz VII. kerületi, Rózsa utca, mely eredetileg egy itt található kocsmáról kapta a nevét. Mivel akkoriban még a német utcanevek dívtak, az utca a Drei Rosen Gasse ’Három Rózsa utca’ névre hallgatott. 1874-ben kapta a Rózsa utca nevet. 1945-ben azonban átkeresztelték Rózsa Ferenc utcára.
(Forrás: Wikimedia Commons / Juhász József / CC BY 2.5)
Rózsa Ferenc (1906–42) építőmérnök, újságíró volt, illegális kommunista, aki háborúellenes nézeteket hirdetett. 1942-ben nyílt rendszerkritikája miatt letartóztatták és két hét múlva tisztázatlan körülmények között meghalt. A róla elnevezett díjat 30 éven keresztül adományozták újságíróknak. A rendszerváltás elsöpörte Rózsa Ferenc tiszteletét: a díj utódja Táncsics Mihály nevét viseli. A Rózsa Ferencről elnevezett utca visszaváltozott Rózsa utcává. A békéscsabai patinás Rózsa Ferenc Gimnázium pedig a fenntartó kezdeményezésére 2008 óta Andrássy Gyula nevét viseli.
Hasonló történetet követhetünk végig Csepelen is. A Csepel-Erdőalja nevű városrészben 1961-ben egy utcát Bordás utcának neveztek el, melyet 1978-ban Bordás András utcának kereszteltek át. Ma az utca Kőrösi Sándor nevét viseli. Vajon ki volt Bordás András és Kőrösi Sándor, akik mindketten az 1956-os események kapcsán vesztették életüket?
Kőrösi Sándor esetében viszonylag egybehangzóak a források. Kőrösi hivatásos katona volt, 1956-ra főhadnagy lett. Csepelen az egyik szovjetek ellen harcoló egység parancsnoka volt. Novemberben megkísérelte elhagyni az országot, de elfogták, majd szabadon engedték. 1957-ben újra letartóztatták, majd szervezkedés és gyilkosság vádjával kivégezték.
Ezzel szemben Bordás András vasesztergályos már a szovjetek bevonulását megelőzően életét vesztette – tisztázatlan körülmények között. Haláláról több változat is ismert, ezekben többször szerepel az, hogy összekeverték valakivel. Mindenesetre az 1956-os Ki kicsodában nevét hiába kerestük. Így most egy 1978-as könyvből idézünk anélkül, hogy sejthetnénk, mi is volt az igazság.
1956. október 26-án [Bordás András] bement a gyárba a fizetéséért. Visszafelé kenyeret és szőlőt vásárolt. Lakásához közel hirtelen tömeg vette körül. Elhangzott a rágalom: „Ez az az ávós, aki tegnapelőtt agyonlőtt egy gyermeket.” S már csattant is a pisztoly závára és Bordás András Kossuth-díjas vasesztergályos holtan bukott a földre. Kezéből kihullott a kenyér és a szőlő.
(Hőseink – a csepeli munkásmozgalom mártírjai emlékére, 1979)
Bármi is történt, a biztonság kedvéért az utcát 1991-ben visszakeresztelték Bordásra. Ám ez a régi-új név sem élt sokáig. 2013 óta az utca Kőrösi Sándor főhadnagynak állít emléket.
Új vezetéknév?
Meglehetősen szokatlan, ugyancsak vezetéknevekkel kapcsolatos utcaátnevezés történt Pesterzsébeten majdnem három évtizede. A kerület egyik fő közlekedési útja a 19. század utolsó éveitől kezdve Nagy Sándor nevét viselte. 1987-től kezdve Nagysándor József utcának hívják az utat. Vajon miért neveztek el utcát a hajdani makedón királyról és keresztelték át egy aradi vértanú nevére?
(Forrás: Wikimedia Commons)
Ha egy adott területen az utcák elnevezése egy bizonyos témához kötődik, utcanévbokorról beszélünk. Angyalföldön például 1941-ben és 1991-ben emberi kapcsolatokról neveztek el utcákat: Cimbora, Fivér, Gyermek, Kedves, Koma, Menyasszony, Násznagy, Nővér, Pajtás, Rokon, Sógor, Szomszéd, Unoka, Vőlegény.
Szó sincs erről. Az utca mindig is az Aradon kivégzett tábornoknak, Nagysándor Józsefnek állított emléket. A környéken még tíz aradi vértanú nevét lelhetjük fel az utcanévtáblákon (Schweidel József és Lahner György ebben az utcanévbokorban nem kapott utcát). Ám a kivégzett tábornok vezetéknevét a múltban többféleképpen is írták. A katonatiszt ugyanis Sándor József János Nepomukként látta meg a napvilágot, eredeti vezetékneve Sándor volt (apja Sándor József). A család feltételezhetően az 1810-es évek elején változtatta meg – ismeretlen okból – a családnevet Nagy-Sándorra. A név egyik lehetséges írásmódja volt a Nagy Sándor – tehát először a honvédtiszt vezetéknevét viselte az utca. Csak 1987-ben változtatták meg az utcanevet a manapság használt, egybeírt formára.
Károlyiak
S mi a helyzet a Károlyi utcával? A Belvárosban található utca már számos nevet viselt. A 16-17. századi térképeken latin utcanevet láthatunk: platea Dominorum ’Urak utcája’. 1690-től német neve lett: Herren Gasse ’Úri utca’. Röpke 40 év elmúltával már Ketschkemeter Gasse ’Kecskeméti utca’. Az utca déli folytatását a mai napig Kecskeméti utcának nevezik, hiszen ez az utca vezetett a Kecskeméti kapuhoz. A mai Kálvin téren található hajdani kapun keresztül Kecskemét irányába lehetett kijutni a pesti városfalon.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az 1840-es években már Universität Gasse ’Egyetem utca’ néven szerepel. Nevét az itt található egyetemről (ma ELTE ÁJK) kapta. Ezt a nevet 1874-ben magyarították Egyetem utcára. Szűk 90 esztendő múltán pedig a ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó klasszicista stílusú Károlyi-palotáról 1962-ben Károlyi utcának nevezték el a rövid kis utcát. Ezt a nevet azonban csak két évig viselhette. 1964-től a legutóbbi időkig Károlyi Mihály miniszterelnöknek állított emléket.
(Forrás: Wikimedia Commons / BriYYZ / CC BY-SA 2.0)
Az utca, mely egykedvűen szemléli az évszázadok óta zajló átnevezéseket, 2012 óta újra Károlyi utca – a jelenlegi szabályozás szerint legalább 15 évig. Ugyanis csak ennyi idő eltelte után lehet utcát átnevezni a legfrissebb szabályozás szerint.
Források
Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z
Merényi-Metzger Gábor: „Nagysándor” József keresztelési anyakönyvi bejegyzése
94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)