Folytatódik a fővárosi átnevezési mizéria
Korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról dönthet szerdán a Fővárosi Közgyűlés.
Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a kilenc névváltozást fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint magánszemélyek kezdeményezték.
Az óbudai képviselő-testület Kerényi Grácia költőről, műfordítóról nevezne el eddig névtelen közterületet, a soroksári képviselők Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznének el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának adna új nevet, ez Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét venné fel. A terézvárosi testület a Szalmás Piroska utca nevét változtatná meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viselné.
A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét venné fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka, a Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt.
A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznének el.
A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét venné fel, bár a városrész képviselő-testülete megjegyezte, hogy az utcában van jelentős számú vállalkozás székhelye, és ezeket is érinti az átnevezés.
A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét venné fel.
A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a - vele fizikai összeköttetésben nem álló - Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca.
A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe.
@Fejes László (nyest.hu): De én nem is beszéltem arról, hogy pont Rooseveltét kell megszüntetni. A média is a baloldali jellegű névtáblákat helyezte középpontba, de mindannyian tudjuk, hogy másokat is levettek.
Állítólag az Akadémia régen kérte, hogy a Roosevelt tér legyen Széchenyi tér. Szerintem ez nem logikátlan. A Lágymányosi-híd neve nekem is teljesen megfelelt.
@doncsecz: Emlékeim szerint Roosevelt nem volt különösebben baloldali, és Lágymányos se egy vörös Csepel...
Egyes neveket én is megszüntetnék, minek a Néphadsereg utca, meg a hasonló, a kommunizmus napjai leáldoztak. Az viszont marhára de undorító, amikor nyíltan demonstrálni akarja ezt a jobboldal. A város neve már nem rémlik, de ott a Fideszes vezetés egy hihetetlenül eszelős ötlettel lépett elő, amit meg is valósítottak. Szavazást írtak ki, hogy tünjenek el a városból a baloldali jellegű utcanevek, ami egymillió forintjába került a városnak és nevetséges eredmény született. Az új névre való átállás természetesen nehéz, de a vezetés mi az ördögnek nem tudja úgy megoldani, hogy a maga akaratából átnevezteti, előtte pedig megbeszéli szépen a lakosokkal. Az ellenkezések majd idővel elhallkulnának. Akkor ha jól emlékszem még szocialista kormány volt hatalmon, ezt szerintem az eszelősök az ellene való demonstrációnak használták.
A Szentgotthárdhoz tartozó Rábatótfaluban Szvétecz Ernőről, egy bolsevik forradalmárról van utca elnevezve még mindig, aki egy jakutföldi felkelés leverésekor halt "hősi" halált. Mivel az idő már eljárt felette eltávolítanám szívesen és helyette Drávecz Alajosnak nevezném el inkább az utcát, aki szintén a falu szülötte és értékes néprajzi dokumentumot hagyott az utókorra, de róla abszolút nem emlékeznek meg sehogyse. Itt azt hiszem kevesebb gond lenne az átneveztetéssel, mert nem volna alaptalan és pláne nem röhejes.
Szép suttyomban eltüntetnek minden olyan közterület elnevezést, ami csak nyomokban is baloldali személyekre emlékeztet.
Mint tudjuk, a pénztelen hadseregek öltözködnek.
A még pénztelenebb polgármesterek átkeresztelnek.
Gyakorlati, költségtakarékossági szempontból célszerű lenne a névváltoztatás lehetőségét legfeljebb évi két alkalomra korlátozni. Mondjuk megtartják XY születésének 150 éves évfordulóját, de ne 30 napon belül lépjen hatályba, az utcanév változás, mint itt az utolsó sorban írják, hanem mondjuk a paraméterkönyv, vagy a Volán, Máv menetrend változásakor. Ekkor a város legyen kötelezve arra, hogy a szolgáltatók - akik a térképeket, GPS alapú helymeghatározást biztosítják - értesüljenek a változásról.