Az utcaátnevezések áldozatai 10.

Focizni már az utcán is kell?

Magyarországon semmi sem megoldhatatlan – főleg, ha fociról vagy utcanevekről van szó, hát még ha egyszerre mindkettőről. Egy régi trükk miatt újabb és újabb trükköket vetnek be a városatyák, hogy elérjék céljukat. Kádár János, Puskás Ferenc és Albert Flórián is kreativitásra késztette a döntéshozókat.

Wenszky Nóra | 2015. december 16.

Hazánkban egyre-másra nőnek ki a stadionok a földből. Vagy ha már régebben kinőttek, akkor megújulnak, megszépülnek. És a stadionokban mi mást lehetne tenni, mint rúgni a labdát, focizni, futballozni – lehetőleg magas színvonalon. A jó színvonalhoz pedig az edzésen, kitartáson és tehetségen túl nagyszerű példaképekre is szükség van. Mi sem természetesebb hát, mint hogy a stadionokat nagyszerű focistákról nevezzük el, és a környék utcaneveit is ennek az elvnek szellemében alakítsuk. Akkor is, ha ehhez meg kell változtatni az utcaelnevezési szabályokat. Budapesti körsétánkon sportolók, elsősorban labdarúgók nevét keressük a sportlétesítményeken és az utcanévtáblákon.

Hagyományos módszerek

A stadionokat, sportpályákat régebben leginkább az ott edző sportegyesületről keresztelték el: Fradi-pálya, MTK-pálya, Csepel-pálya. Emellett a sportközvetítésekben gyakran a pálya címét is használják: izgalmas meccsek zajlanak a Fáy utcában vagy a Megyeri úton. Ám az is előfordul, hogy a sportlétesítmények nagy sikereket elért sportolók nevét viselik.

Például az 1930-ban elkészült margitszigeti sportuszodát 1975-ben Hajós Alfréd (szül. Guttmann Arnold, 1878–1955) építészmérnökről, az első újkori olimpia gyorsúszóbajnokáról nevezték el – aki mellesleg magának az épületnek is a tervezője volt. A létesítményhez kapcsolódó, 2006-ban elkészült új uszodarész pedig a legendás úszóedző, Széchy Tamás (1931–2004) nevét viseli. Így ma a margitszigeti uszoda hivatalos neve Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda és Széchy Tamás Uszoda. A sziget nyugati partján futó sétányt pedig Hajós Alfréd sétánynak nevezik 1966 óta.

A Margit-sziget fái közül kikandikál az Úttörőstadion épülete (1954)
(Forrás: Fotrepan / Jurányi Attila / CC BY-SA 3.0)

Természetesen a sportpályák, uszodák mellett a stadionok is viselhetik neves sportemberek nevét. A Nemzeti Sportuszoda szomszédságában van például az az atlétikapálya, amely korábban nemes egyszerűséggel Úttörőstadion vagy Úttörő Stadion névre hallgatott. 1989-ben a fővárosi közgyűlés a sportlétesítményt Iharos Sándor (szül. Izrael Sándor 1930–1996) közép- és hosszútávfutóról nevezte el.

Hagyomány a széllel szemben

Az 1948–53 között felépített Népstadiont 2002 óta Puskás Ferenc Stadionnak hívják.

Az utóbbi években megfigyelhető személyekről való elnevezés terjedése. Így történt például a kispesti Honvéd-pálya esetében is. 1986-ban a Honvéd világhírű sportolójáról, Bozsik (II) József (1925–1978) százegyszeres válogatott labdarúgóról nevezték el a stadiont. S hogy az Aranycsapat másik kispesti tagja, Puskás Ferenc (szül. Purczeld, 1927–2006) se maradjon ki, a stadion melletti utcát 2007-ben, Puskás halálának első évfordulóján Puskás Ferenc utcává nevezték át.

Puskás fejel a Fradi-pályán 1949-ben
(Forrás: Fortepan / Kovács Márton Ernő / CC BY-SA 3.0)

A jelenleg hatályos fővárosi rendelet értelmében (94/2012. (XII. 27.) Főv. kgy. rendelet) a személyről való közterület-elnevezés szabályai kevésbé szigorúak. A személy halála után csak 5 évnek kell eltelnie a névadást megelőzően, és ez alól az 5 éves korlátozás alól is mentesülnek Budapest díszpolgárai.

Az elnevezés azonban nem ment zökkenőmentesen annak ellenére, hogy a kezdeményezésnek igen nagy lakossági támogatása volt. Az akkor érvényes, Ráday Mihály nevéhez köthető fővárosi szabályozás (9/1989. (1990. I. 31.) Főv. Tan. rendelet, 7. §) értelmében ugyanis személyről közterületet elnevezni csak a kérdéses személy halála után 25 évvel lehetett. Ráday nyilatkozata szerint a 25 éves korlátot azért javasolta annak idején, hogy Kádár Jánosról ne lehessen azonnal utcát elnevezni halála után. A trükk bevált, de később újabb trükkök követték. A Puskás Ferenc utca csak Demszky Gábor főpolgármester előterjesztése nyomán kaphatta meg az Aranycsapat kapitányának nevét.

Kádár János (bal szélen) 1949-ben a Megyeri úti stadionban
(Forrás: Fortepan / Kovács Márton Ernő / CC BY-SA 3.0)

A kispesti Wekerletelep városrész Sárkány József hajdani birtokán terül el.

De hogy hívták az utcát korábban? A mai Puskás Ferenc utca egészen sokáig a Határ úttól a kispesti temetőig vezető út része volt. Ezt a hosszú utat 1872-től két évtizeden keresztül Lőrinci útnak hívták, hiszen a temetőn túl már Pestszentlőrinc kezdődött. Az 1890-es években azonban a Sárkány utca nevet kapta. Nem azért, mert sárkányok költöztek erre a vidékre. Az elnevezésnek sokkal prózaibb oka volt: egy kispesti birtokosról, Sárkány József kúriai bíróról kapta a nevét. 1930-ban azonban a forgalmas útvonal Szent Imre herceg út lett. Szentek a 2. világháború után csak elvétve maradhattak a térképen, így 1946-ban Imre herceget nagy költőnk, Ady Endre váltotta az utcanévtáblákon. Ám még az 1940-es években levágták az utca végét, és a lajosmizsei vasútvonaltól a Darányi utcáig terjedő részt Új Temető útnak nevezték el. Ez az útszakasz lett 2007-ben Puskás Ferenc utca. Az elnevezésről szóló sajtóhírekben csupán azt említik meg, hogy az elnevezés motivációja az volt, hogy Puskás a Honvédban játszott, és az utca a stadion mellett található. Az utcanévlexikon viszont úgy tudja, hogy Puskásék ebben az utcában laktak.

A fentiekhez hasonlóan a Ferencváros (FTC) legendás játékosa, Albert Flórián (1941–2011) is az utcaelnevezési szabályok átírásának árán kapott utcát a Fradi felújított stadionja mellett. Mielőtt feltárnánk az elnevezés módját, lássuk, kiről is van szó!

Megbeszélés a Fradi-pályán 1968-ban: balra Albert Flórián
(Forrás: Fortepan / CC BY-SA 3.0)

Az egész életében a Fradiban játszó, 75-szörös válogatott Albert Flórián máig az egyetlen magyar futballista, aki elnyerte a focisták rangos nemzetközi elismerését jelképező Aranylabdát, 1967-ben. Az FTC stadionját 2007-ig Üllői úti Stadionnak hívták, majd ekkor keresztelték el Albert Flóriánról, aki akkor még élt. A labdarúgó halála után a stadion is végnapjait élte, ugyanis 2013-ban elbontották. Helyére emelték az FTC új otthonául szolgáló Groupma Arénát, mely 2014-től egy szponzori szerződés miatt egy francia biztosítócég nevét viseli legalább hét éven át.

Hasonló eljárást alkalmaztak a védett Bérkocsis utca esetében is, aminek egy szakaszát ma már Scheiber Sándor utcának hívják.

Ha a stadionról le is maradt, Albert Flórián emlékét is őrzi egy utca az Üllői úti stadion nyugati oldalán. Több mint egy évszázadig, egészen pontosan 1900-tól 2013-ig ezt az utat Gyáli útnak hívták, hiszen Gyál irányába vezet. Ez az utcanév rajta van a védett közterületnevek listáján. Ezeket az utcaneveket megváltoztatni nem lehet. Elvileg. Hacsak nem dönt úgy a fővárosi közgyűlés, hogy valami trükköt alkalmaz. Nevezetesen azt, hogy a védettséget az utca egy szakaszán megszünteti. Így a kecske is jól lakik, és a káposzta is megmarad. A Gyáli út estében a védett utcanév megmaradt a Keleti pályaudvar és Ferencvárosi pályaudvar közti vasútvonaltól az Illatos útig. A vasút és a Nagyvárad tér között azonban Albert Flórián labdarúgó nevét viseli az utca.

Kíváncsian várjuk, vajon az elvileg 2018-ra elkészülő, a valaha hatalmas tömegeket vonzó Népstadion bontása után felépülő új Puskás Ferenc Stadion mellett lesznek-e utcanév-változtatások. Van néhány védett utcanév a környéken (pl. Verseny utca, Százház utca), lehetne trükközni.