Iskolák közterületen
Hány Iskola utca van a fővárosban? Milyen oktatási intézményekről neveztek el utcát? Hol volt Buda első gimnáziuma és hol létesült az első világi középiskola a fővárosban? Tanszerek és pedagógusok után is kutatunk a főváros térképen.
Miről nevezték el a Hűtőház utcát? Nyilvánvalóan az ott található hűtőházról, hiszen közterületeket gyakran neveznek el az ott álló jelentős épületekről. A tanévkezdés alkalmából ma Budapest térképén az iskolai élethez kapcsolódó neveket keresünk – a Ráday Mihály szerkesztette legfrissebb utcanévlexikon segítségével.
Budapest történetében huszonhét közterület viselte az Iskola nevet valamikor az évek során. Emellett a magyar nevek elterjedése előtt nyolc Schul Gasse ’Iskola utca’, egy Schul Platz ’Iskola tér’ és egy Schulberg ’Iskola-hegy’ volt Pest-Budán. Mi lett ezekből? A vízivárosi Schul Gasse és a békásmegyeri Schulberg ma Iskola utca, míg az óbudai Schul Gasse a Tanuló utca néven ismert. A többi Schul Gasse teljesen új nevet kapott – például az Origó nyelvvizsgaközpont ma a Rigó utcában található, mely az 1800-as évek elején nem csak németül kapta a nevét az itt található iskoláról, hanem egy ideig Oskola utca is volt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dezidor / CC BY SA 3 0)
Mivel az egy városon belül található azonos utcanevek számos kavarodást okozhatnak, a gyakori nevet viselő utcáknak sokszor adnak ritkább nevet egy-egy utcanév-változtatási hullámban. Így mára a fővárosban csak egyetlen Iskola tér maradt, Csepelen. Az itt található Kölcsey Ferenc Általános Iskolát korábban mindenki csak Iskola Téri Iskola néven ismerte: a tér neve visszaszállt a névadó intézményre.
Iskola utcából azonban már több van – szám szerint hat, szétszórva a városban. A valamikori sashalmi Iskola utca ma Elemi utca névre hallgat, hisz korábban az alapfokú iskolát elemi iskolának nevezték. A többi Iskola utcának viszont az oktatástól független nevet adtak. Van viszont egy Iskola köz Kispesten és egy Iskola lépcső a Várban – ezekre lejjebb visszatérünk. A három Oskola utca viszont teljesen eltűnt a térképről.
(Forrás: Wikimedia Commons / Serge Bystro / CC BY 2 0)
Középfokon
Gimnázium utca egyetlen egy van a fővárosban. A Budai Vár aljában, a Halászbástya alatt futó utcát az 1876-ra itt (a Szabó Ilonka és a Gimnázium utcák közötti telken) Miért a II. kerület szerepelt eredetileg a gimnázium nevében? Budapestet 1873-as alapításakor tíz kerületre osztották. Ekkor az I. kerületet a Vár, a Tabán és a Krisztinaváros alkották, míg a II. kerülethez tartozott a Duna partján található Víziváros (itt áll a gimnázium) és Országút. A főváros térképét először 1930-ban rajzolták újra, majd 1950-ben csatolták hozzá a környező településeket. Végül 1954-ben, Háros XXI. kerülethez csatolása során alakultak ki a főváros mai határai. A Víziváros déli része 1950-ben került az I. kerülethez.felépített II. Kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumról nevezték el. Az intézményt Buda 1686-os visszafoglalása után alapították, 1687 tavaszán. Első épülete a mai Hilton Szálló helyén állt, és a Szokullu Musztafa által létesített török iskola, azaz medresze romjaiból építették fel. A jezsuiták vezette iskola össze volt építve a Mátyás templommal, és a mai Hess András térről nyílt.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után a gimnázium többször is költözni kényszerült, míg végül báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével megkezdődhetett az építkezés a Vár tövében. Az iskola ma is itt működik, Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium néven.
(Forrás: Wikimedia Commons / Darkone / CC BY-SA 2 0)
A mai Hess András tér korábban egy tér és egy utca együttese volt. Ezek elnevezései közül több is az itteni iskolához kapcsolódott. A német nevek közül ide tartozik a Gasse bey dem Collegio ’Kollégium melletti utca’, a Collegium Gasse ’Kollégium utca’ és a Schul Platz ’Iskola tér’. Magyarul pedig hívták a teret Iskolaház, Tanoda, és Iskola térnek is. A jelenlegi gimnáziumtól az Iskola lépcsőn felgyalogolva az Iskola utcára, vagy más néven Tanoda utcára lehetett jutni, de a rövid utcácskát 1879-ben átkeresztelték Ibolya utcára. A Tanoda név azonban Újpesten tovább él: az Április 4. teret 1991-ben nevezték át Tanoda térré, az itt található általános iskoláról.
A fővárosi közgyűlés védetté nyilváníthat „helytörténeti és várostörténeti értékű közterületneveket”, melyeket – a rendelet szövege szerint – nem lehet megváltoztatni. Ennek ellenére például 2013-ban a védett nevű Bérkocsis utca egy részét Scheiber Sándor utcára keresztelték át.
A pesti Reáltanoda utca neve azonban elég állandó, 1874 óta nem változott, és ma is rajta van a védett utcanevek listáján. A nevét onnan kapta, hogy itt épült fel az 1854-ben alapított első fővárosi világi középiskola (harmadikként a monarchiában), a Pesti Főreáltanoda – ma Eötvös József Gimnázium.
(Forrás: Wikimedia Commons / TgrBot / CC BY 2 5)
A szakiskolák, szakközépiskolák nem szerepelnek névadóként Budapesten. Van viszont Csepelen Tanműhely köz, amit a hajdani Posztógyár itt található tanműhelyéről nevezetek el.
Kicsik és nagyok
A fiatalabb korosztályok sem panaszkodhatnak – valaha négy Óvoda utca is volt Budapesten, de mára csak egy maradt, Csepelen. Óvodás köz azonban van Kispesten. Az egyetlen Bölcsőde utca pedig a XIV. kerületben van. Kétségtelenül könnyebb megjegyezni ezt a nevet az ide járó gyerekeknek, mint az utca korábbi elnevezését, ugyanis 936. utcának hívták.
Mi a helyzet a felsőoktatással? A főiskolák teljesen kimaradtak a névadók közül, és mára a kollégiumok is kiestek. Mint említettük, a Várban a valamikori Collegium Gasse beolvadt a Hess András térbe – a gellérthegyi Eötvös Kollégiumhoz vezető Kollégium lépcsőt pedig 2013-ban keresztelték át Bartoniek Géza lépcsőnek, a kollégium első igazgatója nyomán. Egyetem tér azonban van, a Belvárosban, az ELTE Jogtudományi Kara előtt. 2000-ben pedig az új egyetemi negyedben, Lágymányoson létesült az Egyetemisták parkja.
(Forrás: Wikimedia Commons / Csurla / CC BY-SA 3 0)
Végül ejtsünk szót egy másik „kihalt” közterületnévről. A Kertészeti Egyetem soroksári tangazdaságába, a Péterimajor városrészbe és az itt található, 1962-ben létesített arborétumba 2001-ig a Tangazdasághoz vezető úton lehetett eljutni. Ekkor azonban az egyetem valamikori docenséről, a paprikanemesítő dr. Túri Istvánról nevezték el az utat.
A munkaerő és az eszközök
Nem csak az intézményekről, hanem a bennük A pedellus ’iskolai altiszt, hivatali szolga’ szót ma nem igen használjuk – ma leginkább iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek, portások és takarítók segítik az iskolai élet lebonyolítását.dolgozó pedagógusokról is neveztek el néhány utcát a fővárosban. A Tanár utca és az Óvónő utca Rákoscsabán fut egymással párhuzamosan. A budafoki Tanító utcából nyílik a Pedellus utca.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jaqen / GNU-FDL 1 2)
Az iskolai eszközök közül is néhány bekerült az utcanévjegyzékbe. A budafoki Pedellus utcából nyílik a Tábla utca. A táblakrétáról kapta a nevét a rákoscsabai Kréta utca, míg a Wekerle-telepen, egy iskola közelében van a Körző utca. Ám a főváros térképén hiába keressük a füzetet, a vonalzót, a ceruzát és a tollat – ezek nem kaptak utcát. Ettől persze még helyük van az iskolatáskában. Ideje bepakolni őket. Mindenkinek jó tanévkezdést kívánunk!
Források
Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z
Fekete Lajos: Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán
94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól