Hová vezethet a szókimondás?
Egy miniszterelnök, akit mindenki meg akart gyilkolni. Egy kőfaragó, aki kápolnát épített. Egy újságíró, aki nem rejtette véka alá a véleményét. Egy miniszter, akinek a szabad vallásgyakorlást köszönhetjük. Mindannyian vesztesek a főváros térképén.
Tudjuk, hogy az utcaátnevezések áldozattal járnak. Amikor új nevet adunk egy közterületnek az egyik kezünkkel, a másikkal elvesszük tőle a régit. Cikksorozatunkban azt vizsgáljuk, milyen utcanevek tűntek el a fővárosban – elsősorban a személyekről elnevezett közterületekre koncentrálva. Az okokat sokszor sejtjük, de biztosat általában nem állíthatunk. Ma brutális gyilkosságokról, szókimondásról, szobrokról és a sóskáról lesz szó.
A síkság győzelme a meggyilkolt miniszterelnök felett
A Zuglón átfutó Róna utcát közel három évtizedig Lumumba utca néven ismerték. Ki volt Lumumba, miért kapott utcát és miért vették el tőle? A kérdés megválaszolásához Afrika szívébe, a Kongó-medencébe kell tekintenünk.
A Kongó hatalmas vízgyűjtőterületére az 1870-es években jutott el Henry Morton Stanley brit születésű amerikai újságíró, Afrika-kutató. A terület feletti ellenőrzést 1885-től a Stanley-t pénzelő II. Lipót belga király vette át, és megalakította a személyes tulajdonában lévő Kongói Szabadállamot. A birtok a lakosság brutális kizsákmányolásának és a nyersgumiból származó jövedelmeknek köszönhetően jelentősen növelte az uralkodó vagyonát. 1908-ra azonban akkora nemzetközi tiltakozást váltott ki a terület kegyetlen igazgatása, hogy a király a belga államra ruházta át az országot. Ekkor vált hivatalosan belga gyarmattá a terület, melyet Belga Kongónak neveztek.
(Forrás: Wikimedia Commons / Imagico, Aymatth2 / CC BY-SA 2.5)
1950-es évek végén lépett színre Patrice Lumumba, aki az ország függetlenségéért küzdő párt vezetője volt. Többször letartóztatták, de a bebörtönzött fiatal férfi végül mégis részt vehetett az 1960-as brüsszeli konferencián, ahol Kongó függetlenségét megszavazták. A júniusi kongói választásokon Lumumba pártja győzött, így ő lett a szabad ország első miniszterelnöke.
Ám alighogy elfoglalta posztját, az országban kitört a fejetlenség. A katonák fellázadtak, belga csapatok érkeztek, majd a leggazdagabb terület, Katanga júliusban kikiáltotta függetlenségét. A rend helyreállítása érdekében a kormány hívására ENSZ-csapatok érkeztek, de ők sem akadályozták meg az ország széthullását. Így Lumumba szovjet humanitárius és katonai segítséget kért és kapott, mely félelmet keltett a nyugati hatalmakban. Az ásványi kincsekben – így urániumban is – gazdag Kongó ugyanis stratégiai fontossággal bírt, elsősorban az Egyesült Államok számára.
(Forrás: Wikimedia Commons / Почта СССР)
Így szeptemberben az ország irányítását katonai puccsal a későbbi diktátor, a nyugati hatalmak által is támogatott Mobutu, Lumumba titkára vette át. Lumumbát végül többszöri bebörtönzés és szökés után 1961 januárjában tisztázatlan körülmények között kivégezték. Családja a mai napig próbálja kideríteni az igazságot, és még a 21. században is derülnek ki újabb titkok a történet kapcsán: Lumumba meggyilkolásában feltehetőleg része volt az amerikai és a brit titkosszolgálatnak is.
(Forrás: Wikimedia Commons / US Navy)
Kongó (a későbbi Zaire) a fentiek következtében a hidegháborús gócpontok egyike lett, ahol a Szovjetunió farkasszemet nézett az Egyesült Államokkal, s Lumumba afféle kommunista mártírhőssé vált a világ szemében. A róna ’síkság, alföld’ szó szlovák eredetű. A magyarba a rovina ’síkság’ vagy a rovná ’egyenletes, sík, lapos’ melléknév nőnemű alakja kerülhetett át.Ennek köszönhetően nevezték át az 1879 óta a Róna utca nevet viselő hosszú utat 1961-ben Lumumba utcára. A név egészen a rendszerváltásig élt, amikor a mindössze tíz hétig kormányzó, szovjetbarát, brutálisan kivégzett miniszterelnök neve is eltűnt, s az utat ismét Róna utcának hívják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jojojoe / GNU-FDL 1.2)
Volt még egy Róna utca a fővárosban, egy csupán két teleknyi hosszúságú kis köz a csepeli homokdombok között. Feltehetőleg a terület parcellázása, azaz az 1930-as évek vége óta viselte a Róna utca nevet, de 2003 óta Csalitos köz névre hallgat. A helyi legendák szerint a névváltoztatást az indokolta, hogy számtalanszor kóvályogtak az apró utcákon teherautók, melyek a Mafilm Róna utcai telephelyét keresték a családi házak között.
A kőfaragót legyőzi a szókimondó
Ugorjunk Afrikából, illetve a rónákról Budapest közepébe! A Józsefváros mélyén találjuk ma a Tolnai Lajos utcát, melyet a Hagymássy Lajos (1837–1902) néven született íróról, tanárról, lelkészről neveztek el 1951-ben. Tolnait a modern magyar irodalom előhírnökének, a magyar realista regény előfutárának tartják. Írói tehetségénél azonban nagyobb visszhangot váltottak ki a nevéhez fűződő botrányok: elsősorban harcos igazmondásáért, írásai leleplező hangvételéért keresték műveit. Kikelt a nagybirtokosság rendszere ellen is – talán ezzel magyarázható, hogy pont 1951-ben kereszteltek el róla utcát a fővárosban. De kitől vette el a helyet?
(Forrás: Wikimedia Commons / Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka, mek.oszk.hu )
A Népszínház és a József utcát összekötő utcát eredetileg Conti utcának hívták, vagy németül Conti Gassénak. A névadó Leopold Antonio Conti vagy magyarosan Conti Lipót Antal (1708, Sopron – 1773, Pest) Magyarországon élő, olasz származású, barokk stílusban alkotó szobrász, kőfaragó volt. Tagja volt a pesti városi tanácsnak is. Első nagyobb munkája a pesti Városháza (volt Invalidus-ház) kápolnája volt. Ő építette a Kőbányán ma is látható Conti-kápolnát annak emlékére, hogy családja túlélte a pestisjárványt. A józsefvárosi utca helyén volt a kőfaragó telke az 1760-as években, így kapta az utca akkoriban a tulajdonos nevét, mely Conti, Kondi vagy Gondi Gasse néven szerepel a korabeli térképeken. A helyesírási változatok jól mutatják, hogy hogyan ejtették ki a kőfaragó nevét.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rlevente / CC BY-SA 3.0)
A szókimondó, akit meggyilkoltak
A Conti utcában található Népszava szerkesztőségből indult utoljára haza Somogyi Béla felelős szerkesztő és Bacsó Béla újságíró 1920. február 17-én. A két férfit az utcán Horthy Miklós burkolt utasítására az Ostenburg-különítmény tisztjei megtámadták, egy autóba tuszkolták, majd megkínozták, megölték, és holttestüket a Dunába dobták. Bár a gyilkosságot a hatóságok felderítették, az ügyet eltussolták.
Miért kellett Somogyinak meghalnia? A korábbi Károlyi-kormány közoktatási államtitkára a fent említett Tolnai Lajoshoz hasonlóan nem rejtette véka alá véleményét. A Tanácsköztársaság utáni időkben nyíltan bírálta a fehérterrort. Ezzel vívta ki a kormányzó ellenszenvét, ami az életébe került.
Somogyi Béla (1868–1920) emlékét – egy néhány évvel ezelőtti szenvedélyes vita ellenére – ma is őrzi egy utca a Józsefvárosban, de korábban összesen tizenkilenc róla elnevezett közterület volt Budapesten. Ezek közé tartozik a rákoshegyi Sóska utca is. Ez a konyhakerti savanyú növény győzedelmeskedett két ember felett is: maga mögé utasította 1953-ban Somogyi Bélát, aki pedig gróf Csáky Albintól vette át a stafétabotot 1945-ben.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dinkum / CC0)
Ki volt Csáky Albin gróf? Ő is a közoktatási tárcánál tevékenykedett, hasonlóan Somogyi Bélához, de ő egészen a miniszterségig vitte. 1888 és 1894 között vezette a vallás- és közoktatási minisztériumot. Minisztersége idején lángolt fel a vita arról, hogy melyik felekezetnek kell megkeresztelnie a vegyes házasságokból származó gyermekeket. Ez a vita vezetett a polgári házasságkötések és a polgári anyakönyvezés kötelező bevezetéséhez (1894. évi XXXIII. tv.), a szabad vallásgyakorlás (1895. évi XLIII. tv.), illetve az izraelita vallás egyenjogúságának elismerését (1895. évi XLII. tv.) kimondó törvények megszületéséhez.
(Forrás: Wikimedia Commons / A Szövetkezett Balpárt arcképcsarnoka, )
Hiába hozott nagyon fontos és haladó szellemű törvényeket Csáky gróf, az ötvenes években a brutálisan meggyilkolt szókimondó Somogyi Béla mégis legyőzte őt – legalábbis Rákoshegyen. De végül egy egyszerű főzeléknövény az ő emlékét is kitörölte a térképről, csakúgy mint a nagyhatalmi érdekekből meggyilkolt kongói miniszterelnök nevét a szemhatárig elterülő síkság, azaz a róna.
Források
Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Patrice Lumumba: the most important assassination of the 20th century
MI6 and the death of Patrice Lumumba
1920. február 17.-én gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát
Hogy Horthy milyen burkolt utasításokat adott és főleg milyeneket egyáltalán nem, azzal kapcsolatban érdemes volna elolvasni Szinai Miklós : Ki lesz a kormányzó? című könyvét.
Meg emlékezni az "egy forrás nem forrás" elvre.
@szigetva: Budapest korabeli etnikai összetételét elnézve? Lehet. :))
Az nem lehet, hogy a Gondi nem úgy tükrözi a kiejtést, hogy [gondi]-nak ejtették volna, hanem úgy, hogy németesen ez volna a [konti], mert a Conti/Konti inkább [khonthi]? (Azt meg tudták, hogy a pasas olasz.)