0:05
Főoldal | Rénhírek
Az utcaátnevezések áldozatai 5.

Merényletek áldozatai a Bizalom utcában

A valamikori Ságvári Endre utcák mai névadói között találunk Kossuth-díjas színészt, falualapító ügyvédet, és egy takarítónő is van köztük. Kalandozásunk során lesz lövöldözés, bombázás és gyilkosság minden mennyiségben. Végül elcsitulnak az indulatok, és csak az úttörők éneke száll az úttörővasúton.

Wenszky Nóra | 2014. december 8.

A főváros utcaneveinek változásaiból szemezgető sorozatunkban legutóbb a valaha Somogyi Béla újságíróról elnevezett utcák között tallóztunk. Ma ismét egy újságírással is foglalkozó, meggyilkolt jogászról elnevezett közterületeken sétálunk virtuálisan – Ságvári Endre nyomába eredünk.

Ságvári Endre
Ságvári Endre
(Forrás: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

Ságvári Endre (1913–1944) életéről és halálról még néhány éve is viták folytak, életének, munkásságának megítélése ma is ellentmondásos. Annyi bizonyos, hogy a főként a baloldali ifjúsági mozgalmakban tevékenykedő, antifasiszta és Sztálin-barát fiatalembert 1944-ben egy cukrászdában próbálták letartóztatni. Az akció lövöldözésbe torkollott, melynek következtében Ságvári Endre és az egyik csendőr elhunyt. A II. világháború után Ságváriról mint mártírról számos intézményt – például iskolát (mint a mai Trefort Ágoston Gyakorlógimnáziumot) vagy termelőszövetkezetet, valamint rengeteg közterületet neveztek el. Ezek az utcák nagyrészt a rendszerváltás után, illetve a 2010-es évek elején új nevet kaptak. Budapesten tizenhat közterület viselte valamikor Ságvári nevét – mára mindegyiket átkeresztelték. Mik lettek az új nevek?

Az első áldozat

Soroksáron már 1965-ben megváltak Ságváritól, akiről az 1940-es években neveztek el utcát. Utcája ma is az Új élet utca nevet viseli. Az Utcanévlexikon annyit ír az elnevezésről, hogy „az utca neve az elnevezés idejének politikai szólamain alapul” (Ráday (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z, p. 598). És hiába merül fel bennünk a gyanú, hogy esetleg a helyi termelőszövetkezetet hívták Új Életnek, nem lesz igazunk. Soroksáron a Dimitrov Tsz. volt – ezt 1977-ben ugyan összevonták a felsőpakonyi Új Élet Tsz. jogutódjával, a gyáli Búzakalász Termelőszövetkezettel – de akkor már több mint egy évtizede élt és virult az Új élet utca. A Ságvári utca előzőleg egyébként Hets Ödön utca névre hallgatott. A Nemzeti Színházban és az Operaházban jogtanácsosként dolgozó ügyvéd, Hets Ödön itt épített fel ugyanis kisebb lakótelepet a 20. század első éveiben.

Búza Barna domborműve a műteremben – az alakok tán az új élet irányába néznek?
Búza Barna domborműve a műteremben – az alakok tán az új élet irányába néznek?
(Forrás: Fortepan)

Helyi hírességek

Sok kerületben az utcanévtáblákon Ságvári Endre helyét helyi, híres polgárok vették át. Újpesten például 1991-ben Lőwy Izsák (1793–1847) tímárról, bőrgyárosról nevezték el az először Part, majd 1925-től Lőwy, 1941 és 1945 között Levente, majd Ságvári Endre utcát. Miért kellett 1941-ben Lőwy Izsáknak mennie a térképről? Mert zsidó volt. Ugyanezért került egyébként az akkoriban még Újmegyer névre hallgató Károlyi-birtokra is, hiszen Pesten nem kapott letelepedési engedélyt. Állítólag az ő nevéhez fűződik az Újpest név megalkotása is: ő volt az első, aki leveleit Újpestre kérte. Lőwy nem csupán az egyik első újmegyeri ~ újpesti lakos és iparos volt, hanem ő építtette fel az újpesti zsinagógát is, valamint ő volt a település első bírája is.

Újpesti zsinagóga – Lővy Izsák éppíttette
Újpesti zsinagóga – Lővy Izsák éppíttette
(Forrás: Wikimedia Commons / Thaler Tamas / CC BY-SA 4.0)

Pesterzsébeten a valamikori Erzsébetfalva egyik alapítójának, Suda János ügyvédnek (1842–1911) állít emléket a sokszor nevet váltott János utca. Az először János utcaként ismert utcát 1936-ban Gömbös Gyula (1886–1936) miniszterelnökről, majd 1945-ben Ságvári Endréről keresztelték el. Csak 1991-ben kapta vissza a települést alapító (Suda) János helyét az utcatáblán.

Ugyancsak hosszú út vezetett a rákosszentmihályi Krenedits Sándor utca létrejöttéhez. Az elsőként Bizalom utcának nevezett utcának 1920-ban a két évvel korábban meggyilkolt Tisza István (1861–1918) miniszterelnök nevét adták. Őt váltotta 1945-ben az ugyancsak meggyilkolt Ságvári Endre. 1991-ben a főváros Weöres Sándor költőről szerette volna elnevezni a kérdéses utcát, de a kerület Krenedits Sándor (1876–1939) főjegyzőnek szándékozott inkább emléket állítani. A hajdani Bizalom utca mostani névadója volt rákosszentmihály közigazgatásának megteremtője, a település egyik felvirágoztatója. Békés nyugdíjasként, 63 éves korában hunyt el.

Budafokon egy helyi gyáros, Dietzl József (1822–1897) vette át újra a stafétabotot Ságváritól. Dietzl József az 1800-as évek közepén a budafoki lankákon telepedett le és pincészetet alapított. Később ő lett az első helyi bornagykereskedő, sőt, a pezsgőgyártásba is belevágott. Az Alsó Sas utcában levő házuktól vezetett a lépcső Budafok belvárosa felé, így az 1930-as évektől 1945-ig a lépcsőt Dietzl lépcsőnek hívták – akárcsak ma.

Szétbombázták a várost – a Csepeli Papírgyár bombázása 1944-ben
Szétbombázták a várost – a Csepeli Papírgyár bombázása 1944-ben
(Forrás: Fortepan / National Archives)

Egyetlen női nevet találunk a volt Ságvári utcák névsorában. A Póth Irén utca a XVIII. kerületi Újpéteritelep városrészben van. Vajon ki volt Póth Irén? Egyszerű takarítónő, aki a mai Táncsics Német Nemzetiségi Általános Iskolában dolgozott. Munka közben egy, a németek által a katedra alá rejtett akna felrobbant, s azonnal megölte a takarítónőt, valamint egy másik ott tartózkodó férfit is halálosan megsebesített. Csom Pál igazgató könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet, s ma az utókor a szerencsétlenül járt fiatal nő emléke előtt tiszteleg. Egyébként az iskola olyan szörnyű állapotban volt az ostrom után, hogy az osztályok egy részét a környező utcákba telepítették át – például a ma Szélső utca névre hallgató Somogyi Béla utcába.

Van még egy nőalak, akit Ságvárival kapcsolatban megemlíthetünk. Kalandozzunk el kicsit a Budai-hegyek irányába, induljunk el a Budakeszi úton! Először elhaladunk a volt Nagy-féle cukrászda (ma Remiz étterem) előtt -- itt érte Ságvári Endrét a halálos lövés. Majd felkaptatunk a hegyre, s mielőtt leereszkednénk Budakeszire, elérjük a Gyermekvasút Szépjuhászné állomását. A mesebeli juhász feleségéről elkeresztelt vasúti megálló korábban Ságvári liget névre hallgatott. Hogy zajlott itt régebben az élet? Pillantsunk bele az Én és a nagyapám című 1954-es filmbe, és hallgassuk az úttörők énekét!

Az egyszerű szavak és a nagyhírű emberek

Egyes kerületekben közneveket találunk a volt Ságvári utcák mai utcatábláin. Kispesten a tulipánról, a Lónyaitelepen a gyöngyvirágról, míg Nagytétényben egyszerűen a földről (vagy esetleg a Földről?) nevezték el az utcákat. Sashalmon Bábos utcának, Albertfalván pedig Érem utcának hívják a volt Ságvári utcákat.

Úttörővasút, Ságvári liget állomás 1965-ben (ma Szépjuhászné)
Úttörővasút, Ságvári liget állomás 1965-ben (ma Szépjuhászné)
(Forrás: Fortepan / Drimbe József)

Hogy lehet, hogy sehol egy ismertebb arc? Nyugodjunk meg, néhány helyen ilyen személyiségek kapták meg Ságvári Endre volt utcáit. A békásmegyeri Ságvári Endre utca 2011 óta Sinkovits Imre (1928–2001) színművész nevét viseli. Rákoshegyen 1991-ben Kotász Károly (1872–1941) festőművészről nevezték el a volt Ságvári utcát. A nemzetközileg is jegyzett művész ugyanis a kerületben lakott.

Kotász Károly: Balaton
Kotász Károly: Balaton
(Forrás: Wikimedia Commons)

Csepelen pedig a Papírgyár mellett futó régi Ságvári utcát ma Popieluszko utcának hívják. A közterület Jerzy Popiełuszko (1947–1984) lengyel katolikus pap emlékét őrzi, aki erőszakos halállal halt meg. Csakúgy, mint oly sokan cikkünkben, és maga Ságvári Endre is, akiről azok az olvasóink, akik voltak még úttörők, biztosan énekelték a Lent hol a tölgyek... kezdetű Ságvári-indulót. A fiatalabbak ennek inkább csak egy átiratát ismerhetik.

Források, további olvasmányok

Ráday Mihály (szerk.)(2013) Budapesti utcanevek A–Z

László Ferenc: „Melyik az igazi?” – Ságvári Endre élete és utóélete

Svéd László: Ságvári Endre mártírumának körülményei dokumentumok tükrében

A Ságvári-dosszié – utóvédharc egy mítosz romjain

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (3):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
8 éve 2015. december 1. 09:55
3 Palotabarát

És kimaradt a rákospalotai (XV. kerület) is, ami 1946-92-ig létezett, előtte-utána Bácska utca volt/lett (még korábban Tavasz utca). Még egy érdekessége van ennek a névnek, hogy ti. az utcanévlexikon szerint egyes névjegyzékekben Dr. Sághváry Endre formában szerepelt. Nekem megvan egy 1946-os határozati javaslat másolata Rákospalota azon utcaneveiről ,amiket meg akartak változtatni, de a Ságvári semmilyen formában nem szerepel benne. Az utcanevek átkeresztelése szempontjából egy izgalmas időszak volt ez: 1945 és 47 között még a köztársasági időszakban zajlott a közterületek "nácítlanítása", azaz a második világháborúban és azelőtt adott vállalhatatlan utcanevek eltüntetése (pl. Hitler, Mussolini stb.) Ebben az időszakban minden szervezet (egyesületek, politikai pártok, szakszervezetek) komoly lobbitevékenységet folytattak, hogy az általuk preferált személyekről nevezzenek el utcákat. "Természetesen" a baloldali pártok voltak fölényben, de mások mellett az eszperantisták is lobbiztak, és sok érdekes névjavaslat is született. Konkrétan Rákospalotán valószínűleg egyedileg nevezték át ezt az utcát (tehát nem volt benne a tömeges átnevezési hullámban), és lehetséges, hogy ennek során egy buzgó, de tájékozatlan aktivista írta ezt a furcsa névvariációt, amiből ha jól tudom a dr. megfelelt a valóságnak, de a vezetéknév pontatlan.

9 éve 2015. július 28. 14:21
2 Galván Tivadar

Valahogy kimaradt az V. kerületi Ságvári tér, amelyet az egykoron itt működött központi házasságkötő terem okán a sokkal stílszerűbb Vértanúk terére neveztek át.

9 éve 2014. december 8. 09:21
1 Galván Tivadar

"Rákoshegyen 1991-ben Kotász Károly (1872–1941) festőművészről nevezték el": Biztos ez? Nem lehetséges-e, hogy mégis Dr. Kotásztól?