Kútba esett a görög terve: nem tudta megvesztegetni az illetékeseket
Utcákat, tereket átnevezni nem csak manapság szokás. A főváros egyik központi tere, a Vörösmarty tér is látott már sok mindent, és hallgatott már sok névre. Egy orcátlan kereskedő még a saját nevét is a térnek akarta adatni, sikertelenül.
Idén 86. alkalommal rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet. Immár 14. alkalommal a gyerekeknek szóló könyveket pedig a könyvhéttel párhuzamosan zajló Gyermekkönyvnapokon mutatják be. Hagyományosan a budapesti Vörösmarty tér a legfontosabb helyszíne a könyvszakma e két fontos eseményének. Mindenütt pavilonok, könyvárusok, dedikálások, előadások. Ki gondolná, hogy a nagy könyves kavalkádnak otthont adó tér neve alig pár évvel idősebb magánál a rendezvénynél?
A piac szó az olasz piazza ’tér, piac, üzlet, tőzsde’ átvétele. Feltehetőleg piaca alakban került a magyarba. Később a szó piacra rövidült, hisz a szó végi -a hangot birtokos személyragnak érezték. A szót nem csak vásárterekre, hanem mindenféle térre, sík területre használták eredetileg. A piac szó etimológiailag azonos a placc szóval, mely a németen keresztül érkezett a magyarba.
A Vörösmarty tér az 1800-as évek elején a Theátrom piaca névre hallgatott. Itt állt ugyanis 1812 és 1849 között a Pesti Városi Német Színház, amelyben főként operákat játszottak, de prózai darabokat is bemutattak – természetesen német nyelven. A színház 1847-ben leégett, de helyreállították. 1849-ben azonban Heinrich Hentzi (1785–1849) vezérőrnagy parancsára Pestet a lakosság megfélemlítésére rendszeresen lőtték a Várból. Ezek a bombák pusztították el a német színházat is. Romjait 1856-ra takarították el véglegesen.
(Forrás: Fortepan / Klösz György / CC BY-SA 3.0)
A harmincadvámot a 12. századtól szedték az országhatárokon és a vámszedő helyeken a kereskedőktől. Az áru harmincadrészét vagy ennek megfelelő összeget kellett átadni a vámszedőknek.
A színház fennállása alatt és néhány évtizedig utána más neveken is emlegették a teret. A színjátszásra utaltak a Játékszín tér, a Deutsche Theater Platz (Német színház tér) és az (Alte) Theater Platz ((Régi) Színház tér) nevek. A Dreysigt Platz (Harmincad tér) név pedig a vámszedőkre emlékeztetett. Ugyanis a tér északi oldalán, a mai Gerbeaud-ház helyén állt a harmincadhivatal épülete. A Vörösmarty térről nyíló rövid kis utcát a mai napig Harmincad utcának nevezik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Tambo / CC BY-SA-3.0)
A tér átnevezésének gondolata a színház pusztulása után felmerült. No nem az illetékesekben, hanem a tér egyik lakójában, név szerint Lyka Demeter Anasztáz görög bőrkereskedőben. Az elhatározást tett követte, és a kereskedő azzal a kéréssel fordult a városatyákhoz, hogy egy nagyobb, a városnak felajánlandó pénzösszegért cserébe kereszteljék el a teret róla.
A városvezetők sokáig tanakodtak. A kérés ugyan meglehetősen szokatlan és arcátlan volt, de a pénzre égetően szüksége lett volna a városnak. Ám a kérvény érkezésével egy időben az uralkodónak, Ferenc Józsefnek leánya született, akinek a Gizella Lujza Mária nevet adták. Így tehát adva volt a feladat: Gizelláról is el kell nevezni egy méltó közterületet. A vitában végül is a Gizella-pártiak győztek. A soknevű Színház teret 1874-ben Gizella térré nevezték át, és a város ezzel elesett a görög kereskedő pénzétől.
Ám változtak az idők, a királyság megszűnt. A város vezetői a valamikori uralkodók nevét igyekeztek eltüntetni a térképről legalább részben, hisz így is nagyon sok maradt. 1920-ban így a teret nagy költőnkről, Vörösmarty Mihályról keresztelték el. Annak is oka van, hogy miért pont róla.
A tér közepén emelkedik ugyanis 1908 óta Kallós Ede és Telcs Ede szobrászművészek monumentális alkotása, Vörösmarty Mihály szobra. A carrarai márványból készült szobrot közadakozásból emelték. A szobor pedig a Ferenc József lányáról elnevezett Gizella téren állt. Így amikor felmerült a tér átnevezésének lehetősége, nem kellett sokat gondolkodni, kinek a nevét kapja Pest egyik központi tere.
A hajdani forgalmas Gizella tér ma már sétálóutca. Ám a gyalogosok időről időre ellepik a teret – például a karácsonyi vásárok idején. Cikkünk megjelenésekor pedig a könyves pavilonok között hömpölyög itt a tömeg, a 86. Ünnepi Könyvhét és a 14. Gyermekkönyvnapok alkalmából.
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)
Források
Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.)
Török András: A nagy Budapest könyv
Budapest lexikon
Ezt a történetet Lyka önajánlkozásáról magam is ismertem, de van azért benne néhány ellentmondás. 1874-ben Gizelláról nem annak születése, hanem házasságkötése miatt nevezhették el a teret, ő ugyanis 1873-ban férjhez ment (1856-ban született).
Ekkor (1874-ben) azonban Lyka már három éve halott volt. Ettől függetlenül történhetett minden úgy, ahogy a legenda tartja, de egyszer utána kellene nézni, hogy is volt valójában.