Angol hatás a magyar helyesírásban?
Olvasónk azt figyelte meg, hogy gyakran írják nagy kezdőbetűvel a nemzetek, nemzetiségek neveit. Azt kérdezi tőlünk mi ennek az oka. Egyértelmű választ persze nehéz adni, de körbejártuk a kérdést.
M. tette föl nekünk a következő kérdést:
Nekem a következő lenne a kérdésem: miért írják egyre többen nagybetűvel a nemzetiségek neveit? Egyre többször lehet ezzel találkozni az interneten, és elég idegesítő. Pl. a Görög tengerparton nyaraltam, az Angolok, stb., ahelyett, hogy a görög, vagy az angol. Kezdetben még csak kommentekben láttam ilyet, de már hírportálok címeiben is előfordul, pl. Az Ukrán elnök, és ehhez hasonlók. Pedig ezeket elvileg újságírók írják. Miért terjed ez a szokás? Az idegen nyelvek tanulása hathat így az emberekre? Mert ugye az angolban és a németben is nagybetűvel írják a népek neveit. De miért kell ezt nekünk átvennünk?
A megfigyelést meg tudjuk erősíteni: mi is gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a nemzetiségek neveit nagy kezdőbetűvel írják: Elmentünk nyaralni a Görög tengerpartra; Az iskolában Angolul és Németül tanultam; Peter egy Angol fiú. De miért nem jó ez így? – A magyar helyesírási konvenciók szerint csak a tulajdonneveket kezdjük nagy betűvel – ezek pedig nem tulajdonnevek, sőt, néha nem is főnevek, hanem melléknevek.
Olvasónk azt a költői kérdést teszi föl, hogy miért gyakori ez az írásforma. (Azt nem tudjuk, hogy valóban terjed-e; ennek bizonyítására korpuszvizsgálatokat kellene készíteni.) És meg is válaszolja a kérdését: lehet az idegen nyelvek hatása, hiszen az angolban, a németben ezeket tényleg nagy kezdőbetűvel kell írni. Ez jó tipp; korábban már mi is írtunk hasonló jelenségekről, amikor az angol helyesírásnak a magyarra tett lehetséges hatásait vizsgáltuk.
A nagy kezdőbetű mint tipográfiai eszköz használatos a fontos dolgok kiemelésére (Én Szeretlek Téged), illetve valamilyen elvont dolog megszemélyesítésére is (az Eszme). Ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy egyfajta írásbeli „nyelvi tiszteletadásról” van szó: aki nagy kezdőbetűvel írja a nemzetek, nemzetiségek neveit, az elvont fogalom magasztosságát akarja kifejezni: a Magyar Nép, az Orosz Lélek stb. (Ilyen formákat irodalmi, illetve publicisztikai szövegekben is láthatunk.) És mivel arról mindenkinek van intuíciója, hogy a helyesírás egységes, így lesz az Albán Nemzet mintájára nagy kezdőbetűs a Görög tengerpart is.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Másik lehetőség az, hogy az országnevek hatnak a nemzetiségek nevére. Az országok neveit, minthogy tulajdonnevek, nagy kezdőbetűvel kell írni magyarul: Magyarország, Görögország, Amerikai Egyesült Államok. Talán ezekből is levonható az a téves következtetés, hogy a magyar, görög, amerikai szavakat is nagy kezdőbetűkkel kell írni.
Magyar nyelvű szövegekben viszonylag gyakori az a jelenség, hogy olyan szavakat is nagy kezdőbetűvel írnak, amelyek nem tulajdonnevek; ilyenek az ünnepek nevei és a hónapok, évszakok, napok nevei is. Ezek mindegyike lehet angolszász hatás, ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy a magyar nyelvtan „tulajdonnév” kategóriája nem egykönnyen ragadható meg, valahogy nem egyezik a nyelvi intuíciónkkal, és ez indokolja a nagybetűk használatát.
@hun: Ilyen névvel előbb magamba néznék
@El Vaquero: "a Word, ha elkezded írni az évet, felajánlja a mai dátumot, ráadásul helyesen írva": Há' mosmá' ügön, ahogy a viccbeli székely mondta. De azelőtt nem tette, hiába volt a wördbe a Simonyi Csárli a főkonstruktőr.
@Galván Tivadar: jó, de itt nem volt benne pont. Ráadásul a Word, ha elkezded írni az évet, felajánlja a mai dátumot, ráadásul helyesen írva, ezért nincs nagyon mentség ebben a számítógépes és internetes korban a dátumok, keltezés helyesírástól eltérő írására.
@Galván Tivadar: te meg genetikusan selejt
A hónapok, napok nagy kezdőbetűs nevei nem feltétlenül az angol hatás eredménye.
A helyesírás ellenőrzők ugyanígy ludasak ebben. Az évszám után írt pontot úgy értélemzték, hogy ott vége a mondatnak, ami utána következik azt mindenképpen nagybetűvel kell kedzdeni.
A hét napja ugyanemiatt lett nagy kezdőbetűs.
@Galván Tivadar: Csak éppen akiknél ezt láttam, még pontot sem tettek az évszám után. :)
@El Vaquero: "ebben a 2014 Április 24-ben semmi angol vagy idegen hatás nincs" Nincs, ebben csak a Májkroszoft Wörd ama fergeteges baromsága ismerhető föl, hogy a pont után nagybetűvel folytatta, akár kellett, akár nem. A Magyar meg genetikusan trehány, nem javította ki, sőt, egy idő után azt hitte, hogy úgy kell.
@Sultanus Constantinus: ebben a 2014 Április 24-ben semmi angol vagy idegen hatás nincs. Inkább mintha a kiejtést követné, és abból indulna ki, hogy az április tulajdonnév és nem köznév.
@Fejes László (nyest.hu): Na jó, hát a sorrend kivételével (az azért már nagyon durva lenne, így ezt ők is érzik, hogy nem helyes), de a többiben igen.
@Sultanus Constantinus: „Olyan "újságíróval" is találkoztam már, aki pl. úgy írta a dátumot, hogy "2014 Április 24" --- ez pedig egyértelműen az angol hatása” Aha. Különösen a sorrend. :)
"Pedig ezeket elvileg újságírók írják."
Na ez az, hogy ELVILEG. Gyakorlatilag meg lehet, hogy még gimnáziumi érettségiük sincs...
"Másik lehetőség az, hogy az országnevek hatnak a nemzetiségek nevére."
Igen, erre én is gondoltam már, annál is inkább, mert néha én is elkövetem ezt a hibát. Magamról viszont tudom, hogy azért, mert közben az ország neve jár a fejemben.
Egyébként ez a rossz szokás nem csak a népnevekre, hanem a dátumra is kiterjed. Olyan "újságíróval" is találkoztam már, aki pl. úgy írta a dátumot, hogy "2014 Április 24" --- ez pedig egyértelműen az angol hatása (ami már sajnos a spanyolt is megfertőzte, mert elvileg ott is kisbetűsek a népnevek és a hónapnevek, sőt, a címek is az első szó kezdőbetűje, ill. a benne lévő tulajdonnevek kivételével, de hát az angolmajmolás nem csak nálunk divat).