0:05
Főoldal | Rénhírek

Hagyjuk a rizst? Rizset? Rizsát?

Gyors internetes kereséssel találunk ugyan kb. 4% rizset és kb. 25% rozsot előfordulást, de ezek nagy része a „helyes” alakot firtatja. Mi okozhatja a bizonytalanságot?

Kálmán László | 2014. március 31.

Két olvasónktól is megkaptuk nagyjából ugyanazt a kérdést, egy „M” monogrammot használótól ebben a formában:

Melyik a helyes: rizset vagy rizst? A helyesírás ellenőrző máris aláhúzza, de nem értek egyet vele. Hiszen kötőhanggal sokkal könnyebb kiejteni. Nem? És nem torzul a t előtt álló mássalhangzó sem. Mi a helyzet a "rozs" szóval? Édes "ékes apanyelvünk"!!!

És egy névtelen olvasótól így:

A rizst és rizset használatán vitatkoztunk a minap. Nem értem, miért ne lehetne jó az utóbbi is. A kiejtést könnyítő kötőhang miért okoz egyeseknek visszatetszést? Pont olyan, mint a rozst vagy rozsot. Nem?

Érdekes, hogy mindkét olvasó a kötőhangzós rizset alakot veszi védelmébe, amit egyikük esetében a helyesírás-ellenőrző program kifogásolt, másikuknál pedig „egyesek”. Vajon miért van egyáltalán bizonytalanság, ingadozás ebben az esetben, és hogyan oszlik meg a két alak használata? És mi van a rozzsal? A válasz: a Szószablya webkorpuszban sem a rizset, sem a rozsot alak nem fordul elő, pedig az mintegy másfél milliárd szót tartalmaz (2003-ból). Gyors internetes kereséssel találunk ugyan kb. 4% rizset és kb. 25% rozsot előfordulást, de ezek nagy része olvasóinkhoz hasonlóan éppen a „helyes” alakot firtatja.

Rizst vagy rizset?
Rizst vagy rizset?
(Forrás: Wikimedia Commons / Sadik Khalid)

Mit tehetek hozzá ehhez? Annyit, hogy a szibilánsra (s, sz, z, zs) végződő magyar szavak közül a gyakoriak után nem áll kötőhangzó: hús ~ húst, gáz ~ gázt, rész ~ részt. Kivételek persze az ún. nyitótövek, amelyek mindig kötőhangzóval, méghozzá alsó nyelvállású (nyílt) kötőhangzóval, tehát a-val vagy e-vel állnak: vas ~ vasat, méz ~ mézet, rossz ~ rosszat. Ugyanakkor a zs-végű tövek nagyon ritkák a szibilánsra végződő tövek között (előfordulásuk szempontjából kb. 3 ezrelék az arányuk, és a tövek számát tekintve sem sokkal gyakoribbak). Így aztán ezeknek a viselkedéséről minden anyanyelvi beszélő nagyon kevés tapasztalattal rendelkezik. Feltehető, hogy ebben az esetben nincs olyan általános szabály a magyarban, amelyik minden szibilánsra végződő szótőre vonatkozna, hanem csak a gyakori, -s, -sz, -z végződésű tövek esetében van biztos tudásunk. Hogy a -zs végű tövek hogyan viselkednek, azzal kapcsolatban bizonytalanok vagyunk, bár az írásos források egyértelműen a kötőhangzó nélküli változatok uralmát mutatják, akár csak a gyakori szibilánsokra végződő tövek esetében.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (18):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
8 éve 2014. április 2. 00:33
18 szigetva

@pocak: Beregszászon figyeltem meg (már jó rég, még a Szovjetunióban), hogy azt mondják, "oroszot".

8 éve 2014. április 1. 22:31
17 pocak

@Fejes László (nyest.hu): ja, de én azt, hogy "rozsot" még sose hallottam, úgyhogy ez fel sem merült bennem. :)

a tényéros (tányéras) linket köszi, rémlett, hogy írtatok már róla, de odáig nem jutottam, hogy rákeressek.

8 éve 2014. április 1. 08:48
16 El Vaquero

@Krizsa: jajj, ne fárasszál már. Magasabb a hangzása... persze, csak vigyázz, nehogy a párnára folyjon a nyálad, miközben ilyen szépeket álmodsz. A sztenderd köznyelvi magyar az íratot-ot is rövid i-vel ejti. A degenerációt te látod bele. Elárulom, hogy az íráskép mindegy, mert a beszélt nyelv nem az íráskép felolvasása, hanem az írott nyelv a szóbeli nyelv leirata. Amit kimondunk, azt írjuk le, és nem azt mondjuk ki, ami le van írva. Régen, mikor még sok volt az írástudatlan, ők is beszélték, tudták a nyelvet, pedig azt sem tudták, hogy hogyan írják, vagy hogy adott esetben azonos hangalakú szavakat többféleképpen is írnak. Az írásképhez ragaszkodás egy torz, álműveltkedő, akadémiai szemlélet.

8 éve 2014. április 1. 08:09
15 Sigmoid

Há ez de hülyeség má, mindenki tudja hogy a rizsa az nem szibilánsra végződik hanem magánhangzóra!

8 éve 2014. március 31. 20:28
14 Krizsa

@El Vaquero: 1. Ha ugyanazt ejtjük, akkor a szó "degenerált" (többértelmű). Ha elszaporodnak a degeneráltak, akkor... mesebeszéd, hogy a mondatból megértjük, mert a mondat 1-3 szavas is lehet. Tehát az épeszű magyar agy sok mindent megtesz azellen, hogy ne szaporodjanak el. A magyar (a szláv-magyar protonyelv) ugyanis nagyon ősi nyelv, amiből csak a szláv csomag változott azóta sokat, a magyar nyelv sokkal kevesebbet.

A fojt nem folyt, mert NEM azonos a hangzása. Budapesten sem azonos. Az Ly környezetében mindig magasabb a hangzás.

Az írat nem irat, mert a hosszú í nagyon más.

Az a tény, hogy különböző értelmű szavaknak is lehet azonos alakjuk (pontosabban kiejtésük) már eleve gyanús arra, hogy hasonló értelmű szavakról van szó.

A gyöknyelvész még KÜLÖNBÖZŐ nyelvek esetén is 90%-os biztonsággal mutatja ki, hogy az azonos kiejtésű szavak rokonértelműek. Hogyan mutatja ki? A közös mássalhangzó váz (a legstabilabb hangváltozásokat mindig megengedve) már 50-60%-os rokonságot jelent. Ha a másik nyelv is gyöknyelv (értsd: flektált gyökszavaik és azoknak nagy szóbokraik vannak), akkor a szavak rokonsága 90%-ra ugrik fel.

Mik az ismert, ma is élő gyöknyelvek?

Finn, magyar, héber, arab, néhány észak-afrikai nyelv, a szanszkrit és dravida nyelvcsoport. A szláv nyelvek ma már nem gyöknyelvek ugyan, de a gyökvázak és a flektált gyökszavak ma is kimutathatók bennük (habár ez nem könnyű feladat).

8 éve 2014. március 31. 20:14
13 zsuzsi965

Monogrammot? Szerintem monogramot!

8 éve 2014. március 31. 15:34
12 El Vaquero

@Krizsa: miért, ki mondja, hogy különböző szavakat nem lehet azonosan ejteni? Rozst-rost, írat-irat, fojt-folyt? A mondat értelméből úgyis kiderül.

8 éve 2014. március 31. 15:23
11 Krizsa

@tenegri: Wikiszótár (nem érdekes, hogy miben van igaza, előfordul, hogy igaza van): Eredet [rizs < germán: ris, reis (rizs) < görög: oriza (rizs) < dravida: arisi (gabona)]

Na, akkor a héber órez = rizs, arizá = csomagolás. Minden aprószemű gabona csak csomagolt lehet, a rizst még messziról is hozták, tehát 95%, hogy a csomagolás a szó eredeti értelme.

Mi volt előbb, a görög, vagy a héber? Az utóbbi.

A rizs a magyarban még szerintem is jövevényszó (a németben is).

I hang van benne. A rozsban meg O. A ragok kötőhangjának megválasztását (vagy elhagyását) az agyunk is befolyásolhatja: az I-hez jobban illik a gyors kiejtés. S nem is Zs-t, hanem S-et ejtünk a 'rizst" szóban. De a "rozst" már azért is kevésbé jó, mert 'rost"-nak ejtenénk, s annak más jelentése van.

8 éve 2014. március 31. 14:04
10 tenegri

@Krizsa: Már csak ez nem világos, hogy a rizs mitől gyors és hirtelen, a rozs meg mitől állandó és tartozkodó... Biztos már a magyar ősemberek is _gyors_rizs(e)t főztek műanyagzacsiban és ha megéheztek elég volt _hirtelen_ leugrani érte a szupermarketbe :) Gyorsrozs(o)t meg nem lehetett kapni, így annak a fogyasztásától _tartózkodtak_ és _állandóan_ hiányérzetük volt.

8 éve 2014. március 31. 13:57
9 Krizsa

Gyöknyelvészet, 88. old.

Magánhangzók hanholják be a gyökvázak jelentését:

A-Á: befejezett dolog / cselekvés

E-É: adott dolog, ami van, főnév

I-Í: most történik, már éppen nincs

O-Ó, Ö-Ő: védelem, folyamatos cselekvés

U-Ú, Ü-Ű: állandósult állapot, elpusztult

A magánhangzók differenciálják a gyökváz értelmét.

A láncragozó nyelvek egy mássalhangzós képző / ragjainak magánhangzói ált. a gyökszó értelmét hangsúlyozzák - ez a magánhangzó harmónia egyik "értelme" (magyarázata).

A WR váz közös értelme: harc, védekezés. A magyarban nem jelöljük a W-t, de a legtöbb V-vel kezdődő szavunk valójában W-t tartalmaz: var-as / vár-ak, vár-as és vár-os / ver-es, ver-és / vér-es / vir-ág, vir-ul / vör-ös.

8 éve 2014. március 31. 13:35
8 Fejes László (nyest.hu)

@pocak:

„ a "rizs" nyitótő, aki nem, annál meg nem”

Ennyire nem egyszerű a helyzet, mert rozs vs. rozsot, nem rozsat...

„Hasonlóan remek dolog a "tányért" vs. "tányérat", azon már hallottam embereket rendesen összeveszni.”

www.nyest.hu/hirek/tanyerat-egy-jegkrem-a-tet

8 éve 2014. március 31. 13:33
7 El Vaquero

@Krizsa: hüpp, ezt jól megkaptam. Pedig csak kellett egy gut, besser, Gösser típusú hármas.

 

@szigetva: nem értesz a gyöknyelvészethez. Ha olvastad volna Krizsa 1038 oldalas művét, akkor tudnád, hogy vannak benne magánhangzógyökök is. Csak a hagyományos nyelvészekkel karöltve összefogtatok szegény ellen, és kiközösítettétek, nem méltatjátok a munkáját. Azért tudod ám...

8 éve 2014. március 31. 13:11
6 szigetva

@Krizsa: Eddig mintha az lett volna, hogy a magánhangzók egyáltalán nem számítanak. Most mégis?

8 éve 2014. március 31. 12:51
5 Krizsa

@LvT: Igen! Rizst, de rozsot. Miért? Mert az 'i' gyorsaságot (időt, hirtelenséget) kódol az agyunkban,, az 'o' viszont tartózkodást, állandóságot. Nemcsak ebben a két szóban, hanem kozmopolita módon, tehát általában, minden nyelvben.

@El Vaquero: Mivel Te nem a saját neveden szerepelsz, mint én, amit csinálsz, az neveletlenség.

8 éve 2014. március 31. 12:41
4 Martha

Elfogadom természtesen, hogy a helyes "rizst", de én akkor is azt mondom "add ide azt azt a zacskó rizset", nem a rizst teszem a levesbe, hanem a rizset. A mássalhangzó torlódást, ha lehet én egyénileg, privát beszélgetéseimben, ha jól hangzik, feloldom. (De csak a -zs szibiláns esetében rúgok ki a hámból)