Mi a franc?
„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.
Árpád nagyon egyszerű kérdést tett fel, bár lehet, hogy a válasz meg fogja lepni.
Lenne egy olyan kérdésem, hogy mi vagy ki egyáltalán ez a franc, esetleg hol található ez (helység esetén)? :-) Az emberek szokták mondogatni a másiknak, hogy „Menj a francba!”, „Ki a franc ez?”, „Hol a francban van...” stb. :-) Sose tudtam eldönteni, hogy mi a franc ez a franc vagy egyáltalán merre van ez a Franc nevű „helység”. :-)
Önök szerint mi lehet a franc szó és mi állhat mögötte, hogy ilyen sokan emlegetik? Esetleges helység esetén merre keressem Francot? :-)
Árpád, Ön jó nyomon jár, bár nem helységről, de helyről van szó: Franciaországról. A kapcsolat persze nem közvetlen, ezért kicsit távolabbról kell kezdenem.
A mi a franc, menj a francba és más hasonló kifejezésekben a franc már csak amolyan hangulatjelölő szó, egyetlen funkciója, hogy jelezze a beszélő indulati állapotát, meg persze a regisztert is (könnyen találhatunk hozzá hasonló más kifejezéseket, amelyek enyhébbek, és olyanokat is, amelyek durvábbak: ezek közül az indulat foka és a regiszter közvetlensége szerint válogathatunk). Eredetileg azonban egészen más volt a használata. Az indulati töltése abból származik, hogy átkokban használták. Így formailag még ma is az átok jegyeit viseli magán ez a kifejezés: A franc essen bele! Ezt ma már inkább káromkodásnak érezzük, vagyis a meglepetéssel vegyes düh kifejezésének, de a formája elárulja, hogy eredetét tekintve bizony átok: valami nagyon rosszat kívánt valakinek, aki azt akarta, hogy az illetőbe essen bele a franc. A franc ugyanis egy betegség neve volt, mégpedig a szifiliszé. Egyáltalán nem kivételes jelenség (akár a magyarban, akár más nyelvekben), hogy az átkok formailag azt az óhajt fejezik ki, hogy valakit sújtson valamilyen csúnya betegség. Például a frász régi jelentése ’görcsroham’, a fene pedig ’fekélyes betegség’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Gilbert Bochenek / CC BY-SA 3.0)
De mi köze a szifilisznek Franciaországhoz? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint az, hogy ezt a betegséget először (a 15. században) a francia király (VIII. Károly) seregében azonosították. Ezért a világon mindenütt „francia betegség” néven kezdték először emlegetni (a spanyolnátha vagy a hong-kongi influenza esetéhez hasonlóan). A magyarban a Francia szó akkoriban még magát az országot jelentette, amelynek melléknévi alakja franc volt, tehát a szifiliszt valószínűleg franc kórnak mondták (bár ez írásban nincs dokumentálva, csak a franc alak).
Érdekes cikk volt. Abban eddig is majdnem teljesen biztos voltam, hogy etimológiailag a franciához van köze, de a mögöttes történetet nem ismertem.
„A francnyavalya (szifilisz, luesz, bujakór). Nemcsak magyarul, németül és olaszul is francia betegség, morbus gallicus, a franciáknak bezzeg olasz vagy nápolyi kórság. A kór nevei mutatják elterjedésének útvonalát, Németországba francia zsoldosok hurcolták be, ők viszont Olaszországban szedhették föl; és tovább, a lengyeleknek német nyavalya, az oroszoknak lengyel. A spanyoloknak portugál (vagy karibi), a portugáloknak és a hollandoknak spanyol. A skótoknak angol kór, a tahitieknek brit. A törökök frank, vagy bölcs általánosítással keresztény betegségnek hívták. A perzsák viszont török nyavalyának.”