0:05
Főoldal | Rénhírek

Az édeni gyümölcs

Az ’édenkert’ jelentésű „paradicsom” szó már az Ószövetségben előfordul – a növény viszont csak Amerika felfedezése után került Európába. Házi szakértőnk az elnevezés történetéről ír.

Kálmán László | 2013. szeptember 19.

Az Európába messzi földekről bekerült ehető növények elnevezése visszatérő gondot okoz olvasóinknak. Valóban, minél népszerűbb az ilyen gyümölcs vagy zöldség, annál többféle elnevezést találunk rájuk nyelvenként, vagy akár egy nyelven belül is. Már írtunk a burgonya rengeteg elnevezéséről a magyarban (mint krumpli és pityóka) és más nyelvekben. Most akkor jöjjön a paradicsom. Például Jánost érdekli, mi köze a gyümölcsnek az édenkerthez:

A paradicsom szó eredete nagyon foglakoztat, de nem találtam elég hiteles magyarázatot rá. A Wikipédián is csak annyi van, hogy a paradicsom gyümölcs ugyanaz, mint a paradicsom almája (ami a tudás fájáról származik). Az időrendiség ami nekem problémát okoz: a paradicsom gyümölcs Amerikából származik, az ószövetség viszont régebbi írás, ahol az édenkertet jelenti, a gyümölcsöt viszont almának hívják és nem paradicsomnak. Ezek szerint Amerika felfedezéséig a szó egy nem létező kitalált gyümölcsöt jelölt? Aztán a felfedezés után lett a gyümölcs neve a paradicsom? Az angolban pl. eléggé eltérő a két szó: tomato és paradise. Nálunk miért ugyanaz?

Szóval nagy a zűrzavar. Kezdjük a legegyszerűbbnél: nem, Amerika felfedezéséig (pontosabban: a paradicsom Európába kerüléséig) a paradicsom szó nem jelentett semmiféle gyümölcsöt, se valódit, se képzeltet, hanem ’Éden’ volt a jelentése. (Hogy maga az Éden szó mit jelent, ne firtassuk: még azt sem tudjuk, hogy helynévként, vagy pedig egy nagyjából ’termékeny’ értelmű jelzőként használja-e a Biblia.)

Az ’édenkert’ jelentésű paradicsom szóról szintén volt már szó a Nyesten. Vándorszó, héberül pardesz-nek hangzik, de az, hogy ebben a szóban nem három, hanem négy tőmássalhangzó van (p-r-d-sz), árulkodik arról, hogy a héberben is jövevényszó. (A sémi tőszavakban mindig három, egyes esetekben két tőmássalhangzó van.) Méghozzá iráni eredetű, az Aveszta nyelvében pairi-daêza alakban fordul elő. (Az Aveszta a zoroasztriánus, vagyis Zarathusztra tanain alapuló vallás szent irata, ami az i. e. 6. századból vagy annál korábbról származik. Azt a kelet-iráni nyelvet nevezzük avesztainak vagy az Aveszta nyelvének, amelyen írták.) Ez az összetett szó azt jelentette, hogy ’bekerített hely’, szó szerint ’körülépített’. Előtagja, a pairi ugyanabból az indoeurópai tőből származik, mint a görög peri- ’körbe’, utótagja pedig az indoeurópai *dheigh- ’épít, alakít’ tőből (ennek utóda például a latin fingere ’alakít’ és figura ’alak, forma’, vagy az angol dough ’tészta’). Jegyezzük meg, hogy a szláv nyelvekben az Éden neve egy kissé bizonytalan, de feltehetően szintén iráni eredetű raj tő.

Nem mindenhol az édenkertet jelölő szóból lett a paradicsom nevű gyümölcs neve. Például János is említi, hogy az angol tomato egészen máshogy hangzik. Azért, mert ez a gyümölcs spanyol nevéből (tomate) származik, márpedig a spanyoloknak érthető módon részük volt a gyümölcs európai elterjesztésében. A spanyol tomate szó a náhuatl nyelv tomatl szavának átvételéből származik. (A náhuatl nyelv az uto-azték nyelvcsalád egyik legfontosabb nyelve, a klasszikus azték közvetlen leszármazottja.) Minden bizonnyal hasonló az eredete a csokoládé és az avokádó szavaknak is (spanyol chocolate és aguacate, mindkettő egy-egy -atl végű náhuatl szóból).

Paradicsom
Paradicsom
(Forrás: Wikimedia Commons / Luc Viatour / GNU-FDL 1.2)

De mi köze az Édennek a paradicsomhoz mint gyümölcshöz? A paradicsom hatalmas sikert aratott egész Európában, szépsége és íze mindenkit elbűvölt. Alakja az almára emlékeztette azokat, akik megismerték (ezt az olasz neve is mutatja: pomodoro < pomo d’oro, ’aranyalma’), ízét pedig „mennyeinek” találták, innen származhat a bibliai képzettársítás. Valószínűleg a ma már régies német Paradeisapfel ’paradicsomi alma’ elnevezés alapján hívják magyarul is paradicsomnak. Egyes szláv nyelvekben az Éden szláv nevéből (raj) alkotott kifejezéssel jelölik: horvát rajčica, cseh rajče, máshol a német vagy az olasz nevek átvételével: orosz tomat, szerb paradajz, lengyel pomidor.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
5 éve 2013. szeptember 23. 09:58
11 kalman

@Janika: Nem vagyok indoeurópai-szakértő, de a görög "peri" és a "para" állítólag két különböző PIE tőből származik. Gyanús a dolog, mert hasonló lehetett a jelentésük ("*per(i)/*per(ti)" > lat. pre/per, germ. "fyr/ver", viszont "*pəra" > germ. "fora"). Mivel már a PIE alakok is kikövetkeztetettek, nyilván nem spekulálnak a további összefüggéseiken, mert azok teljesen adatolhatatlanok lennének. Ez gyakran előfordul az indoeurópai (és más) történeti nyelvészetben. (Például a PIE szó eleji mássalhangzó-torlódásokról azt szokták gondolni, hogy azok több morféma összeolvadásából alakultak ki, de mivel a további felbontásukat reménytelen adatolni, ezekkel nem foglalkoznak komolyabban.)

5 éve 2013. szeptember 20. 11:38
10 Kétel-Kedő

"Az időrendiség ami nekem problémát okoz: a paradicsom gyümölcs Amerikából származik, az ószövetség viszont régebbi írás, ahol az édenkertet jelenti, a gyümölcsöt viszont almának hívják és nem paradicsomnak."

A Bibliában nincs almaként megnevezve a tiltott gyümölcs.

Mózes első könyve 3. fejezet:

"1

A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?

2

És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;

3

De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.

4

És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;

5

Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.

6

És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék."

5 éve 2013. szeptember 20. 09:55
9 Fejes László (nyest.hu)

@Janika: „Az lehet tudni, hogy paradicsomban a para, mint előtag hasonló értelemben szerepel, mint mondjuk a parajelenség, paraolimpia, parabola? Azaz valamilyen eltérő dolgot jelent. tehét a paradicsom az egy másmilyen "dicsom"? Vagy ezn már kinyomozhatatlan?”

A para- görög előtag: www.nyest.hu/hirek/mi-az-a-paraszolvencia , www.nyest.hu/hirek/paralimpia-es-paralimpikon

Ráadásul: „Előtagja, a pairi ugyanabból az indoeurópai tőből származik, mint a görög peri- ’körbe’”

Tehát a görögben láthatóan más alakban szerepel az adott elem, és itt az előtag kb. ’körbe(kerített)’ jelentésben fordul elő.

5 éve 2013. szeptember 20. 09:42
8 Krizsa

Az XLM váz a magyarban:

alma (kerek, élénk színű),

elme, elemi-élmény,

ólom ("örökös")- élemedett,

alom-Álmos-álmos-alamuszi

Nézzük a héberben, magyar fordításban: VILÁG

(héberül, olám, aámul ALMA),

némaság (álom),

erőszakos (elemi),

halhatatlan (örök),

névtelen-ismeretlen,

özvegy (egyedülálló).

S pontosan: a héber tapúah ec = alma-fai. Vagyis "felfújt" (kerek) a fáról".

5 éve 2013. szeptember 20. 09:07
7 Janika

Kellemes meglepetésként ért a cikk megjelenése :-)

Köszönöm a készítőknek.

Szóval ilyen egyszerű a magyarázat? Finom volt tehát nem lehet más, mint a paradicsomból származó alma, amiben a paradicsom egymaga átvette az egséz szókapcsolat jelentést, így alma kiesett. Mint a Tabak Trafik esetében.

Az lehet tudni, hogy paradicsomban a para, mint előtag hasonló értelemben szerepel, mint mondjuk a parajelenség, paraolimpia, parabola? Azaz valamilyen eltérő dolgot jelent. tehét a paradicsom az egy másmilyen "dicsom"? Vagy ezn már kinyomozhatatlan?

Az alma egyébként további érdekességeket is rejt. Ha jól tudom, az ószövetségben nem nevezik almának, hanem simán gyümölcsnek és csak egy későbbi félrefordítás miatt lett alma.

5 éve 2013. szeptember 19. 13:38
6 kalman

@Roland2: Teljesen igazad van, egyébként a paradicsom mérgező is, mármint a növény, a gyümölcs kivételével (és ez általában jellemző a rokonságára is). Megjegyzem, az édeni alma megevésének se lettek túl kellemes következményei. :)

Szóval azt a spekulációt, hogy azért "édeni", mert annyira finom, a spekulációknál szokásos fenntartásokkal érdemes kezelni.

Nem úgy a jól dokumentált átvételeket, hangváltozásokat és egyéb tényeket, amelyekkel szemben az előző hozzászólók némelyike parádésan sok gyümölcsöt, ja nem, bocsánat, zöldséget ír össze.

5 éve 2013. szeptember 19. 11:41
5 Krizsa

"Szóval nagy a zűrzavar. Kezdjük a legegyszerűbbnél: nem, Amerika felfedezéséig (a paradicsom Európába kerüléséig) a szó nem jelentett semmiféle gyümölcsöt, se valódit, se képzeltet, hanem ’Éden’ volt a jelentése."

***

Krizsa: NEM volt éden a paradicsom jelentése.

„Hogy maga az Éden szó mit jelent, ne firtassuk: még azt sem tudjuk, hogy helynévként, vagy pedig egy nagyjából ’termékeny’ értelmű jelzőként használja-e a Biblia.”

Mi az a nyelvészeti amatőrizmus, hogy ha valami HELYNÉV, akkor az a szó eredete? Akkor már nem volt eredeti értelme is? Az eszük megállt, vagyis be sem indult!

De mennyire, hogy tudjuk! A héber éden = élvezet (édes, édeleg), edna = gyönyör (Edna), eden = alapzat (edény), adon (úr), Adonáj = Isten egyik neve, udán = finomított, nemesített (Ödön). Tehát, mivel a szónak a héberben nagy szóbokra van, átvétel nem lehet, slussz.

"Vándorszó, héberül pardesz-nek hangzik, de az, hogy ebben a szóban nem három, hanem négy tőmássalhangzó van (p-r-d-sz), árulkodik arról, hogy a héberben is jövevényszó.

Minek szól hozzá az indoeurópai nyelvészet a héber gyökökhöz, ha direkt nem is akar érteni hozzá? A héber is elkezdte a ragozást, mégpedig pontosan ugyanazokkal az egyszótagú ragokkal, s ugyanazzal az értelemmel, mint a magyar, meg a világ nagyon sok nyelve. Az egytagú képzők-ragok ugyanis alakra is, értelmük szerint is kozmopoliták.

Csak a héber EGYETLEN rag után nem folytatott láncragozást.

Az –xsz rag értelme: olyat TESZ. Bárhova tesszük az –xsz ragot, az előtte álló szó értelmét úgy változtatja, hogy „olyat tevő” lesz, mint amit az alapszó jelent.

Pl. pard-esz = gyümölcsös, ahol a pore = termő, pridá = gyümölcszem, pri = gyümölcs, príja = szaporodás, perád = leválaszt, parud = meg-megszakítva.

A P/F változó hang, de az F a héberben még nem vált szókezdővé. A magyarban már igen: fárad, ferde, fordul, furdal.

Így keletkezett a görög „peri-„ meg mindenhol utána a pörög-fordul értelem. Nem az i.e. 6. századból Avesztából, mert a héber 4000 éves. Tessék 4000 évesnél korábbi eredetet keresni. S van tippem: a kárpátnyelv sokkal ősibb és az volt az európai szubsztrátnyelv:-).

A paradi-cs(=ts)-om piros – lásd a magyar pír, pörköl, és a héber pirkesz = pirosít szavakat.

A magyar PR gyökváz gyökszavai:

par(t), pár, per, pér(hal), pír, por, pór, pör, püré.

Biztosan Szibériától a KM-ig útközben szedtük fel őket egyesével. Mi is hiányzik még, gyerekek, forgolódtak a csóró magyarok... talán menjünk vissza a nyenyecekhez, hátha nekik van "pír" is.

5 éve 2013. szeptember 19. 11:02
4 mederi

Szerintem a "paraszt// parad(t)" késztetés-eredmény szókapcsolat jó magyarázatot ad a "Paradicsom"-ra:

"paraszt" mint "állandó letelepülésre kész ember", földművelő, a "*parad(t)" mint "letelepült" (Pl. "Parád" nevű városunk melegvizes környéken található, alkalmas volt akár a kis jégkorszakban is állandó letelepülésre), gondolom teljesen összecseng azzal, hogy ivásra, kert locsolásra mindig alkalmas terület a "Paradicsom", más néven az "Éden", ahol mindig lehet enni (*edni), inni (*idni), mert nem fagy be a víz, nem kell éhen halni, éd(es)en (éden) lehet élni, vagyis mennyeien..::))

5 éve 2013. szeptember 19. 10:30
3 Roland2

"A paradicsom hatalmas sikert aratott egész Európában, szépsége és íze mindenkit elbűvölt. Alakja az almára emlékeztette azokat, akik megismerték (ezt az olasz neve is mutatja: pomodoro < pomo d’oro, ’aranyalma’), ízét pedig „mennyeinek” találták, innen származhat a bibliai képzettársítás. " Ennek azért ellentmond, h. a paradicsomot sokáig mérgező növénynek tartották : www.mult-kor.hu/20130625_miert_rettegett_europa_sokaig_a_paradicsomt

5 éve 2013. szeptember 19. 09:07
2 kalman

@AdamK: Köszönöm!

Egy másik megjegyzés: én nem néztem meg a héber "pardesz" három előfordulását az Ószövetségben (Énekek éneke 4:13, Prédikátor 2:5 és Nehemiás 2:8), valaki megnézhetné, de az a gyanúm, hogy nem feltétlenül 'Éden' értelemben használták (annak a neve "gan eden"), hanem egyszerűen '(bekerített) gyümölcsöskert' értelemben. Érdekes a szó iráni eredete, mint annyi minden gyümölcsökkel kapcsolatos más szóé (nemcsak a héberben, hanem sok más nyelvben is). Sok minden gyümölcsökkel kapcsolatos dolgot importálhattak más népek iráni népektől. (Például az őszibarack is perzsa import, mint a latin neve, a "persica" mutatja.)

5 éve 2013. szeptember 19. 08:49
1 AdamK

Egy kis helyesbítés: az oroszban a томат szó a teljes növényt jelenti, a belőle képzett томaтный a paradicsomból készített ételek jelzője (pl. Томатный суп - paradicsomleves). A termés neve помидоры (pluraria tantum), tehát az orosz nyelv mind a két európai utat járja - az aszték eredetű szót a franciából vették át, a termés nevét pedig olaszból.