Rövidíteni, de hogyan?
Olvasónk azt kérdezte, hogyan rövidíthető a „kormányrendelet” szó. Nem is olyan könnyű kérdés!
Máriától kaptuk a következő, elgondolkodtató kérdést:
Hogyan kell írni a kormányrendelet szó rövidítését – szóköz nélkül vagy szóközzel: korm.rendelet vagy korm. rendelet?
Nem könnyű megválaszolni ezt a kérdést, mivel sem az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.), sem pedig az Osiris-féle helyesírási kézikönyv (OH.) nem tartalmaz erre vonatkozó segítséget. Éppen ezért mindenek előtt azt javasoljuk, hogy ha nagyon hivatalos szövegben nagyon fontos, hogy helyesen írjuk le a szót, ne rövidítsünk. Ugyanis a rövidítés mindenképpen problematikus, és erre a Mária által javasolt alakok jól rámutatnak.
Egyrészt a kormányrendelet egyetlen összetett szó. A rövidítés esetében az előtagját szeretnénk rövidíteni, így fölmerül, hogy a szó közben legyen egy, a rövidítést jelölő pont: korm.rendelet. Ez az írásforma azonban nem jellemző a magyar helyesírásban: nem rövidítünk szavakat a közepükön, a szó részei között pont nem lehet az írásjel.
Éppen ezért merül föl a következő lehetőség. Ha nem lehet a szó közben pont, akkor tegyünk utána szóközt, és ezzel minden meg van oldva. Az igaz, hogy így az írásforma teljesen „magyaros”, az azonban problémás, hogy az összetett szó ebben az esetben különíródik. A rövidítés így írva tehát megtévesztő, hiszen azt lehetne hinni, hogy a rövidített szerkezet a kormány rendelet.
Látható, hogy sehogy sem jó. Éppen ezért nem javasoljuk a rövidítést. Annál is inkább, mivel csak négy betűt spórolunk meg, leütést azonban csak kettőt. Tehát sok értelme, haszna ebben az esetben nincs a rövidítésnek.
Ennek ellenére internetes keresésünk alapján úgy látjuk, hogy a korm. rendelet rövidítés bevettnek mondható, internetes jogtárakban, hivatalos kormányzati honlapokon is használatos forma. Ezt tehát egészen nyugodtan lehet használni, még ha helyesírásilag furcsa is. Annyiban érthető ennek a használata, hogy ez a forma inkább illeszkedik a rövidítés konvencióihoz, amelyekről az AkH. 277–282. pontjaiban tájékozódhatunk. A 282.-ben található példák összetett szavai alapján azt gondolhatnánk, hogy ha a versszak vsz. és az úgynevezett ún., akkor a kormányrendelet kr. Ez valóban jóval rövidebb lenne!
@nudniq: persze, sokkal jobb lenne. Észt viszont nem adhatunk a politikusoknak.
@El Vaquero: >> külön számoznak minden rendeletet, nem tudják, hogy a másik épp hol tart a számozásban <<
Nem lenne egyszerűbb, ha a közlönykiadó vállalná magára a jogszabályok sorszámozásának embertpróbáló feladatát, és a miniszterek csak pőrén, sorszám nékül küldenék meg kihirdetésre szánt műveiket?
Tudom, a hagyomány. És a hagyomány -- legalábbis a hagyomány szerint -- törvény.
Ebbe a kérdésbe én is belefutottam, már csak szakmai ártalomból is. A hivatalos forma, ahogy közlönyök lehozzák, és más jogszabályok és bírósági anyagok hivatkozzák, az a Bla-bla/XY. évi (XIII. 32.) Korm. rendelet. Gondolom olyan alapon, hogy a kormány nem csak úgy egy kormány, hanem A Kormány. Viszont, ha folyó szövegben emlegetik, akkor kormányrendeletnek írják. Épp ezért én mindig rövidítés nélkül kormányrendeletet írok, mert azon az ány szótagon nem nyernék sokat, és így már nem A Kormányról szól, hanem egy jogszabálytípusról, az önkormányzati rendeletet sem Önk. rend.-nek írjuk.
Egyébként a jog területe nagyon sok helyesírási problémát felvet, pl. az igazságügyminisztert az AkH. szerint illene ("általában") kötőjelesen írni, de jogi dokumentumokban mindenhol egybeírják, erről már írtam egy kommentben egy régebbi cikkhez. A másik a "nem vagyoni kártérítés" és a "nemperes eljárások" logikátlan írásmódja.
Az öt percenként átnevezett, 100 névtagot számláló minisztériumok miatt a miniszteri rendeletek elnevezése gáz még nagyon, és nehéz tud lenni, hogy vajon most milyen kategóriában kell keresni a jogtárban egy gazdasági miniszteri rendeletet, aztán jön rá az ember, hogy azóta az adott témáról már egy FH~FSA()=/+"_?#>%XYZ - TGTGTHDR=HSIDF13423S+DGS/DSDFG együttes rendelet szól, nem GKM, meg ilyen *buxa és MasterCard nélküli miniszterek rendelkeznek, aztán győzze kiválogatni, hogy ezek most milyen miniszterek, meg holnap hogyan nevezik át, és akkor már új álnéven alatt garázdálkodnak, mondjuk NPM (Nemzeti P5svakarás Minisztériuma). Épp ezért, jogászi körök régóta élnek azzal a javaslattal, hogy egységesen egyszerűen miniszteri rendeletnek nevezzék és kategorizálják, és csak a törzsszöveg említse, hogy milyen minisztérium milyen miniszterének a rendelete, vagy esetleg tárca nélküli a miniszter. Persze sose lett belőle semmi, mert a hagyomány miatt talán örökre így marad, meg minisztériumonként, miniszterenként külön számoznak minden rendeletet, nem tudják, hogy a másik épp hol tart a számozásban, milyen számozást kellene kihagyni neki.
Ez jellemző. A helyesírási szabályzat sok fontos dolgot nem tartalmaz, ami meg benne van sokszor érthetetlen. A Word helyesírási ellenőrző része magyarul csapnivaló, de az Akh.-t nézve nem is csodálkozom.
A hivatalos rövidítése "Korm. rendelet", magukban a kormányrendeletek címében is így szerepel. Ezt lehet továbbrövidíteni "Korm. r." formában. A rövidítéseknél nem számít, hogy a feloldott eredeti alakot hogy írjuk (egybe vagy külön, kisbetűvel vagy nagybetűvel stb.) Lásd pl. TESz. és nem *T.-e. sz.; vagy pl. "többes szám" = tsz. és nem "t. sz.".
És pláne, h ha a törvénycikk tc.