Lingvicista fröcsögés a hvg.hu ellen
Nem kiolvas, hanem elolvas, de nem kifejleszt, hanem lefejleszt? Az igekötőkkel mindig csak baj van...
A hvg.hu a Facebookon kissé ügyetlenkedve a következő megjegyzéssel tett közzé egy hírt:
Az amerikai mérnökök olyat fejlesztettek le, amilyet korábban csak filmeket láttunk!
A filmeket nyilvánvaló elgépelés filmeken helyett, ez bárkivel előfordul. Az már kínosabb, hogy a cikk azt állította, hogy a lövedék a fénysebesség hétszeresével halad (ami nem csupán haditechnikai szenzáció lenne, hanem jelenlegi fizikai ismereteinket is alapjaiban rengetné meg). Ezt a nyilvánvaló fordítási hibát hamarosan javították, és a cikkben most már hangsebesség szerepel. Az olvasókban azonban nem ez váltott ki igazán indulatot, hanem az, hogy a fenti mondatban a fejleszt ige mellett a le igekötő szerepel. Csak néhány komment:
Fejlesztettek le ?????? -nem tud magyarul a HVG ?
"Fejlesztettek le"....Manapsag az ujsagiroknak mar nem feltetlenul kell magyarul tudni es helyesen irni???? Olyan hatalmas hibak vannak a cikkekben, hogy azt sem ertem egyaltalan hogy tudtak ezzel a "tudassal" elvegezni a kozepiskolat!!!!!
A magyar újságírók nem ismerik a magyar nyelvet, csak a címben két hiba: nem fejlesztettek le, hanem fejlesztettek ki, és: amilyet korábban csak filmeket láttunk - ez milyen fogalmazás?
Kikikikikiki fejlesztettek ki
Vannak, akiknek mindegy, hogy kifejezni, vagy lefejezni...
Mindebből kitűnik, hogy a hvg.hu Facebook-oldalának kommentelői – akik feltehetően a magyar társadalom műveltebb, tájékozottabb rétegét képviselik – vagy nem ismerik a magyar nyelvet (hiszen a weben csak a lefejleszteni szóalak több ezer alkalommal fordul elő), vagy nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a nyelv sokszínű, és vannak az övékétől eltérő nyelvváltozatok is, amelyek semmivel kevésbé nem „helyesek”, mint az övék. Mindemellett nem érzik cikinek lingvicista kommentet írni ékezetek nélkül vagy központozási hibákkal, és összekeverik a cikk címét a poszt szövegével.
(Forrás: Wikimedia Commons)
A kommentelők nemcsak azért nem ismerik a magyar nyelvet, mert a lefejleszt szót nem ismerik, hanem azért sem, mert azt hiszik, hogy ugyanaz az ige egy jelentést csak egy igekötővel képes kifejezni, és ha ugyanazt az igét két különböző igekötővel látjuk el, akkor a két szerkezetnek különböző jelentésűnek kell lennie. Ez azonban nem igaz. Vannak, akik születés- vagy névnapon felköszöntik a másikat, és vannak, akik megköszöntik. Vannak, akik reggel felébrednek, és vannak, akik megébrednek. Persze lehetnek olyanok is, akik mindkét formát ismerik és használják – náluk az is előfordulhat, hogy valamilyen árnyalatnyi jelentéskülönbség alakul ki a két alak között. De arra is van példa, hogy egy igekötős szerkezetnek a nyelvközösség két része éppen ellentétes értelmet tulajdonít.
Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a kifejleszt és a lefejleszt esetében is. Ez az eset az elolvas és a kiolvas esetére emlékeztet; az utóbbi formát a nyelvvédők gyakran hibáztatják. Egyik, „logikázó” kifogásukat egyértelműen elutasíthatjuk. Azt állítják ugyanis, hogy ha valamit kiolvasunk, akkor az azt jelenti, hogy eltávolítjuk a betűket, azaz megsemmisítjük a szöveget. Ez a nyilvánvaló butaság valószínűleg arra épül, hogy ha kiolvassuk a könyvet, akkor kidobjuk, kitöröljük belőle a betűket. Csakhogy ugyanez elmondható az elolvasról is: pedig nyilvánvaló, hogy nem eldobjuk, eltöröljük a könyvben található betűket.
A másik kifogás az, hogy ha megvan az elolvas, akkor miért lenne szükség a kiolvasra. Ez az érv nem csak azért hibás, mert a nyelvben természetes jelenség, hogy hasonló jelentésű szavak legyenek benne, hanem azért is, mert a két szó nem ugyanazt jelenti. Az elolvast egy művel, a kiolvast egy kiadvánnyal kapcsolatban használjuk. Ha azt mondom, hogy Elolvastam a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, akkor azt állítom, hogy elolvastam a kisregényt. Lehet, hogy abban a kötetben, amelyből olvastam, még további kisregények (vagy más írások) is vannak, de ezekről nem állítom, hogy elolvastam őket. Ha viszont azt állítom, hogy Kiolvastam a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, akkor a kötetről beszélek, tehát ha a kötetben más írásművek is voltak, akkor azok elolvasását is állítom.
Hasonló finom különbség lehet a kifejleszt és a lefejleszt között is. Az előbbi mintha általánosabb lenne, míg az utóbbi olyasmit jelentene, hogy egy konkrét tervet megvalósít. A lefejleszt csak akkor használható, ha a fejlesztés elején már pontos elképzelésünk van arról, hogy mit szeretnénk megvalósítani, és a megvalósítás útjában álló problémákat hárítjuk el. Ezzel szemben a kifejleszt használható akkor is, ha a munka során végül olyan eszköz születik, melyet eredetileg nem is állt szándékunkban létrehozni. Természetesen lehet, hogy a nyelvhasználók egy része másban látja a különbséget.
A hvg.hu szerkesztői tehát a legjobban teszik, ha figyelmen kívül hagyják ezt az agresszív hangnemű okoskodást.
Erdélyben az ebédet meg megkészítik, zágsón.
@KGB: Esetleg előbb jelent meg az a szótár, mint az ige a nyelvben? Vagy a szótár szerkesztője úgy döntött, hogy nem veszi fel a szótárába?
Mindenesetre a Magyar értelmező kéziszótárban nincs benne a "lefejleszt", csak a "kifejleszt", illetve az online változatban a "lefejleszt" beírására a "lefejlik" ige jön ki.
ez mostanában már általános, hogy a "le" igekötőt mindenhova odateszik. tv-ben riporter mondja hogy lenyilatkozik pl. brrr
vagy online media híre "Meggyes Tamásné cége leuralná az esztergomi hirdetési felületeket""....az oktatás és a slendriánság diadala. vagy múltkor olvastam, hogy kikuplungol. Autós portálon. A kuplungol az nem volt neki elég szakszerű.
@Pesta: Nincs jelentésbeni különbség, mint a felfejleszt és lefejleszt között. Egyszerűen csak a helyváltoztatás irányát jelzi. A feltalál pedig pontosan azért feltalál, amiért ez a másik jelentése is. A rálelnek, felfedezőnek, felismerőnek a szinonimája. Amikor a rendőrség feltalálja a kerékpárt, akkor a szót annak alapvető értelmében használja. Ebben az esetben például a kitalál a letalállal és a feltalállal is osztozik azok értelmén úgy, hogy a letalál és a feltalál már egymástól teljesen eltérő értelmű szavak.
Ez a cikk meg egy ellenlingvicista fröcsögés. :) De egyébként megértem. Tényleg vicces, amikor olyasvalaki oktat ki nyelvhelyességből, aki a központozást is alig ismeri (vagy „szmájli" gyanánt halmozottan használja minden félmondat után: ..... ????? !!!!)
blogen: hogyhogy a lemegy/felmegy azonos? A lemegy vagy felmegy a lépcsőn azonos? A vérnyomásomnak se mindegy.
A kitalál és a feltalál nem azonos pl. a rendőrnyelvben: ott az utóbbi „megtalál" jelentésű. (Vicces, amikor azt írják, hogy a rendőrség feltalálta a kerékpárt.)
@Sultanus Constantinus: E mögött már részben a magyarbálinti generáció áll a sajtóban.
Sajnos ez nem csak a HVG-re igaz (bár azt nem olvasom), hanem mindenre, általánosságban a magyar online újságírásra (többek között erre az oldalra is). Egyre igénytelenebb mindennek a megfogalmazása. Teljesen mindegy, hogy adott hiba éppen elgépelésből, tájékozatlanságból, félrefordításból vagy a helyesírás nem ismeretéből adódik, a lényeg ugyanaz: a szerző vagy szerkesztő (és a lektor, ahol egyáltalán van) nem kellő figyelemmel és körültekintéssel végzi a munkáját. Sokszor a mondatok teljesen értelmetlenek, lemaradtnak az esetragok, a külföldi neveknél hiányoznak az ékezetek stb. stb.
És ezen a ponton továbbra sem fogok egyetérteni a nyelvészekkel, mert teljesen mindegy, hogy az utcán vagy a saját családjában, a haverjai között stb. ki mit hogy mond, attól még létezik egy művelt, írott nyelvi norma, amit illene betartani, legalább egy színvonalas újságnál. Az más kérdés, hogy a bulvárlapok sokszor felsőfokú végzettséggel sem rendelkező "újságírói" hogy írnak, de nyilván az ilyeneket nem is kell komolyan venni.
a "ki", "le" és "fel" használata azért eléggé kaotikus. Például a lemegy és felmegy jelentése azonos, bármilyen hangsúlyi különbség nélkül, csak a kimegy különbözik, mert az elhagyja területet, ahogy a kitalál és feltalál is azonos, de a letalál, még csak rokonságban sem áll a kettővel jelentés szempontjából. A kiírnál, leírnál és felírnál viszont működik az árnyalati különbség, a kiíró valakit/valamit írás útján kivezet egy rendszerből, míg a leíró egy meghatározott terv szerint ír le valamit, ahogy a felíró pedig valami új dolgot jegyez fel, ámde a kicsinál, lecsinál és felcsinál végleg betesz bármilyen rendszerezési kísérletnek, jelezve, hogy az árnyalati különbségeket jelző igekötők véletlen egybeeséseken alapuló rendszerezési kísérletét halálra ítéli a nyelvhasználók önkénye.