0:05
Főoldal | Rénhírek
„Értsd jól!”

Egyenlőre ennyit mondhatunk

Az „egyenlőre” ellen küzdeni felesleges: visszaszorítani nem lehet, és nincs is oka a kiirtásának. Aki bosszankodik rajta, saját idegrendszerét teszi ki felesleges stressznek – aki pedig beszól miatta, értelmetlenül növeli a társadalmi feszültséget.

Fejes László | 2015. március 10.

Korábban írtunk a leggyakoribb helyesírási hibáról, amit senki sem vesz észre. Ebben azt állapítottuk meg, hogy a többszörös összetételekkel kapcsolatos szabályt olyan sokan nem tartják be, annyiszor előfordulnak hivatalos feliratokon, nyomtatásban, termékeken és reklámokban, hogy szinte már fel sem tűnnek. István nevű olvasónk levélben jelezte, hogy nem ért velünk egyet:

az egyik leggyakoribb helyesírási hiba: Egyelőre helyett Egyenlőrét írni. Azon újságírók számára, akik ennyire nem ismerikl a magyar nyelvet, helyesírást azt ajánlom, hogy igyanak egyen-lőrét: öntsenek össze rosszminőségű borokat s az lesz az egyen-lőre‼

István több dologban is téved. Először is, nem egyszerűen a leggyakoribb hibáról írtunk, hanem a leggyakoribb olyan hibáról, amelyet nem veszünk észre. Az egyenlőre ’egyelőre’ jelentésben az egyik legvörösebb posztó a nyelvművelők szemében, magyartanárok ezrei trenírozzák a tanulókat a kerülésére és persze üldözésére: népszerűsége talán csak a helység ~ helyiség kedveltségéhez mérhető, esetleg az áru ~ árú, fáradság ~ fáradtság, irat ~ írat, meny ~ menny, szível ~ szívlel, tanúság ~ tanulság párokat emlegetik hasonló gyakorisággal. Bár sokan írják így, sokan vannak olyanok is, akik azonnal lecsapnak rá. Az egy-egy szó valamilyen írásmódjának üldözéséhez könnyen lehet csatlakozni, könnyen bekapcsolódhatnak olyanok is, akiknek egyébként nem is jó a helyesírásuk (például egybeírják azt, hogy rossz minőségű). Ezzel szemben a többszörös összetételek helyesírása bonyolult, könnyen tévedhetnek azok is, akiknek egyébként jó a helyesírásuk, a bonyolultabb kérdésekben pedig a szakemberek sem értenek egyet.

István csak egyetlen ellenérvet hoz az egyenlőre ellen: azt, hogy így kellene írni az egyen+lőre összetételt is. Ez azonban nem érv: nem mondhatjuk, hogy a vár ’erődítmény’ hibás azért, mert a vár azt jelenti, hogy ’várakozik’ (vagy fordítva). Ebben az esetben még a kommunikációs zavart sem okozhat, hiszen az egyenlőrét abban az értelemben, ahogy István tünteti fel, nyilván senki nem használja. Amikor az egyenlőre jelentését magyarázni szokták, akkor az ’egyenlővé’ jelentését szokták megadni – két értéket egyenlőre hoz ’egyenlővé tesz’ –, de ez is meglehetősen mesterkélt, nehéz olyan természetesen hangzó mondatot alkotni, melyben mondatot alkotni, ahol az egyenlőre ebben a jelentésben fordul elő.

Egyenlőre nem sikerült egyenlőre hozni...
Egyenlőre nem sikerült egyenlőre hozni...
(Forrás: Wikimedia Commons / Nikodem Nijaki / CC BY-SA 3.0)

István szerint azok az újságírók – és nyilván nem csak újságírók –, akik így írják, „nem ismerik a magyar nyelvet”. Valójában inkább István az, aki nem akarja ismerni a magyar nyelvet: próbál úgy csinálni, mintha nem lenne része a magyar nyelvnek az, amit több millió magyar anyanyelvű használ. Érdekes egyébként, hogy az egyenlőre és az egyelőre esetében, akárcsak a helység és a helyiség, az áru és az árú vagy az irat és az írat esetében mindig csak arra hallunk panaszt, hogy rosszul írják őket, de arról nem, hogy rosszul is ejtik. Ennek nyilván az az oka, hogy ejtésben nem is igazán lehet hallani a különbséget, legalábbis nem feltűnő. Valószínű hogy ejtésben leginkább az [egyellőre] alakkal találkozunk, a [ll] pedig itt származhat az l spontán megnyúlásából vagy az nl-ben bekövetkező hasonulásból is. Amikor pedig le kell írni, a nyelvhasználók leginkább az utóbbi mellett döntenek.

Egyenlőre még megvan
Egyenlőre még megvan
(Forrás: Wikimedia Commons / j bizzie / CC BY 2.0)

Miért? Igaz, hogy az egyenlőre alakból nem vezethető le a ’pillanatnyilag’ jelentés, de az egyenlő tövet legalább ismerik. Annak, hogy egyelőre, semmi értelme sincs: nincs egyelő melléknév vagy főnév, nincs egyel igen (illetve akinek van, annak is ’ritkít’ jelentésben, ami megint nem köthető ide).

Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkájában azt olvashatjuk, hogy a szót Baróti Szabó Dávid alkotta meg 1792-ben ’„elsődször, eggy elsőben, kezdetkor, eleintén”’ jelentésben. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) azonban valamivel korábbi előfordulásokat is ismer, az első biztosat 1790-ből. A szótár szerint az egy+előre összetételből jött létre: az első előforduláskor még különírva szerepel. A TESz. a szerkezetét az egyaránt, egyfelé, egyformán szavakéhoz hasonlítja: csakhogy ezekkel legfeljebb a formája egyezik, jelentésszerkezete már nem, hiszen ezekben az egy- elem az azonosságra, hasonlóságra utal, így az egyelőre esetében ilyesmi nem fedezhető fel. két jelentését sorolja fel: ’bizonytalanul rövid ideig, jelenleg még’, illetve ’előre’. Sajnos a szótárban található magyarázat zavaros, mert 2. és 3. jelentésről beszél, miközben csak kettőt ad meg. Az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (A magyar nyelv etimológiai szótár, EWUng) még korábbi adatot ismer, 1734-ből ’zuerst’ – azaz ’elsőnek, először, kezdetben’ – jelentésben (szintén külön írva). A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a szerkezet jelentőse eredetileg ’elsőnek, először, kezdetben’ volt – innen nézve tehát ma „helytelenül” használjuk akkor is, amikor használjuk.

Egyelőre így sikerült, a második jobb lesz!
Egyelőre így sikerült, a második jobb lesz!
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Pham / CC BY-SA 2.0)

Ideje lenne elfogadnunk, hogy az egyelőre alakja népetimológiának köszönhetően megváltozott, és ma leginkább egyenlőre alakban él. Küzdeni ellene felesleges: visszaszorítani nem lehet, és nincs is oka a kiirtásának. Aki bosszankodik rajta, saját idegrendszerét teszi ki felesleges stressznek – aki pedig beszól miatta, értelmetlenül növeli a társadalmi feszültséget.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (14):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. március 12. 12:45
14 Fejes László (nyest.hu)

@KATÓ ferenc:

1. A nyelv valóban nem csupán a közlés eszköze. Ez pl. az egyik ok, amiért a számunkra szokatlan alakokat el kell fogadnunk. www.nyest.hu/hirek/a-zokni-nem-az-agyunkban-van

2. Gondolom, a biológusok a doktríner liberálisok, amiért elfogadják a zsiráf nyakát, pedig valljuk be, kurva hülyén néz ki.

3. A nép kézzel szavaz: tessék csak körülnézni az interneten, hogy használják.

4. Igen, vannak, akik élére vasalva hordják a nadrágjukat, de ez a magánügyük. És ha van egy csepp eszük, nem szólnak be másoknak azért, mert ők nem.

4 éve 2015. március 12. 11:10
13 KATÓ ferenc

Alapvetően különböznek az álláspontok, nem először ezen a portálon. Értem én, hogy az új divat, a pozitivista nyelvtudomány minden egyes nyelvi alakra talál mentséget, mondván: ha egyszer a közlés elérte a célját, nem lehet vele baj. De ez ugyanaz a hiba, mint a politikában-gazdaságpolitikában a doktrinér liberalizmusé. Ami elméletileg megállja a helyét, az - emberek vagyunk - társadalmilag nem vagy nem mindig. A nyelv nem csak a közlés eszköze, annál több. Legalábbis remélem. Nem vagyunk nyelvtannácik, csak egyes dolgok sértik a fülünket. A mi akaratunktól függetlenül. @Fejes László: Vedd úgy, hogy kiszaladt a nép közé, és azt mondták neki, igazad van. @szigetva: "Ha a te nyelvhasználatodban van ilyen különbség az "ami" és az "amely" között, az nem jelenti azt, hogy másnak is van". De, azt jelenti, mégpedig érzésem szerint azon emberek többségének biztosan van, akik olvasottak, akik igényesen használják a nyelvüket, akik jó jegyeket kaptak a nyelvi tantárgyakból, stb. Lehet, kevesen vagyunk... :)

4 éve 2015. március 12. 09:00
12 Fejes László (nyest.hu)

@wagnerbgy: Szaladj ki szépen a magyar nép közé, aztán kérdezd már meg, mit gondol erről a kérdésről... :)

4 éve 2015. március 12. 08:25
11 wagnerbgy

@szigetva: 1. A cikket a nyest Nyelvtudomány című rovatában leltem, a tudomány pedig mérvadó alapú. 2. Nem az én nyelvhasználatom agyalta ki önhatalmúlag az ami és amely közti különbséget, hanem a magyar nép "nyelvelte ki". 3. Ha ennyire nem érted a különbség tartalmi fontosságát, totális jelentésmásítását, akkor inkább ne szóljon szád és ne írjon kezed. Mindenki jobban jár.

4 éve 2015. március 10. 13:15
9 szigetva

@wagnerbgy: A nyest NEM állítja be magát etalonnak, ha olvasnád, ezt tudnád. Ha a te nyelvhasználatodban van ilyen különbség az "ami" és az "amely" között, az nem jelenti azt, hogy másnak is van, és azt se, hogy bárki másnak kell legyen ilyen.

4 éve 2015. március 10. 13:11
8 nudniq

@wagnerbgy: kötöszköcc? :P

4 éve 2015. március 10. 12:41
7 wagnerbgy

A fenti cikkben leltem (mely nyelvtudományos igényűnek állítja be magát), ráadásul rögvest a 2. bekben az alábbi irgalmatlanságot:

"Korábban írtunk a leggyakoribb helyesírási hibáról, amit senki sem vesz észre."

Nakérem: amelyt kellett volna használni. Ez a mondat így "ami"-val" ugyanis azt jelenti: senki sem veszi észre, hogy korábban írtunk a leggyakoribb hibáról. Márpedig írója nyilván azt szerette volna tudatni, hogy a hibát nem veszi észre senki. (Én is hibázom nyelvünk használatában, ám aki okítói etalonként rukkol ki magával, tuggyon mán magyarul ennél sokkal rendesebben!)

A cikk írója ráadásul lelegyintőn védelmébe vesz baromságot, szerinte jól van az egyenlőre is egyelőre helyett, mert kiirthatatlan. Éljen hát a bunkóság!

4 éve 2015. március 10. 10:33
6 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Sőt, hütő is van. (Volt régen egy Debrecen környéki idős kolléganőm, aki így ejtette. Volt a szobában egy kisebb hűtőszekrény, ami nála ugye [kishütő] volt. A másik kolléganőm pedig nem értette elsőre, miféle "kis sütő"-ről beszél. :D)

Egyébként egyetértek, így már korrekt. A spanyolban és a portugálban nem ritka az ilyesmi: ad sic > ósp. assí > nyelvj. ansí ~ ansín ~ ansina (mai sp. así); prov. messatge > sp. mensaje (az az érzésem, hogy ők a msh. megnyúlását helyettesítették egykor nazálissal); ad nocte > port. ontem.

4 éve 2015. március 10. 10:23
5 nudniq

És ugye nemcsak azért nem lehet érv az,h az egyen+lőre (meg az egyenlő+re) írásmódja már "lefoglalja" az "egyenlőre" alakot, mert az "egyelőre" alak is jelenthet mást:

Réparitkításkor a munkafelügyelő igencsak rápirított az egyik egyelőre.

:)

4 éve 2015. március 10. 09:46
4 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: hűtő helyett van hüttő, de nincs hüntő... egyébként sem állítottam, hogy nincsenek spontán hangváltozások, akár nazalizáció is lehet. Csak éppen ezekkel nem úgy dobálózunk, hogy ha épp ezekre van szükség a magyarázathoz, akkor bevetjük őket. Kell fonetikai magyarázat, párhuzam stb.

4 éve 2015. március 10. 09:04
3 Sultanus Constantinus

Épp akartam már írni, hogy az egyszerűen népetimológia, mert az "egy-előre" a mai nyelvben nem értelmes, de aztán az utolsó bekezdés ezzel zárja. :) Egyébként az egyelőrére lehetne analógia a mai nyelvből pl. az "egy időre" ('egy ideig, átmenetileg') is.

@szerző: "a [ll] pedig itt származhat az l spontán megnyúlásából"

Most erről eszembe jutott egy régi vitánk, ahol említettem valamivel kapcsolatban a spontán nazalizációt, és akkor kiröhögtél, hogy ilyen nincs...

4 éve 2015. március 10. 08:50
2 putty

Az ÉKsz. még azt is megmondja az egyelőre címszónál, hogy [eggy], azaz hosszú gy-vel ejtendő. Az l hosszúságáról mélyen hallgat. Magyar értelmező és helyesejtési kéziszótár...

4 éve 2015. március 10. 07:50
1 MolnarErik

Engem meg az idegesít, h angol hatásra már gyak mindenhol kémiát használnak kölcsönhatás helyett.