0:05
Főoldal | Rénhírek

Hogyan ejtjük magyarul?

Bárki hasznossá teheti magát, akinek magyar az anyanyelve. Olvasóinkat arra biztatjuk, segítsenek az online kiejtési szótár fejlesztésében.

nyest.hu | 2013. március 12.

Magyar kiejtési szótárra nincs szükség, hiszen a magyar helyesírás nagyrészt fonetikus, de a leírt alakból (az idegen szavaktól eltekintve) mindig tudjuk, hogyan kell kiejteni őket – vélhetik sokan. Ez azonban csak a látszat. Ha arra gondolunk, hogy milyen helyesírási hibákat követünk el – öntudatosak számára: milyen helyesírási hibákat követnek el mások –, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a magyar helyesírás nagyon távol áll a pontos hangjelöléstől. Itt van például az a szó, melyet úgy ejtünk, hogy [irat]: ezt iratnak kell írnunk, ha főnév (’dokumentum, akta stb.’), ám íratnak, ha ige (’írásra kér, késztet, kényszerít’) – más kérdés, hogy valódi szabályról szó sincs, hiszen az iratkozik esetében már a kiejtést kell követnünk, akárcsak pl. a tüntet vagy a szüntet esetében (vö. tűnik, szűnik). A biztat a bízikből van, ráadásul hosszú [í]-vel is ejtjük – mégis röviddel kell írni! Azt is fejben kell tartanunk, hogy a gyalut rövid u-val kell írni, ahogy ejtjük, ám a tanú esetében hosszú ú-t kell írnunk.

Míg az átlagos magyar nyelvhasználóknak az okoz gondot, hogy hogyan írják le ezeket a szavakat, addig azoknak az idegen anyanyelvűeknek, akik elsősorban írott források alapján tanulnak magyarul, az okoz gondot, hogy elsajátítsák a pontos magyar kiejtést. De szükség lehet a kiejtés számontartására a különböző nyelvtechnológiai alkalmazások miatt is, hiszen a beszédszintézis a begépelt szövegből indul ki – ám külön számon kell tartani azt is, hogy hogyan kell kiejteni a szöveget. Nem véletlen, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén folyik a Magyar szavak elektronikus kiejtési szótárának fejlesztése.

A szótár ragozott alakokat is tartalmaz, kereshetünk benne kiejtés és a helyesírás által meghatározott írott alak szerint is.  Mivel azonban a kiejtést automatikusan generálták az írott alakokból, és csak bizonyos területeken módosítottak, természetes, hogy a szótárban vannak még hibák. Így a már említett tanú kiejtése is [tanú], az íraté is [írat], és a biztat is [bisztat] alakban szerepel a [bísztat] helyett. Ahol  módosítottak, ott sem mindig sikerült jól: a naiv ejtése ugyan helyesen [najív], de valamilyen tévedés folytán az összes szóalakban, ahol a -naiv- betűsor előfordul, ezt találjuk, holott például a dunaival ejtése természetesen nem [dunajíval], a a kínaival sem [kínajíval] stb.

Hogyan ejtjük magyarul?
Forrás: Wikimedia Commons / Radivoj Lazić / CC BY-SA 3.0

Természetesen vannak esetek, amikor a kiejtés ingadozik. Így például a grammatika szót ki hosszú, ki rövid [m]-mel ejti, sőt, bizonyára vannak olyanok is, akik hol így, hol úgy mondják. Érdekes módon a szótárban a tőszó, illetve az ebből képzett alakok rövid [m]-mel, a ragozott, illetve összetételben használt tagként hosszúval szerepel.

Természetesen a fejlesztők tudnak róla, hogy ilyen hibák léteznek, de ezek javítása nagyon sok munkát igényel. Éppen ezért örömmel várnak minden észrevételt a szótárral kapcsolatban: ezekkel Olaszy Gáborhoz, a szótár ötletgazdájához lehet fordulni. Reméljük, olvasóink jól szórakoznak, és hozzájárulnak a szótár tökéletesítéséhez.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2013. március 13. 14:55
11 El Vaquero

Egyébként továbbra sem találom rossznak ezt a KIEJTÉSI szótárat, csak kár, hogy minden szónál csakis a legsztenderdebb változat szerepel, a többi említve sincs. Ennek az is lehet az oka, hogy hangfelvételből csinálták, és nem nyelvész munkája.

11 éve 2013. március 13. 14:29
10 El Vaquero

@Grant kapitány: szerintem úgy gondolta, hogy egy KIEJTÉSI szótárnak. Nyilván nem hagyományos szótárról volt szó.

11 éve 2013. március 13. 14:08
9 Grant kapitány

@Fejes László (nyest.hu): "A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!"

Egy fenét kell tükröznie. Ha tükröznie kéne, akkor a helyesírásban megszűnne a szóelemzés elve, és minden szót úgy írnánk le, ahogy kiejtjük: kiejtyük, tuggya, láttya, fölgye és számtalan hasonló esetben.

11 éve 2013. március 13. 13:53
8 maxval

Tele a magyar olyan szóval, melyet így is, úgy is ejtünk. Elsősorban a magánhangzókat érinti ez: hosszú vagy rövid az egyetlen helyesírási alak, de ejtik így is, úgy is.

11 éve 2013. március 12. 21:45
7 Fejes László (nyest.hu)

@Olman: „hosszú í-vel ejtendő, hogy” Ejtendő? Ki szabja meg, hogyan „ejtendő”? A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!

Ezen kívül semmi szükség arra, hogy egy főnevet és egy igét így különböztessünk meg, elvégre mondatbeli helyzetéből ez egyértelmű!

11 éve 2013. március 12. 20:25
6 El Vaquero

@szigetva: tényleg milyen már ez az ... and phonetics! Pedig egy csomószor láttam már így, és le sem esett, hogy célzás :D

Ami a kiejtési szótárat illeti, nem ismerem, majd megnézem magamnak, a neten azt írják, hogy elég olcsó. Kösz, rád mindig lehet számítani. Nem úgy, mint A Mëhikoira, aki most jól itt hagyott, áztatja a valagát valami üdülőben. Idegennyelvőrtől meg valaki elszedte a gumibotját és tányérsapkástól belegyepálta a földbe : (

11 éve 2013. március 12. 17:55
5 szigetva

@El Vaquero: A 90 években talán valami Fekete nevű ember adott ki magyar kiejtési szótárt.

A fonetikát sokan sokáig nem tartották/-tják a nyelvészet részének. Lsd. Department of Linguistics and Phonetics (UCL), pl.

11 éve 2013. március 12. 16:38
4 El Vaquero

@Olman: tévedés, mert nem csak az irat ejthető röviddel, hanem az írat is. Nem szükségesszerű a megkülönböztetés. A fonológia foglalkozik vele, de a nyelvet tudat alatt használó anyanyelvi beszélők nem, és így a fonetika sem. Szövegösszefüggésből úgyis kiderül, hogy melyikre gondolt a beszélő.

Persze ettől még megkülönböztetheted, ejtheted hosszúval, kétségtelenül az is egy ejtésvariáció, de nem az a mai tendencia.

Nézegetem a szótárat, eddig egész jónak tűnik, a cikkben írtakon túlmenően nem is találkoztam hülyeséggel. Eddig még...

11 éve 2013. március 12. 16:29
3 El Vaquero

Már nekem is eszembe jutott, hogy magyarból nincs kiejtési szótár, pedig hozhatná egyben az összes variánst, a tájnyelviekkel együtt. Bár én papíron gondoltam, de végül is a hangosszótár sem rossz.

Mondjuk elég szégyen, hogy ilyennel is csak BME-s áll elő. Nem értem, hogy a nyelvészetei fonetikai tanszékeken mit csinálnak az emberek? Úszkálnak fel-alá, mint aranyhal az akváriumban? Egyedül Gósynál látom, hogy publikálgat, de hol vannak a többiek? Vagy lehet ők úgy gondolják, hogy tudományos munka abból áll, hogy oxigént alakítunk át szén-dioxiddá? A fonológusok még úgy ahogy serénykednek, de a fonetikusokkal mi van? Orbán elszállíttatta őket Guantánamóra, vagy mi? Megmagyarázná, hogy mostanában Idegennyelvőr sincs sehol.

Különben meg újfent nem értem, hogy a fonetika miért olyan népszerűtlen. Bezzeg más nyelvészeti ágakkal foglalkoznak bőven, de ezzel miért nem akar senki foglalkozni? Száraz, elvont, unalmas vagy értelmetlennek gondolják? Talán tűzveszélyesnek tűnik, vagy mi?

11 éve 2013. március 12. 16:27
2 tenegri

@Olman: "hogy megkülönböztessék"

Aham - és akkor vajon a "vágat" (vágás folyamatát végezteti valakivel) és "vágat" (vágás eredménye) szavaknál miért nem szükséges megkülönböztetés? Vagy a löket-löket, nyomat-nyomat, stb. szavaknál? :)

11 éve 2013. március 12. 16:06
1 Olman

írat - írás folyamatát végezteti valakivel;

hosszú í-vel ejtendő, hogy megkülönböztessék ettől:

irat - írás eredménye, dokumentum