0:05
Főoldal | Rénhírek

(Ne) kérdd az MTA-t!

Az online helyesírási tanácsadó csak azoknak képes segíteni, akik nem szorulnak rá – ezt csak azok nem látják be, akik egyébként értenek hozzá.

Fejes László | 2015. július 8.

János nevű olvasónk igencsak különös tapasztalatáról számol be:

Egy furcsaságba botlottunk. Kollegáimmal a "kérd" szó helyesírásán tanakodunk. Pl ebben a szövegkörnyezetben: "Kérd az ajándékodat!" Gondoltuk megnézzük az mta oldalán: megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az egy d-s alakot kijelentő módnak veszi és a felszólító módban "kérdd" formában kell írni. Ugyanazt az indoklást adja, mint a "mond/mondd", "küld/küldd" szavak esetében, holott a "kér" nem d-re végződik, így nem indokolja semmi a felszólító módú két d-s verziót. Jól gondoljuk?

Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az az oldal, amelyre János hivatkozik, nem egyszerűen „az MTA oldala”. Az oldalt valóban a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztálya által készített és üzemeltetett automatizált helyesírási tanácsadó rendszer. A rendszer mögött egy olyan morfológiai elemző áll, mint a böngészőkben vagy szövegszerkesztőkben működő helyesírás-ellenőrzőkben. A különbség mindössze annyi, hogy ez a helyesírási tanácsadó nem csak azt mondja meg, hogy a szó helyes szóalak-e vagy sem, hanem azt is, hogy milyen szabályok vonatkoznak az írására. Ez tehát egy program által kiköpött eredmény, nem pedig az MTA bármely szervének állásfoglalása a kérdéssel kapcsolatban.

Azt pedig jól tudjuk, hogy a helyesírás-ellenőrzők sem tökéletesek. A helyesírás-ellenőrző csak annyit mondana, hogy a kérd helyes alak (nem húzná alá), és úgy gondolnánk, hogy tökéletesen működik. Az online helyesírási tanácsadó azonban tovább okoskodik, és ezzel leleplezi saját magát.

János kifogása az, hogy a kér igét az elemző úgy kezeli, mint a mond vagy küld igéket, pedig a kér nem is d-re végződik. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy János rendkívül figyelmetlen, hiszen már abból, amit leír, fel kellene tűnnie, hogy itt a program nem a kér, hanem a kérd igéről beszél. Ráadásul egyértelműen ki is írja:

Ő kérd [valamit].

A kérd ’kérdez’ egyébként igen furcsa, úgynevezett defektív paradigmájú ige, azaz nincsen meg minden olyan alakja, amilyen egy igének lenni szokott. Nem használjuk – ma már – pl. múlt időben (*kérdett, *kérdettem, *kérdettél,  *kérdetted stb.), kissé furcsák, régiesnek tűnhetnek egyes feltételes módú alakjai (?kérdene), mások viszont egészen természetesnek tűnnek (kérdeném). A kérd általában szabadon felcserélhető a kérdez ige megfelelő alakjával, de a gyakorlatban igen különböző arányban használjuk őket. Pl. a Google adatai szerint a kérdezném kb. tízszer olyan gyakori, mint a kérdeném, de a kérdezi csak kb. kétszer olyan gyakori, mint a kérdi.

Ami igazán érdekes, hogy a rendszer ezt a kissé furcsán viselkedő igét jól kezeli, legalábbis ha eltekintünk az olyan furcsaságoktól hogy helyesnek mondja a *kérdett alakot is, holott ez aligha tekinthető a mai magyar nyelvben helyesnek. (Tárgyas ragozású megfelelőjét, a *kérdette formát sem helyesnek, sem helytelennek nem mondja, az egyértelműen hibásnak tűnő *kérdet – ’kérdeztet’? – alakot viszont elfogadja.) Ugyanakkor a kér szó rövid felszólító módú tárgyas alakját nem ismeri fel, vagy legalábbis nem jelzi, hogy a kérd formát ekként azonosítaná. Mivel a kér különböző alakjait (kér, kéri, kérje, kérjed stb.) a program láthatóan felismeri, és más igék hasonló alakjait (várd, írd, verd) is jól azonosítja, feltehetően nem a morfológiai elemzővel van a baj, hanem a tanácsadó program leragad a kérd ige alakjánál, és elfeledkezik arról, hogy a kér ige alakját is figyelembe vegye. (Még furcsább dolgok történnek a merd és a mérd alakokkal. Arról nem is szólva, hogy szinte bármilyen alakot adunk meg, az elemző az AkH. 17–94. pontját ajánlja, ami nevetséges: igaz, feleslegesen túlbonyolított a magyar helyesírás, de aligha van olyan szó, melynek leírásához ilyen sok szabályt kellene figyelembe venni.)

Kérd(d) a ... ?
Kérd(d) a ... ?
(Forrás: Wikimedia Commons / Andy Mabbett / CC BY-SA 3.0)

Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy az online automatikus helyesírási tanácsadónak már az ötlete is hatalmas szakmai melléfogás. Először is tisztában kell lennünk azzal, hogy a morfológiai elemzők működése is egy csomó kényszerű buktatót rejt magában (elég a korábban már bemutatott anyósom példájára gondolni). Másodszor is: a helyesírási szabályzat rendkívül kaotikus, és a morfológiai elemzők nem is a szabályzat, hanem egészen más szabályok alapján működnek. Éppen ezért ha a morfológiai elemző jól működik, akkor is nehéz meghatározni, hogy a helyesírási szabályzat melyik pontja vonatkozik az adott szó helyesírására. Harmadszor: az MTA szoftvere az esetek többségében megelégszik azzal, hogy közli, hogy a szóalak helyes – holott ez nem sokat segít pl. a helység és a helyiség, a fáradság és a fáradtság megkülönböztetésében. Korábban a program semmi ilyesmit nem tudott, azóta e téren sokat fejlődött (az itt említett megkülönböztetésekben pl. segít), de ezeket a feladatokat nem lehet programozással megoldani, egyesével kell bevinni őket, és a legügyesebb szakemberek sem gondolhatnak mindenre – amint azt János esete is mutatja.

A negyedik, és talán a legfontosabb dolog, amelyről az ötletgazdák megfeledkeztek, hogy akik az ilyen programok fő felhasználói lennének, nem nyelvészek. Minél kevésbé járatosak nyelvi kérdésekben, annál kevésbé fognak tudni mit kezdeni a számítógép által adott helytelen (vagy akár helyes) válaszokkal. Nem biztos például, hogy mindenki tudni fogja, mi az a felszólító mód.

János esete azért is sokatmondó, mert nyilvánvaló, hogy János tudja, mi az a felszólító mód, és azt is tudja, hogyan és miért írjuk a szóban forgó igék alakjait úgy, ahogy. A gép adta válaszon mégsem tud kiigazodni, mert nincs tapasztalata abban, hogy hogyan működnek az ilyen programok. Azt kell megállapítanunk, hogy ezek a programok nem segítenek azokon, akiknek fogalmuk sincs a helyesírásról; nem segítenek azokon, akiknek ugyan van fogalmuk a helyesírásról, de nem konyítanak a számítógépes nyelvészethez; végül nem segítenek azoknak sem, akik mindezekben járatosak – hiszen ők nem szorulnak segítségre. Érdekes módon ezt a legkönnyebben azok látják be, akik maguk sem szakemberek – a nyelvtechnológusok viszont vagy nem képesek, vagy nem akarják ezt észrevenni.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (27):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
3 éve 2015. július 13. 09:40
27 Janika

@tenegri: köszi, hirtelen csak ez volt kéznél, így ezt a megállapításom vissza is vonom.

tollbamondás esetén lehet ilyen remek példákat kitalálni:

"Kérdd meg a tanárt a következő órán, hogy mikor lesz dolgozat."

"Kérd meg a tanárt a következő órán, hogy segítsen felkészülni."

Itt csak a mondat végén derül ki, hogy az elejét egy vagy két d-vel kell írni, amikor már rég leírták.

3 éve 2015. július 11. 22:24
26 tenegri

@Janika: A Google fordító itt becsapós lehet, mert sok nyelvpárnál angolt használ köztes nyelvnek, s ha ha több forrásnyelvi szónak ott ugyanaz a megfelelése van, akkor a célnyelvben sem látszik a különbség (azaz pl. a magyar kér és kérdez is ask lesz, majd ez lesz lefordítva a célnyelvre). Jobban jársz, ha rendes szótárban nézed meg.

3 éve 2015. július 11. 22:08
25 korhely

@Janika: "A "kérdni" egyértelműen 'kérdezni' jelentésű szó, bár nekem ez is furcsán hangzik."

Viszonylag többet találsz, ha "kérdeni"-ként keresed.

3 éve 2015. július 11. 21:47
24 Janika

@Janika: ráadásul más nyelveken ugyanaz a két szó, angol: ask - ask

De megnéztem még néhányat: német, spanyol, orosz, japán, francia. (Google fordító szerint) egyik sem tesz különbséget kér és kérdez között. Lehet hogy mi is efelé haladunk?

3 éve 2015. július 11. 21:23
23 Janika

@Fejes László (nyest.hu): "a kérd ige toldalékolatlan formája is meglehetősen ritka lehet, de ezt pont a homonímia miatt nem könnyű ellenőrizni"

Én mégis megpróbáltam, olyan szókapcsolatot kerestem, amiben biztosan kérdez jelentésű:

"anya kérd valamit" - 0 találat

"apa kérd valamit" - 0 talélat

"tanár kérd valamit" - 0 találat

...

aztán rákerestem simán a "kérd valamit" szókapcsolatra.

www.google.hu/search?q="kérd%20valamit"

8 találat, ebből egyik ez a cikk, van egy 1911-es újságcikk, 3 példányban egy 1908-as színdarab (A tanítőnő), A Leánykor című 1809-es mű. A fennmaradó három ami mai találatnak számíthat, két fórumhozzászólás és egy viccrészlet. Azaz 3 db, szemben a "kérdez valamit" 7430 előfordulásához.

Felszólító módban egy darabot sem sikerült találnom, csak olyant ahol a kérd felszólítót írták hibásan kérddnek.

Ez azért mutatja, hogy ha nem is nulla, de szinte egyáltalán nem használt alakról van szó. Ha jól tudom ezeket nevezik fantomtőnek, ahol csak ragozott alakok fordulnak elő.

És mégegy érdekesség, ahol nem várnánk, ott is összemosódik a kér és kérd(ez) jelentés:

A "kérdni" egyértelműen 'kérdezni' jelentésű szó, bár nekem ez is furcsán hangzik.

Mégis ilyen szövegekben fordul elő:

"lehet kérdni a holnaputánt?"

"tanácsot szeretnék kérdni!"

"háziorvostól lehet kérdni injekciót?"

Vagyis egyértelműen a 'kérni' jelentésben használják.

Ezt a jelenséget a nyelvész hogy értékeli? Erre már mondja azt hogy hiba?

3 éve 2015. július 11. 20:11
22 korhely

@Janika,

csak viccelődök, v. legalábbis próbálok.

És a viszony Hellingerrel?

- akit bizony felingerel,

hogy a csalárd állítás

ront a családállítás

múlhatatlan érdemén.

Hát, csak azért kérdem én. :D

www.citatum.hu/konyv/A_forr%E1s_nem_k%E9rdi,_merre_visz_az_%FAtja

3 éve 2015. július 11. 19:42
21 Janika

@korhely: a kérd formáról írtam ezt (3.személy), nem a kérdemről (1.személy)

3 éve 2015. július 11. 19:39
20 korhely

@Janika: "Én azt gondolom, hogy ez az ige annyira defektív paradigmájú hogy már az alap "kérd" formát sem használják."

Nade, kérdem én - mit szól ehhez Hellinger? :)

3 éve 2015. július 11. 19:25
19 Janika

Köszönöm a cikket és a sok hozzászólást. Annyiban figyelmetlen voltam valóban, hogy a kérd (=kérdez) ige helyesírását írta az oldal és nem a kér ige felszólító alakját. Gondoltunk egyébként erre is, de végül kis túlzással arra jutottunk, hogy ilyen szó nincs: ha megnézzük hogy kik használják ezt kérdez jelentésben, azt kell látnunk, hogy szinte senki (megkockáztatom, hogy valóban senki). Nekem a neten nem sikerült ilyen szövegre bukkanni. Én azt gondolom, hogy ez az ige annyira defektív paradigmájú hogy már az alap "kérd" formát sem használják.

Kérdd alakban is csak hibásan, a "kér" felszólító módjaként fordul elő. "*kérdd el", "*kérdd és megadatik" stb.

Ezen az oldalon egyenesen a gyakori hibák közé sorolják a kérdd alakot:

www.magyarhelyesiras.hu/gyakori_hibak.php

Az MTA helyesírási oldal szerkesztői is figyelmetlenek voltak hiszen egy gyakran használt forma helyett egy alig vagy egyáltalán nem használt szóalak helyesírását írták le, ezáltal akaratukon kívül is hozzájárulnak a nem megfelelő helyesíráshoz.

3 éve 2015. július 9. 09:43
18 Fejes László (nyest.hu)

@szigetva: Nemhogy az, de kérdező tekintet sincs. Viszont mondjuk egy előadáson vayg tanácsadó rovatokban kérdező van, nem kérdő.

3 éve 2015. július 9. 09:08
17 szigetva

@Fejes László (nyest.hu): Sőt nincs kérdezőjel se :)

3 éve 2015. július 9. 09:03
16 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Hát ez viszont jogos.

3 éve 2015. július 9. 08:59
15 Fejes László (nyest.hu)

@Sultanus Constantinus: Nekem teljesen egyértelműnek tűnt, hogy a kérdez a kérd-ből a jól ismert -z képzővel alkotott alak. Most megnéztem a TESz-t, és ott is ez van. Egyébként a kérdés is a kérdből képződik, kérdezés gyakorlatilag nincs, ill. kifejezetten a cselekvésre utal, míg a kérdés a cselekés eredményeként interpretálható.

3 éve 2015. július 8. 19:28
14 Sultanus Constantinus

@Fejes László (nyest.hu): Apropó, azt írod, hogy "A kérd ’kérdez’ egyébként igen furcsa, úgynevezett defektív paradigmájú ige, azaz nincsen meg minden olyan alakja, amilyen egy igének lenni szokott. [...]". Nem egyszerűbb inkább ezt úgy elemezni, hogy a tkp. a "kérdez" igéről van szó, amelynek bizonyos alakjai rövidülhetnek? Analógia lehet a beszélt nyelvből a "tok" (tudok), "tom" (tudom), "tod" (tudod) stb., olyan viszont nincs, hogy *tja, *tjuk stb. Mégsem mondjuk, hogy ez két külön ige. Lehet, hogy hülyeség a felvetés, csak kérd(ez)em. :)

3 éve 2015. július 8. 19:27
13 Fejes László (nyest.hu)

@mederi: Az, hogy az "ő kérd" így nem fordul elő a weben, önmagában nem sokat jelent. Az viszont nyilván tény, hogy a kérd ige toldalékolatlan formája is meglehetősen ritka lehet, de ezt pont a homonímia miatt nem könnyű ellenőrizni.