Egérrel az angolszótárakban
Cikkünkben három, meglehetősen különböző online használható angolszótárt mutatunk be. Kiderül, melyik szótárnál mit jelent az ingyenesség, találkozhatunk ágrajzokkal és hallgathatunk különböző dialektusokat. A vizsgálódásban egy egér szegődik társunkul.
Néhány héttel ezelőtt már bemutattunk három, egymáshoz eléggé hasonló, ingyenesen használható online angolszótárt. Most három másik neves kiadó szótárát vizsgáljuk, ám ezek eléggé különbözőek. Első jelöltünk a hatalmas tudásanyagot felölelő Encyclopaedia Britannica (a továbbiakban Britannica), a második az általános értelmező szótárként használható Longman Dictionary of Contemporary English (azaz Longman), harmadikként pedig a nyelvtanulók számára készített Cambridge Advanced Learner’s Dictionary (Cambridge) oldalát nyitjuk meg.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rama / CC BY-SA 2.0)
Tesztszavaink előző cikkünkben a nyúl szóhoz kapcsolódtak. Most egy másik kísérleti állatot, az egeret választottuk ki tesztalanyként. Gyakori főnévként a mouse ’egér (rágcsáló vagy számítógépes eszköz) ’, gyakori igeként a run ’fut’ és ritkább fogalomként pedig az inbreeding ’beltenyészet’ szót fogjuk megkeresni a szótárakban.
Enciklopédikus tudás – bankszámlaszámért
A Britannica – mint neve is mutatja – igazándiból nem is szótár, hanem enciklopédia, az 1768 óta megjelenő, hatalmas tudásanyagot felölelő angol enciklopédia internetes változata. A mű utolsó nyomtatott változata 2010-ben jelent meg, azóta a javítások és bővítések már csak az internetes változatban kapnak helyet.
(Forrás: Wikimedia Commons / Surya Prakash.S.A. / CC BY-SA 3.0)
Mivel a mű enciklopédia, ezért sem nyelvtani információk, sem kiejtés nem található meg benne. A run igét sem találtuk meg. Ha a futásról szeretnénk megtudni valamit, azt a running ’futás’ címszónál leljük fel. A mouse szó 396 hosszasabb cikkben szerepel, címszóként pedig két tételben – a rágcsáló és a számítógépes segédeszköz nevében. A majdnem négyszáz cikk között találunk számos egérfajt és nevében az egér szót tartalmazó állatfajt tárgyaló fejtegetést, a filmekben, regényekben megjelenő egereket bemutató írásokat, valamint más, általánosabb esszéket is. A mouse szó még a morphology ’morfológia’ nyelvészeti szócikkben is felbukkan. Nagy várakozással nyitottuk meg az oldalt, ám azt nem sikerült megtudnunk, milyen vonatkozásban van közük az egereknek a morfológiához.
Az enciklopédia szó a görögből származik, az enküklios paideia ’általános oktatás’ szókapcsolatból ered. Egyes források szerint a szókapcsolatot egy másolási hibából eredően kezdték egybeírni a kéziratmásolók. A görög szókapcsolat a latinba került, s innen már mint egybeírt, önálló szó terjedt el. Enciklopédiának az olyan lexikonokat nevezzük, melyekben az egyes címszavaknál nem csupán rövid magyarázat van, mint az értelmező szótáraknál, hanem hosszabb cikkek, melyek részletekben menően tárgyalják a címszóval kapcsolatos tudásanyagot.
Az enciklopédia ugyanis csak részben ingyenes. Csupán a cikk első száz szavát tekinthetjük meg szabadon. Ebből a száz szóból rendszerint kiderül a lényeg, azaz a szó definíciója – tehát értelmező szótárként eredményesen használható az oldal. Ám a hosszabb fejtegetések, érdekességek elolvasásához a program már bankszámlaszámot kér. Így még az inbreeding viszonylag rövid, 130 szavas szócikkét sem lehet ingyenesen végigolvasni.
Értelmező szótár
A Longman már valódi szótár, aljelentésekre bontott címszavakkal. Míg mindhárom keresett szónál szerepel nyelvtani információ (szófaj, megszámlálható-e a főnév, tárgyas-e az ige, rendhagyó többes szám), kiejtést csupán a mouse címszóra találtunk. Néhány perces kereséssel sem sikerült egyetlen másik szót sem találnunk, ahol szerepelne a kiejtés. A használati útmutató szerint a szótár elméletileg az angolra elfogadott IPA jeleket használja az átíráshoz.
Reménykeltő, hogy a legtöbb aljelentésnél találunk néhány példamondatot vagy szókapcsolatot, melyek előtt egy hangszóró jelzi, hogy meghallgatható a szöveg. Ám a szótár ingyenes változatában sajnos csupán a d és s betűvel kezdődő szavaknál szereplő példamondatokat lehet meghallgatni némi kattintgatás árán. Így ebből a szótárból a gyakorlatban nem tudható meg a szavak helyes kiejtése.
(Forrás: Wikimedia Commons / A.D.Balasubramaniyan / CC BY-SA 3.0)
Lássuk most a jelentéseket! Ezen a téren ez a szótár igen alapos. A mouse szónak három jelentését is megadja – az állat és a periféria mellett harmadikként a ’csendes, ideges ember’ is szerepel. A számos aljelentéssel bíró szavaknál – mint például a 27 jelentést és 17 kifejezést felsorakoztató run ’fut’ címszónál – magyarázatok és stíluscímkék segítik az olvasót a sok jelentés közti eligazodásban. Például kiderül, hogy a run igét a ’választáson indul’ jelentésben elsősorban Amerikában használják. Szokatlan, ám üdvözlendő megoldásként a szótár azt is megadja, hogy a brit dialektusban erre a jelentésre inkább a stand ’áll’ igét alkalmazzák.
A szótár eléggé áttekinthető és a különböző típusú információk – magyarázatok, címkék, kereszthivatkozások – tipográfiailag is jól elkülönülnek, más-más színnel jelennek meg a képernyőn. Az is nagyban megkönnyíti a szótárhasználó dolgát, hogy igen bőséges a példaanyag. Még a ritka szavaknál is találunk legalább egy példamondatot. A képernyő jobb oldalán pedig ábécérendben jelennek meg a címszavak, így a keresett szó környékén levő, hasonló kezdetű szavakhoz egy kattintással eljutunk.
Tanulóknak
Bár a Cambridge University Press szótáras honlapjának kezdőlapján számos szótár közül választhatunk, most kizárólag a British English, azaz ’brit angol’ sorral kiválasztható Cambridge Advanced Learner’s Dictionary (Cambridge szótár haladó tanulóknak) szótárt vizsgáljuk, amelyben nem csak brit, hanem amerikai szóhasználat is szerepel. Ebben a szótárban IPA jelekkel megtaláljuk a szó kiejtését. Amennyiben az amerikai kiejtés lényegesen eltér a brittől, ezt is külön jelzik. Az is nagyon jó, hogy minden szó brit és amerikai kiejtéssel is meghallgatható.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Első pillantásra kissé nehézkessé teszi a szótár használatát az, hogy míg a Longman például a mouse három aljelentését egy oldalon tárgyalja, a Cambridge-ben csak az első jelentés jelenik meg erre a keresésre. A többi jelentés csak a jobb oldali kis ablakban látható, melyek közt a magyarázó címkék – ez esetben computer ’számítógép’ és person ’személy’ – segítségével válogathatunk. Ez a különbség a még több jelentéssel rendelkező szavaknál még szembeszökőbb. Míg a Longman 27 jelentéssel és 17 kifejezéssel tárgyalja a run szót egy oldalon, a Cambridge csupán a 3 alapjelentést és 2 kifejezést ad meg. Öt másik jelentés közül címkék segítségével lehet még választani. Az összetett igék, mint például a run over ’túlcsordul’ szintén külön fülön kereshetők, csakúgy, mint a címszóval alkotott idiomatikus kifejezések, mint a run wild ’megvadul’. Ám ezeknél a szavaknál inkább előny, mint hátrány, hogy a sok aljelentés külön szócikként szerepel. Hisz így nem kell végiggörgetni az oldalt ahhoz, hogy megtaláljuk a minket érdeklő sort.
(Forrás: VisualThesaurus)
A Cambridge az első általunk vizsgált szótár, amelyben a szavak jelentéseinek hálózatát ágrajzzal is ábrázolják. Tezaurusznak a fogalomköri szótárakat nevezzük, melyek a címszó szinonimáit és más, a címszóval azonos fogalomkörbe tartozó szavakat adnak meg. Egyes tezauruszok a címszó antonimáit, azaz ellentéteit is megadják. A tezaurusz szó a görögből a latinba került thesaurus ’kincstár’ szóból származik. Angliában 1852-ben jelent meg a Roget’s Thesaurus fogalomköri szótár, melynek címe nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a thesaurus szót ’szókincstár’ értelemben kezdjék el használni.A Visual Thesaurus ’látványtezaurusz, látványszókincstár’ összesen több mint 145 ezer szó között mutatja meg a jelentésbeli kapcsolatokat. A rajzon középen a címszó szerepel, melyhez a ponttal jelölt jelentések élekkel kapcsolódnak. A pontok színe a szófajt jelzi. Ha az egérkurzorral a pont fölé állunk, megjelenik az adott aljelentés. Az aljelentésekhez további szavak kapcsolódnak. Az adott címszóhoz tartozó jelentéshálót és a pontokhoz kapcsolódó aljelentéseket ingyenesen lehet megnézni. Ám a látványszótár többi funkcióját egy korlátozott számú keresést megengedő tesztperiódus után már csak előfizetők használhatják.
A sok jelentéssel bíró címszavak főoldalán külön ablakban is megjelennek a kapcsolódó címszavak is. Emellett egy kattintással megtekinthetjük a címszó szócikkét a kiadó más szótáraiban is, például az angol–spanyol szótárban, az angolul tanuló törökök számára készült angol–török szótárban, vagy a középhaladóknak készült Learner’s Dictionary-ben.
Mire jók?
Mivel a Britannica igazán értékes része csak előfizetőknek használható, az ingyenes felületet a szavak – remélhetőleg mindenütt 100 szónál rövidebb – definíciójának elolvasásán túl leginkább arra használhatjuk, hogy megnézzük, milyen más témakörökben bukkan fel az általunk keresett szó. Az anyanyelvi beszélőknek készült enciklopédia nyelvezete sem túl egyszerű. A Longman szótárt azoknak a haladó nyelvtanulóknak és az angolul jól beszélőknek ajánljuk, akik szeretnek elmerülni a jelentések finomságaiban, ám a szó kiejtése nem érdekli őket. A Cambridge szótárt bátran használhatják mindazok, akik már elég jól tudnak angolul, szeretnek szótárak között szörfözni és egy pillantással szeretnek tájékozódni a jelentések halmazában. Mivel a szavak eredetéről egyik itt ismertetett szótár sem tájékoztat, az ez iránt érdeklődőknek az előző cikkünkben felvonultatott szótárakat ajánljuk.