Fő a közérthetőség!
Milyen magyarázatokat tekintünk közérthetőnek? Olyanokat, amelyek bárki számára érthetővé varázsolnak bonyolult dolgokat. Hogy hogyan lehet ilyen magyarázatokat gyártani? – Az angol nyelvű The Up-goer Five elnevezésű alkalmazás segít eldönteni a kérdést...
Egy ismeretterjesztő portál számára nem utolsó szempont, hogy közérthetően tárja közönsége elé a bonyolultabb tudományos eredményeket. Sokszor azonban nem könnyű eldönteni, hogy mi közérthető, és mi nem az. Milyen szavakat, terminusokat használhatunk egy közérthetőnek mondható szövegben, és milyeneket nem?
Gondolhatnánk, hogy hivatkozhatunk az általános műveltség elemeire, de azt már nehezebb meghatározni, hogy mi tartozik ma az általános műveltség körébe. Mondhatjuk azt is, hogy a Nemzeti alaptanterv meghatároz bizonyos alapvető tartalmakat, amelyeknek az ismerete elvárható minden érettségizett embertől. És mi van azokkal, akik nem érettségiznek le? – A közérthető szövegnek olyannak kell lennie, amit bárki megért.
Nem szükséges hosszan sorolni a példákat annak bizonyítására, hogy a középiskolai, de akár az általános iskolai tudás fogalmi elemei sem kérhetőek számon bárkin. Gondoljunk csak a nyelvtananyagból a névmás vagy a főnévi igenév fogalmára, biológiából az autotróf anyagcsere vagy az enzim kifejezésekre. Biztos vannak olyan olvasók, akiknek a számára ezek a fogalmak nem vagy nem pontosan érthetőek. Így a szöveg, amely tartalmazza ezen kifejezések valamelyikét, nem közérthető.
Egy biztos: amikor közérthetőségre törekszünk, igyekszünk megspórolni a bonyolultabb szakkifejezéseket, és ez bizony sokszor a pontosság rovására megy. Ha igyekszünk tudományosan hitelesek maradni, előfordulhat, hogy feláldozzuk a közérthetőséget. Ugyanakkor ha csak a közérthetőséget tartjuk szem előtt, lehetséges, hogy feláldozzuk a pontosságot és a hitelességet.
Mielőtt azonban nagyon elkeserednénk, örömmel jelenthetjük, hogy az angol nyelvű ismeretterjesztőknek már megszületett a megoldás a problémára! A The Up-goer Five Text Editor pontosan a közérthetőségünket ellenőrzi. A feladatunk annyi, hogy a magyarázatunkat lehetőleg a tízezer leggyakoribb (angol) szó segítségével adjuk elő. Ha magyarázatunkba mégis olyan kifejezés csúszna, ami nem tartozik a tízezer leghasználtabb közé, akkor az alkalmazás figyelmeztet, hogy legyünk óvatosak. Akkor teszteljük a közérthetőség-ellenőrzőt!
A Wikipédiáról szeretjük azt gondolni, hogy közérthető, hogy belőle a laikusok jól megérthetik egy-egy tudományos fogalom lényegét. Lássuk, hogy teljesít! Nagyon egyszerű nyelvészeti fogalmat választottunk az angol nyelvű Wikipédiából, a Grammar (’nyelvtan’) címszót, ennek is az első, bevezető bekezdését. Ez az, amit valószínűleg mindenki megpróbál elolvasni, aki rákeres arra, hogy mi is az a nyelvtan. No, de mit ért belőle a köz?
A címszó első bekezdése összesen 76 szóból áll (ebben benne vannak a sokszor ismétlődő névelők és elöljárószók is!). Ebből a The Up-goer five 35-öt ítélt olyannak, amelyek nem használhatók, azaz nincsenek a leghasználtabb tízezer angol szó között. Közöttük vannak olyan talán elsőre közhasználatúnak tűnő kifejezések, mint a nyelvészet, a szerkezeti, a szabály, a nyelv, a helyesírás stb. angol megfelelői. És persze – kevésbé meglepő módon – olyan szakkifejezések is, mint a fonológia, a morfológia, a szintaxis angol megfelelői is.
Azt mindenképp levonhatjuk tanulságként, hogy közérthetőnek lenni nem könnyű! Érdemes kipróbálni, hogy hogyan tudnánk angolul elmagyarázni a nyelvtan szót a kifogásolt kifejezések nélkül... A feladat majdhogynem lehetetlen... Nekünk a The boring thing you learn in school (’unalmas dolog, amit az iskolában tanulunk’) definíciót sikerült vele elfogadtatnunk. A boring ’unalmas’ tetszés szerint interesting-re ’érdekes’ is cserélhető!
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (30):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@szigetva: Oké, a honlapot tekintve elfogadom, hogy így lehet. Engem annyira idegesítenek a reklámok, hogy igyekszem még a tudatomból is kitörölni őket. Persze, hogy észrevettem őket, de arra nem gondoltam, hogy ilyen nagy objektumot is fenn lehet tartani velük. De tényleg annyi van...
Teljesen téves a K-rizsálás folyik itten. Ez egy teljesen független magánoldal, semmi köze az államhoz.
Viszont bizonyos Krizsáknak mégis lehet némi beleszólásuk, nem adófizetési alapon, hanem azért, mert látogatják az oldalt, amivel töltődik le a reklám is, amiért meg az oldal pénzt kap. Szóval reklamálni lehet. Legfeljebb foganatja nem lesz :D
@Krizsa: „az adófizető pénzéből tartják fenn” Ezt miből gondolod? Ezek a baromi nagy felugró reklámok egyáltalán nem erre utalnak.
@elhe taifin:
Ez nem ilyen egyszerű. Évekkel ezelőtt már megpróbáltam egy nagy amerikai honlap magyar szekcióján - ráadással szakmai segítséget is kaptam (ingyen), még úgy sem volt könnyű. Igaz, akkor még nem is ezzel foglalkoztam, hanem az új magatartástudományi axiómával: a Túlélés Elvé-vel.
S nem is olvasták, legalábbis nem "jeleztek vissza".
***********
Egyébként meg, ha ez az egyetlen nagy közönségi fórum, ami a magyar nyelvészettel foglalkozik (és nem érdekel, hogy csakis finnugrász akarna lenni, mert mi más lehetne?),
akkor én minek törjem magam KÖZÖNSÉG SZERVEZÉSSEL is? Nem jobb, ha inkább az orosz-magyar gyökszótárt csinálom?
S az is mindegy, hogy ez a honlap milyen nyelvészeti irányzatot képvisel, mert az adófizető pénzéből tartják fenn és az egyik adófizető (Magyarországon is) én vagyok.
@Krizsa:
"Nincs több pénzem és időm se. Egyedül nem tudok sem elkészíteni sem működtetni egy honlapot."
Elég regisztrálnod a blog.hu-ra és ingyen tudsz blogot készíteni, akár többet is egyszerre. A bejegyzések megírása meg nem venne el több időt, mint amennyit az ide történő kopizásra használsz.
"KÍNÁT tehát meg kell előzni."
中國萬歳 :))
Nincs semmi baj, csak bizonyítanod kellene. De nem énmiattam, hanem elsősorban önmagad felé.
Ez úgy nézne ki - ha egyáltalán kedved van hozzá - hogy: "nem tudományos mert... és felsorolsz példákat abból, amit írtam. Ha akarod, válaszolok is, vagy megvitatjuk.
"elkerüli a tud. látszatát is, mert? mint fent.
"A tudományosság kritériumai függetlenek az adott irányzattól, iskolától, elmélettől."
Ez a romantika korából visszamaradt idealizmus, ami régesrég megdőlt. A pénztől (=hatalom) és a már meglevő intézmények - egyetemek, MTA - (s azok munkatársainak) a "túlélésétől" függ z úgynevezett "tudomány" is. MINT MINDEN.
Röviden: a piacképességről van szó. S akkor én miben "reménykedhetek"? Egyrészt nem reménykedek. Azt csinálom, amit olyan érdekesnek tartok, hogy nocsak:-). Nem függök senkitől és jólesik.
Másrészt a világ a globalizáció felé halad. NEM hiszem, hogy ez a nagy és közepes nemzeti nyelvek teljes eltörlésével fog járni, de azt igen, hogy nemzetközi szaknyelv-csomagokra lesz (már van) szükség.
A nagy nemzetközi nyelv KIZÁRÓLAG csak gyöknyelv alapú (értsd: genetikusan beírt jelentéseken alapuló) lehet lesz,
s minden egyéb próbálkozás, úgy, ahogy minden eddigi műnyelv, bukásra van ítélve.
Az angol NEM JUT TOVÁBB onnan, ahol most tart - s máris viszolyognak tőle. Az angol történelmi szerepe lezárult.
A kínai: a jelek szerint szintén evolúciós alapú gyöknyelv, abban az értelemben, ahogy a gyöknyelvészet állítja.
A magyarnak még MAXIMUM. 15-20 éven át van esélye a kínai áradással szemben....
de nem pont a magyar nyelvnek, hanem a magyar gyökfelfogásnak.
A mai sémi nyelvek SEGÍTENI nem, de bekapcsolódni azonnal fognak. Az indiai gyöknyelvek is.
KÍNÁT tehát meg kell előzni.
Miért? Elsősorban azért, mert ők az írásjeleiket is ránk fogják kényszeríteni. Nem véletlenül, hanem okkal, mert az az egész "nyugati" világnak a kb. 3 nemzedékre szóló hátrányát fogja GARANTÁLNI. És ez a cél.
A magyar nyelv: Európa közepe. Mindenféle értelemben. Abban is, hogy az európai szubsztrátnyelv az alapja.
Ugorj ki és csináld!
@Krizsa: A tudományosság kritériumai függetlenek az adott irányzattól, iskolától, elmélettől. Amit te itt nyomsz, azzal nem az a baj, hogy nem vág egybe a ma elfogadott elméletekkel, hanem az, hogy messze elkerüli a tudományosság látszatát is. Erre már próbálták itt többen felhívni a figyelmed, de vagy az önteltséged, vagy a tudatlanságod (vagy a kettő együtt) nem engedi, hogy ezt megértsd.
Bocs, ezt most te provokáltad ki.
Ha jelentkezik egy másik gyöknyelvész, kezet szorítok vele. NINCS.
Azért nincs, mert az MTA 150 éve lehetetleníti el őket, s az utóbbi két évtizedben egyértelmű határozottsággal rúgja ki mindenhonnan.
Ha nincs aki tudná, hogy mi az a gyöknyelvészet, ha nincs egyetlen olyan egyetemi akárki sem, aki meg merné kockáztatni, hogy kezébe vegyen egy gyöknyelvészetről szóló összefoglaló munkát,
de még annyit sem mernek válaszolni nekem, egy emailben, hogy NEM KELL, miért?
Mert azt már alá kellene írni valakinek. És akkor azt kockáztatja, hogy kb. 100 évre "Horger Antal" lehet belőle:-),
akkor szerinted kire várjak, hogy "értékeljen"?
@Krizsa: „én vagyok az első tudományos igénnyel fellépő rendező” Tudod, ezt másoknak kéne rólad megállapítania. Szerinted ez azért nem történik meg, mindenki más hülye, de gondolom, ismered az autópályán szembe haladó bácsikáról szóló viccet.
@okeyo : Ez csak egy mondat, hogy "mindenre nincs gyógyír..".Iitt azonban csak a történeti nyelvészetről van szó. Éspedig abból:
1. A szóalak és jelentése összefüggéséről. Amelynek alapjait, a gyöknyelvész (igen, én vagyok az első tudományos igénnyel fellépő rendező, "összeszedő" - de valójában rengeteg elődöm és előzményem volt)
...tehát a gyöknyelvész ezt evolúciósan beírt alapértelmekben találja meg. Vagyis olyasmiben, amivel az emberi faj veleszületik. Pl. krrr, grr, sss, srrr, húúú - ilyesmikkel. De ennyit az állatok is ferlismernek. S az emberréválás kb. 6 millió éve alatt ezek - szerintem - olyan 400 körüli alapértelemre bővültek. A vizsgálatukra pedig a mássalhangzó-vázakból felépülő SZÓTAGOK alapján érdemes vállalkozni.
Az újonnan megjelenő rokon mássalhangzók (pl. T/S-Sz- Z, H-K-G, P/F, B/V, sorrendje - geográfiai helyük és terjedésük "térképe" Eurázsiában.
2. A gyöknyelvészet a nyelvtani jelenségekből csak a legrégibb ÍRÁSOKBAN (az a biztos forrás, ugye) megfigyelhető nyelvtani kezdetekkel foglalkozik.
Először a hangutánzó és indulatszavak. Ezekből primitív "igeszerűek" és "tényszerűek" (főnév).
Két szó egymás előtt legyen vagy utána? - kezdetben mindkét szokás általános volt. Melyik lesz elől, melyik hátul - a "fontosabb" szó, vagy az értelem módosító?
A magánhangzó hajlítgatás szerepe, még az "igazi nyelvtanok" előtt. A legegyszerűbb 1 és 2 szótagú szavak kialakulása. Végül (a gyöknyelvészet hatáskörének végefelé) - az utóragozás eluralkodása Eurázsiában.
Így szűkítem be azt, hogy "mindenre" megoldás. A gyöknyelvészet, mint új nyelvészeti ágaza,t EZEKRE a kérdésekre ad választ.
3. A gyöknyelvészet nem foglalkozik mondattannal.
@DJS: "Valószínűleg van egy elég nagy része a magyar olvasóknak, akik vevők lennének a Nyest írásaira, vagy egy nyelvészeti blog némelyik cikkére, de nem ismerik azokat a forrásokat, ahonnan ilyeneket kaphatnának."
Ez az, hogy mégsem. És ez leginkább a Facebookon mérhető: tételezzük fel, hogy van egy akármilyen oldalnak/portálnak/blognak FB-oldala. Tapasztalat alapján csak az emberek (követők/kedvelők/lájkolók vagy nevezzük, ahogy akarjuk) 10%-a kattint a megosztott linkekre. Vegyük pl. a nyestet: van 11 000 követője. Ez azt jelentheti a gyakorlatban, hogy kb. 1000 ember az, aki valóban olvassa is cikkeket. A legtöbben ugyanis csak megszokásból, szolidaritásból, divatból lájkolnak (szintén saját tapasztalat: sokszor olyanok is lájkolnak valamit, akik abszolút nem értenek egyáltalán a nyelvekhez, és természetesen el sem olvassák, miről van szó, mert már az is magas nekik).
Bár laikus vagyok, naponta benézek erre a portálra, és elolvasom csaknem az összes itt megjelenő cikket, beleértve a hozzászólásokat is. Mindebből nincs semmi hasznom, hiszen még azt sem mondhatom magamról, hogy érdekel a nyelvészet valamelyik ága, diszciplínája. De ha már érdeklődni, művelődni szeretnék, akkor inkább ide jövök, nem pedig olyan oldalakra, amelyek szerintem szennyezik a tudományos ismereteket.
Rövidre fogva a szót: a tudomány legnagyobb ellensége szerintem az áltudomány, de azt, hogy hol van a határ e két terület között, egy laikus nehezen tudja felismerni.
------------
Figyelemmel kísérem Krizsa erőfeszítéseit is, melyekkel az ún. gyöknyelvészetet kívánja megalapozni, kiépíteni, elfogadtatni. Azt, hogy van-e valami ráció az egészben, nem lévén nyelvész, nem tudom megítélni. Gyanús viszont, hogy az általa elképzelt diszciplína csaknem minden nyelvészeti kérdésre magyarázatot kínál, márpedig mindenre ható gyógyír szerintem nem létezik. Ha kevesebbre törekedne, talán többet érne el.
Csak folytasd, ezt már elmentettem...
@Krizsa: "Nincs több pénzem és időm se. Egyedül nem tudok sem elkészíteni sem működtetni egy honlapot." - Baromi nagy szerencse ez az emberiségnek, de nagy csapás a nyest gyengébb idegzetű olvasóinak, mert így mindig itt fosod a szót a hülyeségeiddel. Jobb lenne inkább elásni minden művedet az utolsó betűig, aztán majd ha előkerül pár száz év múlva, legalább látnák a felfedezők, hogy milyen szellemi mélységeket kellett leküzdenie a 21. század magyarjainak. Katasztrófa, hogy ilyen elmebetegek szabadon feltűnhetnek a neten, mert mint látható, hatására a bunkók is előkerülnek, hiába fékezem magam már hónapok óta magam, ez a gyökerésző gyökér csak itt nyomul kedvenc portálomon.
@Krizsa: @El Vaquero: Én laikus vagyok, és engem pl érdekel a fonológia/fonetika, oka nincs, de ez a nyelvek egy tulajdonságának leírása, ami valamiért számomra különösen kedves.