Mi mindent találunk onlinen?
Az interneten böngészve sok érdekes szóalakot találunk: ilyen például az „onlinen”, amelyet a nyelvhasználók egy része az „online” szó helyett használ. Mi lehet a magyarázata az „onlinen” szóalakváltozatnak? – Igyekeztünk utánajárni a kérdésnek.
Sokan aggódnak, hogy az internet korában a nyelvnek annyi, főleg a magyarnak. A sok idegen, elsősorban angol eredetű számítástechnikai, informatikai kifejezés csak úgy dől bele nyelvünk szókincsébe, a beszélők pedig ezeket használják, ahelyett, hogy magyarítanák őket. A pendrive helyett még mindig nem használják sokan a penderítő, az adattoll, a tárka vagy a zsebmeghajtó szavakat. De ami még – sokak szerint – ennél is rosszabb, sokszor azt sem mondják magyarul, amire pedig lenne magyar kifejezés: nem nyomtatnak, hanem printelnek, nem számítógépük van, hanem computerük stb. Még érdekesebb az az eset, amikor a nyelvhasználók nem ugyanabba a nyelvtani kategóriába illesztik bele az angolból átvett szavakat, és így különféle módon tudják ezeket a mondataikban használni.
Az internetet böngészve például kiderült számunkra, hogy a magyar nyelvhasználók egy része használja az onlinen szóalakot ’online, az interneten’ értelemben. Ilyen példákat találtunk:
Hol tudnám megnézni a Rock tábort onlinen?
Hol lehet megnézni onlinen, ami …?
Pornó ingyen, szex, filmek onlinen…
Saját nyelvváltozatunkban a fenti példák mindegyikében az online alakot használnánk, vagy helyette az interneten kifejezést:
Hol tudnám megnézni a Rock tábort online / az interneten?
Hol lehet megnézni online / az interneten, ami …?
Pornó ingyen, szex, filmek online / az interneten…
(Forrás: Wikimedia Commons / Rainforest_harley / CC BY-SA 2.0)
Az onlinen szóalak az online tőnek az -n/-on/-en/-ön raggal ellátott alakja. Furcsa azonban, hogy ebben az alakban nem a kiejtés (legalábbis nem az angolos kiejtés) szerint, hanem az írott forma szerint kapcsolódik a toldalék. A kiejtés szerint ugyanis online-on lenne a szóalak.
A magyar helyesírás szabályai szerint ha a szó leírt alakjának utolsó betűje „néma”, azaz nem ejtjük ki, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (például: Baudelaire-t [bodlert], Verlaine-nel [verlennel]). Az online szó angolos kiejtése [onlájn], így az online-on alak a helyesírási szabályzat szerint leírt alak. Ez a forma egyébként bevett az olyan kifejezésekben, amelyekben az internetes oldal nevében szerepel az online szó: HVG Online (’hvg.hu, a HVG internetes kiadása’), Népszabadság Online (’nol.hu, a Népszabadság internetes kiadása’).
– Hol olvastad ezt?
– A HVG Online-on.
A fent idézett példákban azonban egyértelműen nem erről a használatról van szó. Hogy kerül azokba az alakokba a névszói toldalék?
Úgy tűnik, hogy a nyelvhasználók egy részének intuíciója szerint az online egy névszó (főnév), ami a fenti mondatokba kerülve határozói (mód vagy állapothatározó, néha „helyhatározó”) szerepbe kerül, így határozóragot kap. Míg azoknak a nyelvhasználóknak, akik toldalékolás nélkül illesztik a mondataikba az online-t, egyértelmű, hogy a szó a határozószók kategóriájába esik. Ezek olyan kifejezések, amelyek ragozás nélkül töltenek be a mondatokban határozói szerepet (ilyen például a ma, az otthon, a tegnap stb.). A két különböző használat hátterében tehát két különböző nyelvtani elemzés áll.
Hogy melyik a „helyes”, értelmetlen kérdés. Érvelhetnénk azzal a rag nélküli forma mellett, hogy az angol szóalak maga egy határozói szerepű kifejezésből jöhetett létre: on line (szó szerint: ’a vonalon’), és az angolban is határozói szerepben kerül bele a mondatokba. Ez azonban, ha a magyar szókincs elemeként beszélünk az online-ról, nem lehet érv, ugyanis a magyar beszélőknek a szó használatakor sem a szó eredetével, etimológiájával, sem pedig a szóalak felépítésével nem kell tisztában lenniük ahhoz, hogy a szót magyar szövegkörnyezetben használni tudják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Friel / CC BY 2.0)
A Szómagyarító honlap az online magyarításaként a következőket adja meg: vonalban, vonalon, elérhető, élőkapcsolat, éppeni, valós idejű, egyvonal, hálószög.
Az onlinen alakról csak annyit mondhatunk, hogy a fenti mondatokban ritkább, kevésbé bevett, mint a ragozás nélküli forma. Valószínű, hogy az online határozószóként, és nem főnévként fog bekerülni a következő generációk mentális szótárába. Annál is inkább, hiszen erre a kifejezésre nincs igazán jó magyar megfelelő, hacsak a viccesnek a csíkon fordítás meg nem gyökeresedik…
@El Vaquero: A hozzászólás baromság, én láttam már ilyet, igaz, még csak írásban. Másrészt, ha létezik ilyen, onlinen kiejtéssel onlinen alakban írva is elképzelhető, de mivel olyannal tényleg nem találkoztam, szerintem ilyenkor az onlájnon alakot írják helytelenül onlinen-nek, mert a néma magánhangzóval nem tudnak mit kezdeni írásban. Egy biztos: itt semmiféle kétszermondás nincsen. Aki online-ont használ, annak az online melléknév. Milyen? Online. Hogyan? Online-on. Semmi sincs kétszer mondva. Ugyanúgy nincs kétszer mondva, mint a baconszalonna esetében. Ugyanis a baconszalonnában csak akkor történne kétszermondás, ha a 'bacon' szó szalonnát jelentene. De nem. A bacon csak egy szalonna fajtát jelent. Abált szalonna, baconszalonna, császárszalonna, stb... (Ne gyere nekem azzal a hülyeséggel, hogy az angol 'bacon' szó jelentése "szalonna", mert itt a magyar[!] bacon szóról beszélünk, ami NEM szalonnát jelent, hanem kizárólag azt a bizonyos szalonnát, amit így hívunk: a bacon szalonnát. Nyilván azért angol eredetű szóval, mert angol szalonnáról beszélünk.)
Ez úgy baromság, ahogy van. Még senkitől nem láttam vagy hallottam ezt így. Másrészt, ha létezne is ilyen, akkor online-on alakban kéne szerepeltetni. Harmadrészt az is a kétszermondjuk-kétszermondjuk esete, mint a baconszalonna. Az onlinen internetENEN-nek megfeleltethető.
Legfeljebb tényleg csak akkor elképzelhető, ha olyan címekre mondják, amelyek online szóra végződnek.