Öt dolog, amit még érdemes átismételni a középiskolai felvételi előtt
Január 17-én írják a negyedik, hatodik és nyolcadik osztályosok a középiskolai felvételi feladatlapokat. Már nem sok idő van, mi mégis összegyűjtöttünk öt olyan témát nyelvtanból, ami előkerülhet a magyar nyelv és irodalom feladatlapban. A készüléshez olvasmányokat is ajánlunk.
Erre biztosan lehet számítani
- A teszt megoldására 45 perc áll rendelkezésre.
- A feladatlap 10 feladatból áll. Ezek közül 9 esetében kérdésekre kell válaszolni, feladatokat kell megoldani az instrukciók alapján. A 10. feladatban pedig a megadott feltételek szerint rövid fogalmazást kell írni. (Utóbbira érdemes legalább 10 percet hagyni!)
- A feladatlapokhoz egységes megoldókulcsok készülnek. A dolgozatokat ezek alapján bírálják majd el.
Biztos sokan szeretnék már tudni, hogy pontosan mi is lesz a szombaton, január 17-én megtartandó középiskolás központi írásbeli felvételik feladatlapjaiban. Mi is így vagyunk ezzel: nagyon várjuk, hogy milyen feladatokkal kell idén megbirkózniuk a négy, a hat és a nyolc évfolyamos iskolákba pályázó diákoknak magyar nyelv és irodalomból. Az elmúlt években is foglalkoztunk a felvételikkel: tisztességesen megoldottuk őket negyedikes, hatodikos és nyolcadikos szinten is. Most pedig az elmúlt évek tapasztalatai alapján öt olyan dolgot ajánlunk a felvételizőknek, amit még érdemes átnézni magyarból...
1. Trükkös helyesírású szavak
Azon túl, hogy a fogalmazási feladatban pontot lehet szerezni a jó helyesírással, rendszerint van a feladatlapban külön helyesírási feladat is. Itt persze nagyon sok minden előkerülhet; a 10 leggyakoribb hibát jobb, ha elkerüljük. Érdemes észben tartani azokat a szavakat, amelyeknek „félrevezető” ejtésük, ezért helyesírási problémákat okoznak. Nem ugyanaz az egyelőre (’még csak’) és az egyenlőre (’ugyanolyan mennyiségűre’); a fáradság (’befektetendő energia’) és a fáradtság (’fáradt állapot’), a helység (’település’) és a helyiség (’szoba, zárt tér’). Nem árt átismételni bizonyos igék felszólító módját: higgyen, hagyjon, folyjon, eddzünk, játsszon, mondd, küldd!
2. Költői eszközök
Nem árt tudni, mi a különbség a hasonlat és a metafora között. A hasonlat esetében két dolgot állítunk párhuzamba, hasonlítunk össze – általában úgy, hogy mind a két dolog (az, amit hasonlítunk, és az, amihez hasonlítjuk) ki van fejtve: Mint komor bikáé, olyan a járása... A metafora esetében két dolog azonosításáról van szó; ebben az esetben az a gyakoribb, hogy az a dolog van kifejtve, amivel azonosítunk: Nosza sírni, kezd zokogni, / Sűrü záporkönnye folyván: / Liliomról pergő harmat, / Hulló vizgyöngy hattyú tollán. Érdemes még megjegyezni a megszemélyesítést is, ami pedig olyan metafora, amelyben egy nem élő dolgot ruházunk fel olyan tulajdonsággal, mintha élő lenne: Beszél a fákkal a bús őszi szél...
(Forrás: Wikimedia Commons / Benno Adam (1812–1892))
3. Szólások, közmondások
Sokszor fordulnak elő a felvételikben különböző szólások, közmondások. Rendszerint csak ki kell választani a hozzájuk tartozó jelentést, de az is előfordulhat, hogy a fogalmazási feladatban kell fölhasználni egy közmondást vagy szólást. Erre aztán nehéz készülni! Ajánljuk ehhez egyrészt a kutyás szólásokról szóló gyűjteményünket, illetve O. Nagy Gábor Mi fán terem? című gyűjteményét.
4. A rettegett hangtan
Bizony előfordulnak a felvételikben a nyelvtan hangtani fejezetére vonatkozó feladatok. Az úgynevezett mássalhangzó-törvényeket, a zöngésség, illetve a képzés helye szerinti részleges hasonulást, a teljes hasonulást és az összeolvadást érdemes fejben tartani. A magánhangzók szerencsére kevesebben is vannak, meg könnyebbek is, de a szavak hangrendjéről nem árt tudni, hogy micsoda... (Az általunk linkelt cikkek segíthetnek az ismétlésben!)
5. Mondatelemzés
Ez a hatalmas nyelvtani téma csak a nyolcadikosokat érinti. Nekik azonban meggyűlhet a bajuk az alany és az állítmány megtalálásával, a határozókkal és a jelzőkkel. Ehhez a témához sok olvasnivalót találnak Tanársarok című sorozatunkban.