Nyelvi szerencsejátékok?
Ezt írták a 4. osztályosok magyarból
A nyolcadikosoknak és a hatodikosoknak szóló felvételi után igyekeztünk belebújni egy tíz éves gyerek bőrébe, és megcsináltuk a nyolcosztályos gimnáziumba készülők központi írásbeli magyar nyelvi feladatlapját. Nem teljesítettünk hibátlanul...
Az utóbbi héten már megírtunk két felvételit: a nyolcadikosokét és a hatodikosokét. Mai összeállításunkban volt a legnehezebb dolgunk: egy negyedikes általános iskolás bőrébe kellett belebújnunk. Mit kell tudnia egy negyedikesnek, aki valamelyik elitképző nyolcosztályosba készül? – Cikkünkben bemutatjuk a feladatlap nehézségeit.
Szókincs, betűrend, szótagolás
A feladatlap első két feladata elég könnyűnek mondható. Az 1. feladatban nyolc B betűvel kezdődő keresztnevet kellett betűrendbe állítani; csak be kellett őket számozni, nem kellett írni. A feladat arra volt kíváncsi, hogy a diák ismeri-e az abc-sorrendbe állítás szabályait. Gyorsan és könnyen lehetett a feladattal – hibátlan megoldás esetén – 1 pontot szerezni.
A 2. feladat már nehezebb volt: három oszlopban volt 7-7-7 szótag. Az oszlopok fejléceiben meg volt adva, hogy melyik tartalmazza az 1., a 2., illetve a 3. szótagot. A feladat az volt, hogy össze kellett állítani 7 háromszótagú szót a megadott szótagokból. A feladatot nehezítette, hogy nemcsak hogy össze voltak keverve a szótagok az oszlopokban, de még különböző betűtípusokkal is voltak szedve: természetesen megtévesztően, és nem következetesen. Utóbbit teljesen felesleges nehezítésnek gondoljuk, az összeállítandó szavak azonban teljesen hétköznapiak voltak. A hét szó összeállításáért összesen 3 pontot lehet szerezni.
Alapvetően a szókincsre ment rá az 5. és a 7. feladat is. Az 5.-ben hat megadott szóból ki kellett választani hármat és ezeket kellett a megfelelő mondatba illeszteni. A feladatban nem volt semmi nyelvtani trükk, mindegyik ige többes szám harmadik személyű volt, és mindegyik a számolnak volt egy-egy igekötős alakja (átszámolnak, visszaszámolnak, felszámolnak, kiszámolnak, elszámolnak, beszámolnak), ezek közül kellett kiválasztani a megfelelőeket. A feladattal 3 pontot lehetett szerezni.
a) A kirándulók ... a legújabb élményeikről.
b) A játék előtt ... két gyereket, az egyik a bárány, a másik a farkas lesz.
c) A pénztárosok ... a napi bevétellel.
A 7. feladat nem kifejezetten a szókincsről szólt, de jobb híján ezt is ide csoportosítjuk. Meg volt adva négy úgynevezett árnykép, ezekhez kellett kiválogatni a hozzájuk illő kifejezéseket nyolc lehetőség közül. A feladat az árnyképek elnagyoltsága miatt lehetett nehéz. A feladat meglepően sok, összesen 4 pontot ért.
(Forrás: nyest.hu)
Nyelvi szerencsejátékok
A 3. feladatot – jobb híján – szókincset tesztelő helyett inkább nyelvi szerencsejátéknak nevezzük, mivel a megoldása elsősorban a koncentráción, a türelmen és a szerencsén múlott. Megadott szavak betűiből kellett összeállítani másik, értelmes szót. Az instrukció nagyon furcsán azt kérte, hogy „alkoss egy-egy új szót...”: de természetesen szó sem volt új szavak alkotásáról, a példa alapján csak le kellett utánozni – bár az sehonnan nem derült ki, hogy ér-e toldalékolni.
pl. ALBÁN BÁLNA RÓKA TÁBOR HAJÓ LAPKA ERDŐ MACSKA DURVA ATLASZ
Bevalljuk őszintén, hogy az egyik szónál sokat kellett gondolkodnunk, és hiába bámultuk a betűket, nem ugrott be semmi, és nem volt türelmünk a megoldáshoz. (Remélhetőleg a negyedikesek nálunk türelmesebbek!) Mert leginkább a türelmet tette próbára a feladat, szókincsben semmi különöset nem kellettt felmutatni, egyedül talán az ERDŐ-ből a DŐRE/ERŐD/REDŐ állt szokatlanabb szavakból, de itt a három megoldási lehetőség is volt. A nyolc helyes megoldásra 4 pontot lehetett szerezni.
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)
Helyesírás
A feladatlap több helyesírási feladatot is tartalmazott. A 4. feladat első részében egy tagolatlan „mondatot” [sic!] kellett tagolni, és helyesen leírni. A tagolatlan mondat nyelvtani terminus volta talán a negyedikeseket még nem zavarta meg, de ha esetleg megtanulták már negyedikben, hogy mi az a tagolatlan mondat (ez nem példátlan!), akkor elcsodálkozhattak, mivel nyelvtani értelemben ez nem volt tagolatlan. Minden esetre az mindenképp zavaró, hogy a mondat szó került idézőjelbe, hiszen nyelvileg valóban mondat volt, csak nem a helyesírás szabályai szerint volt leírva:
afinnországbanésnorvégiábanélőlappokmaishatalmascsordákbanterel
getikahóalólfelszabadulőlegelőkreállataikat
Itt a mondatkezdő nagybetűre, a mondatzáró írásjelre, illetve a tulajdonnevek kezdőbetűire kellett figyelni a szavakra bontáson túl. A feladat második felében pedig „szöveget” kellett három mondatra tagolni, és helyesen leírni. Az instrukcióbeli idézőjelezéssel ugyanaz a probléma, mint az előbbi résznél.
a régi időkben a rénszarvasnak minden porcikáját hasznosították bőréből takarót hálózsákot ruhát csizmát és sátrat készítettek tejét húsát elfogyasztották
Ebben a részben pedig elsősorban az írásjelek használatának szabályait kellett alkalmazni. A feladatra összesen 8 pontot lehetett szerezni.
A 6. feladatban egy szövegben kellett kipótolni a hiányzó betűket. Itt a helyesíráson kívül talán némi szerepet a szövegértés is kapott:
Régen a lapp gyerekek vándoriskolákba jártak. A tan...tók az osztályo...al e...ütt vándoroltak. Később kollégiumi iskolák... fo...tatták a tanulmányaikat. A lapp fi...cskának már gyere...orban meg kelle... tanulnia mindent, ami a nomád élethez szükséges volt. A négyéves gyerekek vándorláskor már a rénszarvas hátán uta...tak, akár ese..., akár hideg id... volt. Amikor feln...ttek, gyalog tették meg a ho...ú ...tat.
Ennek a feladatnak a hibátlan megoldásával 6 pontot lehetett szerezni. Helyesírási feladatok megoldásával pedig összesen 14 pontot – plussz a szövegalkotási feladatban még 3 pontot lehetett kapni a jó helyesírásért.
Szövegértés
Két szövegértési feladat kapott helyet a tesztben: az egyik rendkívül rövid, inkább logikai-szemantikai képességet vizsgált: egy mondat jelentését kellett kiválasztani négy lehetőség közül.
8. András kutyát kért a születésnapjára. Ez volt a kívánsága:
FIATAL IS, KISTESTŰ IS LEGYEN!
Karikázd be annak az állításnak a betűjelét, amelyik egy ilyen kutyára illik!
A) A kutya fiatal és nem kistestű.
B) A kutya nem fiatal, viszont kistestű.
C) A kutya fiatal és kistestű.
D) A kutya nem fiatal és nem is kistestű.
Itt tehát egy nyelvtani konstrikció (az is..., is...) jelentését kellett ismerni; aki tudta, kapott 1 pontot.
A 9. feladatban egy, az Állatkert honlapjáról származó hírt kellett elolvasni. A nagyon furcsa az volt benne, hogy ahelyett, hogy az eredeti szöveget megadták volna, ahogyan egy honlapon egy hír megjelenik, ilyen módon kommentálták:
A hír címe: Nevet kaptak a kistigrisek
A cikk megírásának és megjelenésének ideje: 2011. július 4.
Megtalálható: a www.zoobudapest.com honlapon
Az ebben a szövegtípusban használatos kiemeléseket nem alkalmazták, viszont a hír leadjét dőlt betűkkel szedték. (Ennek a jelentőségét a diákok valószínűleg nem értették, de a teszt kitöltéséhez erre nem is volt szükség.) A gyerekek tehát egy olyan szöveget olvashattak, amilyennel a valóságban biztosan nem találkoznak a közölt formában. A szövegnek volt még egy kritikus pontja; az utolsó bekezdés a következő mondattal kezdődött:
A szibériai tigrisállomány ugyanis veszélyeztetett faj.
Ezen a ponton nem ártott volna korrigálni a szöveget: a kategóriatévesztést ki lehetett volna iktatni (az állomány ti. nem faj). A szövegre vonatkozó feladatok (egy igaz–hamis, egy feleletválasztós és egy információkeresős) könnyűek voltak, csak a szövegben leírt információkat kellett tudni visszakeresni a jó megoldáshoz, amivel összesen 10 pontot lehetett szerezni.
Szövegalkotás
A szövegalkotási feladatban két téma közül lehetett választani. Az egyiket kellett 6-7 mondatban kifejteni. A témák a következők voltak:
1. A kedvenc sportoddal kapcsolatos történet
2. Egy kedvteléseddel, hobbiddal kapcsolatos történet
A fogalmazásnak címet is kellett adni. A témák nem voltak túl izgalmasak; az viszont nehéz volt bennük, hogy olyan sztorit kellett választani, amit van esély elmesélni 6-7 mondatban. A feladattal összesen 10 pontot lehetett szerezni: a jó címért és a külalakért 1-1-et, a tartalomért 5-öt, a helyesírásért 3-at.
Összességében
A fentiekből látható, hogy a feladatsor a legnagyobb hangsúlyt egyértelműen a helyesírásra helyezte: 14 pontot lehetett szerezni helyesírási feladatokban és még 3 pontot a szövegalkotásban. A második leghangsúlyosabb pont a szókincs és a különböző alapvető nyelvi műveletek (betűrendbe állítás, szótagolás) elvégzésének képessége volt; összesen 11 pontot lehetett ezzel szerezni. A szövegértés volt a harmadik leghangsúlyosabb összetevő; erre összesen 11 pontot lehetett szerezni. A szövegalkotással 10 pontot (bár ebből 3 csak a jó helyesírásra vonatkozott), tehát valójában 7 pontot ért a jó szövegalkotás. Ha pedig szerencsénk volt az anagrammákkal, akkor még 4 pontot szerezhettünk. Kérdéses számunkra, hogy ezekkel a feladatokkal mennyire lehetett felmérni az anyanyelvi képességeket.
@Fejes László (nyest.hu): Ugyanaz, ami a "hója"-val. :P
@Földönkívüli: Ezt nem értem. Mi baj van azzal, hogy „évada”?
@Galván Tivadar: @Fejes László (nyest.hu): Ezen az alapon ott van pl. az "évada". Nekem bántsa a fülemet (és még az OH. sem hozza!), ennek ellenére már a tv-ben is így mondják.
Na, elnézve a kommentelőket, egymás kezét fogva, KGST-s kooperációval talán meglenne a hibátlan eredmény. Ha elkészültetek, akkor jöhet a matek feladatsor, csak utána a tejbegríz :D
@Galván Tivadar: Mondjuk a hója nekem is furcsa, de azt nem értem, miért ne lehetne elfogadni, hogy másnak más a nyelvváltozata. Arról nem is szólva, hogy Radnóti nem ma írta, amit írt. Azért, mert ma nem mondanánk, hogy „Bika rugaszkodván kötél szakadt vala”, nem biztos, hogy Ilosvait ki kell javítanunk...
@Földönkívüli:
"Nekem a 'hava' mást jelent (pl. "a hegyek hava" vs. "a tavasz első hója")."
Eltekintve attól, hogy itten nekem a tűzróka helyesírás-ellenőrzője aláhúzza a "hója" szót; akkor javítsuk tán ki Radnótit is erre: Ikrek hója.
@Fejes László (nyest.hu): "Mi az a RAKÓ"
A "rak" ige folyamatos melléknévi igeneve (a fát a tűzre rakó).
"És a HÓJA ’hava’?"
Igen, mint 'hónapja'. Nekem a 'hava' mást jelent (pl. "a hegyek hava" vs. "a tavasz első hója").
Vicces a választható téma, ugyanis az 1. nem más, mint a 2. részhalmaza. Ennyit az alternatívákról.
A szókirakós őrület, én biztos nem tudtam volna felnőtt fejjel sem mindet megoldani, hacsak nincs időm valami kombinatorikus módszert kidolgozni.
@Földönkívüli: Mi az a RAKÓ? És a HÓJA ’hava’?
RÓKA - KARÓ - RAKÓ - A KÓR :)
HAJÓ - ÓHAJ - HÓJA - JÓ HA :D
TÁBOR - BÁTOR - BORÁT
LAKPA - KALAP (itt én sem tudnék többet)
A többit meg már ellőttétek.
@Molnár Cecília: a DURVA-ból hamar kijött nekem az UDVAR. Az ATLASZ tud még nehéz lenni, de 2 msp után bejön az ASZTAL.
@Molnár Cecília: Aú, na erre mondom azt, hogy aúúúú... Amikor majd kiszúrja a szemem... Köszönöm :)
@Eino81: MACSKA -- MAKACS, HAJÓ -- ÓHAJ; én nem ezeket nem tudtam, nekem DURVA volt a legnehezebb. Ez azért eléggé megmutatja, hogy ez a feladat mennyire a pillanatnyi szerencsén múlik, és nem szól a nyelvi képességekről.
Mivel szeretem a kevert betűkből új szavak összeállítását, én is elagyaltam azon a pár szón, de a HAJÓ-ból semmi nem jön ki... És a MACSKA-ból sem... A Yahoo-t még nem magyarították JAHÓ-ra... A másikra se jön ki nekem semmi értelmes:
CSAKMA (csak ma?)
KAMACS
KAMCSA(tka...)
KACSMA
MACSAK
KACSAM
"Új" szót lehet alkotni, de hogy annak értelme is legyen a mai magyar nyelvben, na az már nem működik ezzel a két szóval...