0:05
Főoldal | Rénhírek
Ilyen volt a 8. osztályosok felvételije

A róka és a menyét esete a nyolcadikosok felvételijével

A sajtóban eddig megjelent vélemények szerint nehéz és középkori volt. Szerintünk nagyjából olyan volt, mint az előző években. De az tény, hogy a felvételizők egy része megijedhetett bizonyos feladatoktól.

Molnár Cecília Sarolta | 2015. január 19.

„Az öreg pór a tornácon ülve azon morfondírozott magában, hogy vajon hova tűnt az a két vég vászon a sifonérból, amit a lánya kelengyéjébe szánt.” Tudja ön, ki vagy mi a pór, mit csinál, aki morfondírozik, milyen mértékegység a vég, mi az a sifonér és a kelengye? Ha igen, jó hírünk van: ön jó eséllyel szerzett volna pontot a nyolcadikosoknak szánt magyar nyelv és irodalom felvételi egyik feladatában, amivel növelte volna az esélyét annak, hogy abba a középiskolába kerülhessen, amelyikbe jelentkezett. Ha nem minden világos, ajánljuk a megoldókulcsot, illetve az értelmező szótárakat!

Több helyen megírták már, hogy az idei középiskolai felvételi elég nehézre sikerült matematikából. De mi a helyzet a magyarral? A fenti idézet, és az eddig a sajtóban megjelent részletek nem túl sok jót ígérnek. De tényleg annyira nehéz volt? – Mi leültünk és megcsináltunk a tíz feladatból kilencet. Erre nekünk a rendelkezésre álló 45 percből 22-re volt szükségünk. De bevalljuk, mi már elmúltunk 14 évesek... Ha egy képzeletbeli felvételiző átlagosan kétszer annyi időt szánt egy-egy feladat megoldására, mint mi, az nem túl sok jót ígér a tizedik, fogalmazási feladat megoldására nézve. De lássuk a feladatokat részletesen!

Nagy kincs a szókincs

Az 1. feladat igen könnyűnek mondható. Első felében megadott példa alapján szavak első betűjét kellett úgy lecserélni, hogy értelmes szót kapjunk, ami nem tulajdonnév.

BORZ

SZARKA

VÁLL

Bár az, hogy mennyi időt kellett eltölteni a megoldásával, a szerencsén is múlhatott: mennyi idő alatt ugrik be valakinek a keresett szó; nekünk például a száll elég sokáig tartott, pedig ismerjük a kifejezést.

A feladat második felében szintén megadott példa alapján kellett képzett szót alkotni: SÜT + MÉNY = SÜTEMÉNY

ESIK + MÉNY =

SZEREZ + MÉNY =

Bár az instrukcióban szerepelt a képzett szó terminus, ezt valójában nem kellett ismerni, és a képzőkről sem kellett hozzá semmit sem tudni. Láttunk ennél már nehezebb feladatot a képzett szavakkal kapcsolatosan; ezt az anyanyelvi kompetencia alapján meg lehetett oldani. A feladat két része összesen 2 pontot ért. Eddig könnyű volt.

A 2. feladatban négy szólás szerepelt, amelyben egy-egy szót kellett kicserélni arra, amely valójában szerepel az adott szólásban. Nem kellett tehát teljesen önállóan felidézni a szólásokat, csak rájuk kellett ismerni. Ez szólásonként 1-1 pontot ért, azaz összesen 4 pontot.

a) Száz mondatnak is egy a vége.

b) Állához veri a garast.

c) Farkasra bízza a káposztát.

d) Két darálóban őrölnek.

Nem lenne jó farkasra bízni a kecskét, akire nem bíznánk ezt a káposztát...
Nem lenne jó farkasra bízni a kecskét, akire nem bíznánk ezt a káposztát...
(Forrás: Wikimedia Commons / Dinkum / CC CC0 1.0)

A 3. feladatban érhette a felvételizőket az első hidegzuhany. Továbbra is a szókincsüket tesztelték, de itt már szövegbe ágyazottan: három megadott lehetőség közül kellett kiválasztani a szövegbe illőt. Azt gondolnánk, hogy így könnyebb, mint például az előzőben, a kontextusukból kiragadott szólások esetében. Sajnos nem ez volt a helyzet: a szövegbe túlnyomórészt ritkán használatos, archaikus szavak fordultak elő. Minden egyes helyesen kiválasztott szóra 1 pont járt, tehát a feladatra relatíve sok, 4 pont.

Az öreg pór a (tornácon / esküdtszéken / nokedlin) ülve azon (morfondírozott / sertepertélt / ődöngött) magában, hogy vajon hová tűnt az a két (mérő / icce / vég) vászon a sifonérból, amit a lánya (kalákájába / kelengyéjébe / pártájába) szánt.

Mi derülhet ki egy ilyen feladatból a felvételizőről? Valószínűleg az, hogy mekkora a passzív szókincse, hogy mennyi régebbi szépirodalmi művet olvashatott, amiből megragadhatott benne némelyik kifejezés. Ezen kívül talán még a szerencséje is kiderülhetett...

Nyelvtan és helyesírás

A 4-5. feladatok nyelvtani ismereteket követeltek. A 4. feladatban mondattani fogalmakat kellett tudni alkalmazni, az 5. feladatban pedig szófajtani kategóriákban kellett tudni tájékozódni. A 4. feladat hibátlan megoldásával 6 pontot, tehát meglehetősen sokat lehetett szerezni; az 5. feladat pedig 2 pontot ért. Nyelvtani ismereteket alkalmazva tehát összesen 8 pontot lehetett szerezni.

A 6. feladat helyesírási volt: megadott példákról kellett eldönteni, hogy egybe- vagy különírva helyesek-e az igekötős szerkezetek. Ennek a hibátlan megoldásával 5 pontot lehetett szerezni.

Kreativitás és „nyelvhelyesség”

A 7. feladatban érhette a felvételizőket egy második, még az előzőnél is nagyobb meglepetés. A feladat a) részében Pesti Gábornak a 16. században (tehát 16. századi magyar nyelven) íródott állatmeséjét kellett elolvasni, és ehhez kapcsolódott két rövid kérdés. A szöveg – sejthető – nem egykönnyen érthető még a felnőtt olvasó számára sem:

A rókáról és a menyétről

A róka sok éhségnek miatta mikoron igen meg vékonyodott volna, találkozék egy keskeny likon egy kamarába, holott sok búza vala, mellyel mikoron magát jól meg rakta és töltötte volna, akar vala ki menni ugyan azon likon, de a meg rakott hasát nem vonhatja vala ki rajta. Mikoron őtet távol egy menyét nézné, hogy ott vesződnék, mondá neki: Ha ki akarsz menni azon likon, kin ösztevéren jöttél be, tehát ismeg meg ösztevéredjél.

Könnyen beszél a menyét (és kicsit érthetetlenül)
Könnyen beszél a menyét (és kicsit érthetetlenül)
(Forrás: Wikimedia Commons / Joseph Smit (1836–1929))

A felvételizőnek azt kellett megfogalmaznia, hogy milyen bajba jutott a róka, illetve azt, hogy mit mondott neki a menyét. A feladattal mindössze 2 pontot lehetett veszíteni. Mi lehetett a célja ennek a feladatnak? – Talán az, hogy a diákok globális szövegértését teszteljék mozaikos információk alapján. Ez érdekes lehet, ráadásul arányaiban tényleg nem lehetett rajta sokat veszíteni. Az viszont lehetséges, hogy a diákok, akik alapvetően ahhoz vannak szoktatva, hogy kikérdezik tőlük az elvileg elsajátított tudásukat, ezen a feladaton megijednek, és leblokkolnak, így a feladat nem tudja mérni azt, amit akar. Szerintünk – ellentétben másokkal – jó lenne ez a feladat; a problémát az okozza, hogy a diák vélhetően ilyen kihívással először a felvételijén találkozik. Másik probléma, hogy nem látja, hogy a feladat kihagyásával elenyésző mennyiségű pontot veszít.

A feladat b) része kevésbé volt rázós: kreatív, humoros összetételekről kellett elmagyarázni, hogy mi bennük a poén. A feladat megoldásához mintát is adtak, és összesen 2 pontot ért ez is.

A 8. feladat a) részében két mondatban kellett kijavítani a – feladat szövegezése szerint – nyelvhelyességi hibákat. Az egyik mondatból egy vessző hiányzott, tehát itt helyesírási (központozási) hibáról volt szó. A másik mondatban egy többes számot kellett egyesre javítani; ez nyelvtani hiba volt. A feladat a homályos instrukció ellenére megoldható volt, 2 pontot lehetett vele szerezni.

A) Műholdas sugárzású fiataloknak szóló műsort indított az egyik televíziós társaság.

B) Az Egyesült Államok elküldték új nagykövetüket Budapestre.

A feladat b) részében megadott vizuális jeleket, ikonokat kellett egy táblázat megadott szempontjai szerint csoportosítani. Erre is 2 pont járt.

Szövegértés, szövegalkotás

A 9. feladatban egy hosszabb (1 oldalas) szöveget kellett elolvasni a búvárkodásról. Ehhez kapcsolódtak szövegértési kérdések: mindegyik olyan, amely a szövegben megtalálható információk visszakeresését, esetleg újabb szempont szerinti elrendezését várta. A szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok érdekesek és jók voltak. Ezzel összesen 10 pontot lehetett szerezni.

A 10. feladat – szokás szerint – a szövegalkotási feladat volt. Idén a kézírás mellett és ellen kellett érveket megfogalmazni egy 10–12 mondatos fogalmazásban. A feladatra szintén 10 pontot lehetett szerezni: ebből 2 pont volt a helyesírás (amit könnyű volt elveszíteni), és 1 pont a külalak (amit szintén könnyű elveszíteni).

Mínusz egy pont
Mínusz egy pont
(Forrás: Wikimedia Commons / Karin Porley von Bergen / CC BY-SA 2.0)

Összességében...

Összességében az idei nyolcadikos felvételi átlagosnak mondható. Két „ijesztően nehéz” pontja volt: a 3. és a 7. feladat a) része. Ha a felvételiző diák ezeket kihagyta, 6 pontot veszített. Ha csak a 7.a)-t hagyta ki és a 3.-ban tippelt (és 1/3 eséllyel jót írt), akkor 4 pontot veszíthetett. A többi feladat az elmúlt évekhez képest átlagosnak mondható.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (4):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
4 éve 2015. január 20. 09:44
4 Névmásblog

@biboros: Viccből írtam, magát a feladatot pedig nem találom jónak módszertanilag sem. A nokedlinek és a hokedlinek egyébként a hangalakja hasonló, a konnotáció más dolog.

4 éve 2015. január 20. 07:27
3 biboros

@Névmásblog: a nokedli konotációja a hokedli

4 éve 2015. január 19. 20:07
2 Krizsa

Mi a hancúrlécért kell felvételizni a középiskolába? Az óvodába még nem kell?

4 éve 2015. január 19. 19:37
1 Névmásblog

Amúgy simán el tudom képzelni, hogy az öreg pór a nokedlin ül (3. feladat). És miért is ne? :-)